A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport a rendszeresen tartott konzultatív ülései mellett, 2016. május 31-én „Hallgatói Workshopot” rendezett a Közjavak.hu blog működésével összefüggésben; a már elért eredmények értékeléséről, valamint szakmai és módszertani kérdések megvitatásáról. A csapat „magva” lassan egy éve dolgozik együtt a Blog keretei között, akik mellett további résztvevők is – mind az egyetem berkein belülről (oktatók és hallgatók egyaránt), mind pedig szakmai, tudományos körökből – nagyszámban működtek közre a bejegyzések publikálásában. Tovább...

Búcsú a közérdektől – legalábbis abban az értelemben, hogy rétegzettsége, interdiszciplinaritása és eltérő megnyilvánulási formái kizárják az egyetlen és korokon átívelő definiálást. De pont ezért érdemes tudományos vitát indítani mai jelentéséről és változó értelmezéseiről, tartalmáról, funkciójáról. A kezdeményezést Tóth Judit írása teszi meg. Tovább...

Egy korábban közzétett, a hulladékkezelés alkotmányosságáról szóló bejegyzéshez fűzött hozzászólásában Fogarasi József a hulladékok súly szerinti átvételének igényét fogalmazta meg. Ez a megoldás paradigmaváltást feltételez egyfelől annak megítélésében, hogy az ingatlanhasználók alapvető jogai mennyiben korlátozhatók környezetvédelmi érdekből, másfelől abban a tekintetben is, hogy milyen szempontok szerint kell a közszolgáltatások díjszabását kialakítani. Fodor László írása e két kérdést elemzi. Tovább...

A társadalmilag sérülékeny csoport koncepciója az európai jogi színtéren elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában jelent meg. A fórum eredetileg a roma kisebbség vonatkozásában alkalmazta a fogalmat, későbbi döntéseiben azonban más csoportok – így az értelmi fogyatékossággal élők, a HIV-fertőzöttek, valamint a menedékkérők – kapcsán is felhívta a figyelmet azok sérülékenységére. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Az egyenlőség elve és a közösségi döntések hatékonyságának a szempontjai alapján a többségi döntéshozatal mellett szólnak a legerősebbek érvek. De hogyan lehet ellenőrizni, hogy a többséget képviselő döntések minden fontos érdeket egyenlően mérlegeltek? Sólyom Péter írása az igazolás kultúrájának a jelentőségére hívja fel a figyelmet, rámutatva az Alkotmánybíróság tulajdonjog-korlátozási gyakorlatának kritikus pontjaira. Tovább...

A kártérítési jog célját illetően évszázadokon keresztül tartotta magát az az elképzelés, miszerint a reparáció és a prevenció párharca határozza meg e jogterület alapvető funkcióját. Napjainkban azonban a kártérítési jog olyannyira töredezett és szerteágazó területté nőtte ki magát, hogy klasszikus polgári jogi jogkövetkezmény jellegén, helyreállító és megelőző funkcióján túl számos, a közjoggal rokonítható tulajdonságot is felmutat. Miben nyilvánul ez meg? Tovább... (Zoványi Nikolett)