Jogállam

Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

  • Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

    Az Európai Unió Bírósága újabb két devizahiteles ügyhöz kapcsolódó előzetes döntéshozatalai eljárásban hozott döntést 2019. október 3-án. Az első ügy felperese egy magyar állampolgár volt, aki a kezelési költségek és folyósítási jutalékra vonatkozó feltételek tisztességtelensége miatt indított keresetet, míg a másik ügyben egy lengyel állampolgár fordult a bírósághoz, aki a hitelszerződése érvénytelenségére hivatkozott. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

  • Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

    2019 nyarán a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája végzésével felfüggesztette az előtte folyamatban lévő ügyet és előzetes döntéshozatalra szánt kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához. Ezt követően 2019 szeptemberében Polt Péter főügyész a „törvényesség érdekében” a fenti végzés törvénysértő voltának megállapítását kérte a Kúriától. A magyar bírói fórum a napokban foglalt állást a kérdésben. Tovább... (Lovas Dóra)

EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

  • EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

    Magyarország 2014 júliusában vezette be az ún. reklámadót. A megosztó különadót a Bizottság is megvizsgálta, s 2016 novemberében megállapította, hogy uniós versenyjogi tilalmakba ütközik, ezért meg kell szüntetni. Magyarország ezzel nem értett egyet, így az Európai Unió Bíróságától kérte a Bizottság határozatának megsemmisítését. Magyarország időközben, még 2017 májusában visszaható hatállyal eltörölte a különadót. A várva várt döntés csak most, 2019 júniusában született meg. Tovább... (Széles Krisztina)

Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

  • Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

    Az Európai Bizottság 2018. májusában egy modern, hosszú távú költségvetési javaslatot nyújtott be a 2021-2017-es időszakra vonatkozóan. A tervezet kialakításakor figyelembe kellett venni az Egyesült Királyság lehetséges távozásának az Unióra gyakorolt gazdasági hatásait. E mellett kiemelt figyelmet fordított a Bizottság a közkiadások és a jogállamiság kapcsolatára. Az új szemlélet kiemelten érintené Magyarországot és Lengyelországot, tekintettel az igazságszolgáltatás rendszerében bevezetendő változásokra. Bár ezen fontos kérdésekben is számos fordulat következett be az elmúlt hónapokban, kérdéses az, hogy az újonnan kialakuló bizottsági szereposztás után várható-e változás a V4-ek számára. Tovább... (Salya Fruzsina)

A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

  • A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

    A magyar parlament 2010 őszén fogadta el az ágazati különadókról szóló törvényt, amely alapján 2010 és 2012 között mintegy 500 milliárd forintnyi adót szedett be a magyar állam. A Vodafone Magyarország évekkel később a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság előtt vitatta a távközlési különadónak az uniós joggal való összhangját. A Fővárosi KMB előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül kérte ki az Európai Unió Bíróságának véleményét. Tovább... (Salya Fruzsina)

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanság kriminalizálása

  • AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanság kriminalizálása

    Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása teremtette meg az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmát. A Parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt, melynek értelmében aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Amennyiben 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást. E kérdéskörben foglalt most álláspontot a magyar Alkotmánybíróság. Tovább... (Gulyás Lilla)

Elhalasztva? Még sem áll fel az önálló közigazgatási bíróság?!

  • Elhalasztva? Még sem áll fel az önálló közigazgatási bíróság?!

    Egyet előre, kettőt hátra. - Blogunk az elmúlt két évben, folyamatosan nyomon követte az önálló közigazgatási bíróság kialakításának rögös útját. Volt úgy, hogy lesz, volt úgy, hogy még se. Aztán mégis. Közel egy éve beszámoltunk az "utolsó simításokról", melynek része volt az Alaptörvény módosítása is. Akkor úgy tűnt lebontottak minden „akadályt” és valóban lesz különálló közigazgatási bíróság 2020-től. Aztán váratlanul, 2019. május 30-án a kormány bejelentette, hogy határozatlan időre el kívánja halasztani az önállósítást. Tovább... (Széles Krisztina)

Újabb fordulat a lengyel bírósági reform ügyében

  • Újabb fordulat a lengyel bírósági reform ügyében

    2017 őszén a lengyel törvényhozás az igazságügyi rendszer átalakítását célzó új jogszabályokat fogadott el. Majd egy év múltán az Európai Unió Bírósága a Bizottság kérelmére ideiglenes hatállyal kötelezte a lengyel kormányt, hogy függessze fel a legfelsőbb bíróságok nyugdíjkorhatárt érintő reformjának végrehajtását, méghozzá visszaható hatállyal a hatályba lépés napjára. Ezzel összefüggésben a reform előtti bírói státuszokat állítsa vissza és tartózkodjon új elnök és új bírák kinevezésétől, valamint e körben további intézkedések megtételétől. Tovább... (Széles Krisztina)

Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

  • Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

    Az Európai Unió Tanácsa 2018. október 11-én új pénzmosás elleni irányelvet fogadott el. Az új irányelv büntetőjogi vonatkozásai kiegészítik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet. Jelen szabályozás új büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnelkövetők pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, amelyeket többek közt terrorizmus finanszírozására is felhasználhatnak. Tovább... (Gulyás Lilla)

A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

  • A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

    A ki- és bevándorlás kérdése manapság egyre komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt. Európa nyugati államaiba 1945 után indult el a tömeges bevándorlás, az ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedésének eredményeképpen. Ekkor a vándorlás oka még a munkaszerzés, illetve állampolgárság megszerzése volt. Az 1970-es években bekövetkező gazdasági világválság vetett véget a bevándorlás dinamikusságának, amely csak az 1990-es években indult meg újra, az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, az etnikai konfliktusok és a polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák megnövekedése miatt. Tovább... (Lovas Dóra)

Oldalak