Jogalkotás

A tavalyi évben tíznél is több törvény elfogadásával igyekezett Lengyelország az igazságszolgáltatását megreformálni. Ezen törvényeket azonban nem csak az ellenzék, de maga az EU is kritikusan szemlélte. Andrzej Duda lengyel államfő és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tovább... (Csákó Tímea)

A családon belüli erőszak természete erőteljesen társadalmi jellegű: a jelenséget „társadalmi produktumnak”, így végső soron valamennyiünk produktumának tekinthetjük. Ennek megfelelően annak felszámolását is alapvetően társadalmi változások elindításával, neveléssel, viselkedéstudományi kutatások hosszú távon történő hasznosítával, oktatással, a régmúlt bizonyos káros felfogásainak (olyan különböző közszájon forgó sértő mondások, mint „az asszony verve jó”, „egy atyai pofontól senkinek nem lett még baja”, stb.) megsemmisítésével lehet elérni. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Tovább... (Széles Krisztina)

2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

112 igen, 56 nem szavazattal fogadta el május 30-án a parlament, a Köztársasági Elnök pedig június 9-én írta alá a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól, így akár 2018-tól meg is buktathatóak. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Tovább...

Korábbi blog-bejegyzéseinkben már részletesen szóltunk a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepéről, a rendészeti feladatok és (nem állami) szervek bővülő köréről. Jelen írásban e "szimbiózis" finanszírozásának kérdéseit és ellentmondásait vizsgáljuk. Tovább... (Tóth Judit)

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább...

Ha a közjószágok közé soroljuk a közterületek rendjét és a közbiztonságot, akkor aligha fogadható el, hogy azokból sokakat kirekesszenek, mások pedig élősködő módon finanszíroztassák magántulajdonuk, befektetésük vagy szabadidős tevékenységük védelmét az adófizetőkkel. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ebben az újfajta szimbiózisban is éreztetik hatásukat, de miként? Tovább... (Tóth Judit)

A migrációs válság igen erősen próbára teszi az európai egység tartópilléreit. Az integráció történetében talán soha ilyen intenzitással nem merült fel az EU tagállamoktól elvárható szolidaritás kérdése, illetve, hogy ki és mennyiben felelős a kapcsolódó feladatok ellátásáért. És persze nem csupán a "feladatok tologatásáról" van szó. A migrációs válság európai szinten kínált megoldásaival szembeni ellenállás hatalmi, politikai érdekek érvényesítésének is az eszköze. Éppen ezért az Unió egy-egy lépésére meglehetősen extrém tagállami válaszok születhetnek. Ennek egyik példája az összefoglalóban tárgyalt kvótareferendum is.

A cím senkit ne tévesszen meg, nem a mezőgazdaságból élők várakozásairól lesz szó, hanem az alcímnek megfelelően a helyi önkormányzatok adómegállapítási jogosítványáról, bár kétség kívül az első témával is kapcsolatba hozható. A települési önkormányzatok 2015. január 1-től élhetnek azzal az új jogosítványukkal, hogy szabadon állapíthatnak meg olyan települési adót a helyi adókról szóló törvény (Htv.) értelmében, melyet más törvény nem tilt, feltéve, hogy az adótárgyra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Ennek keretében számos új kérdés merül fel a helyi adórendszerrel, a települési adóval kapcsolatban. Többek között az, hogy a helyi adórendszer változásában milyen szerepet tölt be a települési adó. Mekkora a hajlandóság az új típusú adó bevezetésére az önkormányzatok részéről és melyek a legjellemzőbb megadóztatott adótárgyak? S mindez hogyan befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia alakulását? Tovább...  (Bordás Péter​)