Bürokrácia

A szakmai írások kiadásának egyik legnagyobb kihívása a tárgyukat képező tartalom iránti szűk keresleti réteg. Az emberek többsége nem vásárol szakkönyveket egy téma mélyebb tanulmányozása érdekében, hiszen az egyes híroldalak által kínált tartalom teljes mértékben kielégíti tudományos kíváncsiságukat, sőt az online forma miatt egyszerűbben el tudják érni azokat, miközben még időt is spórolhatnak. Aki pedig a szűk réteghez tartozik, gyakran nem találja az érdeklődésének megfelelő szakkönyveket, hiszen azok többnyire nem a kereslet igényeihez igazodnak, hanem a támogató által behatárolt spektrumon mozognak. Tovább... (Lovas Dóra)

Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

A fellebbviteli fórumként eljáró Európai Bíróság 2020. június 4-én tette közzé a C-456/18. P. számú Magyarország kontra Bizottság ügyben született ítéletét, amely a magyar félre nézve kedvező döntéssel zárta le a 2015 óta húzódó jogi procedúrát. Az ítélet értelmében a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért tartotta szükségszerűnek az előtte folyamatban lévő eljárás lezárásáig a Magyarország által a dohányipari vállalkozásokra kivetett egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozásokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését. Továbbá a Bíróság hatályon kívül helyezte az ügyben első fokon eljárt Törvényszék a Bizottság rendelkezéseit megerősítő ítéletét. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Jelen munka középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként jelenhetnek meg fogyasztóvédelmi szempontok a magyar piacgazdaság egyik meghatározó szektorában, az elektronikus hírközlésben. Kiindulópontként érdemes szem előtt tartani, hogy a telekommunikáció napjainkra nemzetközi és EU-s léptékben is meghatározó gazdasági szektorrá vált. Olyan területté, amely a szerződések tömegesedése miatt nagy számban vet fel komplex fogyasztóvédelmi kérdéseket. Vitás helyzetek sora vezethető vissza a számlázással, a tarifák emelésével, a panaszkezeléssel, vagy épp a hibák kijavításával összefüggő nézeteltérésekre. Vajon milyen jogai vannak az „ügylet kárvallotjának”, és kihez fordulhat Magyarországon, amennyiben hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban kívánja fogyasztói jogait érvényesíteni? Tovább... (Barta Attila)

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös vizsgálatot indított, majd közös jelentést adott ki Velence közterületén jogellenesen elhelyezett hulladékok tárgyában. Az ügy tényállása szerint Velence város köztemetője mögötti közterületen a temetőből származó - korábban a temető területén gyűjtött - zöldhulladékot helyeztek el az önkormányzat kérésére ismeretlen személyek, ideiglenesen. A hulladék elszállításának és temetőn kívül való elhelyezésének indoka a költségmegtakarítás volt. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Az Európai Unió Tanácsa 2018. október 11-én új pénzmosás elleni irányelvet fogadott el. Az új irányelv büntetőjogi vonatkozásai kiegészítik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet. Jelen szabályozás új büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnelkövetők pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, amelyeket többek közt terrorizmus finanszírozására is felhasználhatnak. Tovább... (Gulyás Lilla)

Az idő dimenziója mentén a közigazgatásban bekövetkező változások gyakran a hagyományos és az új különbségeként nyernek értelmezést, hangsúlyozva a múlt és a jelen diszkontinuitását, egyben azt is sugallva, hogy kívánatos a továbblépés a „régitől” az „új” irányába. Az elemzés e válfaja során azonban figyelmen kívül marad a folyamatok belső ellentmondása és történelmi meghatározottsága. A tények azt mutatják, hogy a változásnak nincs egyetlen oka: egyes esetekben külső tényezők a meghatározóak, máskor a szervezet belső dinamikája a döntő. A változások mélysége is eltérő: a felszínestől az alapvetőig terjedhet, s szektoronként (egészségügy, oktatás stb.) eltérő sajátosságokat mutathat. Tovább... (Józsa Zoltán)

Az uniós biztosok április végén tartott üléséről elsőként a Financial Times olyan információkat hozott napvilágra, miszerint, a május 2-án bemutatandó új uniós költségvetési terv Kohéziós Alapjának forrásaiból több tízmilliárd eurót a dél-európai országok felé tervez átirányítani a Bizottság (mert az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mellett más társadalmi-szociális adatokat is beemelne a forráselosztási képletbe, eltérve az év elején vázolt forgatókönyvektől), míg más hírek szerint maga az Alap mérete is csökkenne 6-10%-kal és a közös agrárkassza mérete ugyanennyivel. Tovább... (Horváth Bettina)

A 21. században a fogyasztói magatartás megváltozott, egyre többen ismerik fel, hogy az eddigi fogyasztási szokásaink már nem fenntarthatóak. A sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság egy olyan új üzleti struktúraként kezdett feltűnni a kétezres évek végén, amelyet a közösségi technológiák megjelenése, az egyre növekvő népesedés, illetve az energiaforrások kimerülése folytán kialakuló problémákra való válaszkeresés ihletett. A téma legfontosabb aktualitásairól a Közjavak c. blog és folyóirat is folyamatosan beszámolt, így például az Uber európai sorsáról, az EUB döntéséről, az Uber oroszországi álláspontjáról, vagy épp az AirBnB helyzetéről. Tovább... (Horváth Bettina)

Az OLAF-ot, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999. április 28-án hozták létre az 1999/352/EK Bizottság határozatával. A dokumentum szerint, azért volt szükség az OLAF létrehozására, mert „az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek”. Az OLAF az illetékes tagállami szerveknek segítséget nyújt, illetve koordinatív szerepet tölt be az uniós intézmények és a tagállami szervek között. Tovább... (Soltész Péter Ádám)