Szólásszabadság

Április 25-én egyéni képviselői indítványra került az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rágalmazás és becsületsértés tényállásainak módosítására irányuló javaslat, melyet május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetést követő napon, június 2-án hatályba lépett. Ennek következtében büntethetőséget kizáró ok lett mindkét bűncselekmény esetében az, ha a közügyek megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgálatatás útján követik el, feltéve, hogy a cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Tovább... (Boda-Balogh Éva)

Az Alkotmánybíróság 2019. április 9-én hozta meg azt a határozatát, amelyben azt értelmezte, hogy meddig tart a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelme. Az ügy alapjául az szolgált, hogy az indítványozók 2017. április 14-én Szombathelyen egy járdaszakasz berepedezett részeit lemosható színes festékkel lefestették. Elmondásuk szerint cselekményüket balesetmegelőzési, illetve a közvélemény figyelemfelkeltésének céljából követték el. Az indítványozók által tanúsított magatartás azonban a hatóság szerint a köztisztasági szabálysértés tényállását merítette ki, így ellenük szabálysértési eljárást indítottak.Tovább... (Soltész Péter Ádám)

A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében

Szabad média felszámolásához vezető út?
A Népszabadság országos napilap (és internetes lap) működését 2016. október 8-án a Mediaworks Zrt. felfüggesztette. Jelenleg a kíváncsi olvasók az internetes oldal helyén (nol.hu) egy sajtóközleményt találnak. Jelen írás e váratlan lépés előzményeit, vitatott kérdéseit vizsgálja. Tovább... (Lovas Dóra)

2016. július 15-én a török hadsereg néhány egysége megszállta Isztambul és Ankara stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalta a köztévét, majd bejelentette, hogy átveszi a hatalmat, szükségállapotot és kijárási tilalmat rendelt el az országban.

Új eljárásra utasítja az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságot

Levélben szavazás az egyenlőség jegyében. Vagy mégsem?

Az Alkotmánybíróság 2016. április 19-én hozott határozatában kimondta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény „magyarországi lakcímmel nem rendelkező” szövegrészének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

A Kormány február 24-ei ülésén a miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a kötelező betelepítési kvótáról. A kormány képviseletében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB)  a népszavazásra javasolt kérdést, mely így szól: