Jogállam

Virágozzék száz virág, vagy kertész kerestetik?

  • Virágozzék száz virág, vagy kertész kerestetik?

    Mielőtt a kedves olvasó a címet elolvasva riadtan tovább kattintana, szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos – egyébként jól ismert – pro és kontra érvekkel kíván az alábbi írás foglalkozni. Nem. Sokkal prózaibb, s látszólag csak egy szűkebb szakmai kör érdeklődésébe tartozó témával, a közigazgatási jog oktatásának régi, de napjainkban sem megoldott, s éppen ezért aktuális dilemmájával: az általános és a különös részi joganyag viszonyával.  Tovább... (Józsa Zoltán)

Újabb "csapás" az önkormányzati autonómiára?

  • Újabb "csapás" az önkormányzati autonómiára?

    Az önkormányzatok diverzitása és autonómiája az elmúlt években jelentősén átalakult, - ahogyan arról több tanulmányban blogunk is beszámolt - s most a Kormány által ismertetett és benyújtott javaslatai alapján ismét gyökres változások szemtanúi lehetünk. A javaslatok szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele érdemben, hogy mi épüljön a településen, a szabálysértési ügyek elbírálása a rendőrséghez kerülne áttételre, továbbá a tömegközlekedés finanszírozását javarészt az iparűzési adóból kellene fedezniük. Tovább... (Kovács Viktória)

Döntött a lengyel bírósági reform ügyében az EUB

  • Döntött a lengyel bírósági reform ügyében az EUB

    Mint ismeretes, s arról többször beszámolt blogunk is, egy 2017. július 12-i lengyel törvény a nők tekintetében 60, míg a férfiak tekintetében 65 évre csökkentette a rendes bíróságok bírái és az ügyészek nyugdíjkorhatárát, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírái előrehozott nyugdíjba vonulásának korhatárát. Továbbá a törvény felhatalmazta az igazságügyi minisztert arra, hogy az bírák nyugdíjkorhatáron felüli bírósági szolgálati idejét meghosszabbítsa. E kérdésben hozott most döntést az EUB. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

  • Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

    Az Európai Unió Bírósága újabb két devizahiteles ügyhöz kapcsolódó előzetes döntéshozatalai eljárásban hozott döntést 2019. október 3-án. Az első ügy felperese egy magyar állampolgár volt, aki a kezelési költségek és folyósítási jutalékra vonatkozó feltételek tisztességtelensége miatt indított keresetet, míg a másik ügyben egy lengyel állampolgár fordult a bírósághoz, aki a hitelszerződése érvénytelenségére hivatkozott. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

  • Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

    2019 nyarán a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája végzésével felfüggesztette az előtte folyamatban lévő ügyet és előzetes döntéshozatalra szánt kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához. Ezt követően 2019 szeptemberében Polt Péter főügyész a „törvényesség érdekében” a fenti végzés törvénysértő voltának megállapítását kérte a Kúriától. A magyar bírói fórum a napokban foglalt állást a kérdésben. Tovább... (Lovas Dóra)

EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

  • EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

    Magyarország 2014 júliusában vezette be az ún. reklámadót. A megosztó különadót a Bizottság is megvizsgálta, s 2016 novemberében megállapította, hogy uniós versenyjogi tilalmakba ütközik, ezért meg kell szüntetni. Magyarország ezzel nem értett egyet, így az Európai Unió Bíróságától kérte a Bizottság határozatának megsemmisítését. Magyarország időközben, még 2017 májusában visszaható hatállyal eltörölte a különadót. A várva várt döntés csak most, 2019 júniusában született meg. Tovább... (Széles Krisztina)

Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

  • Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

    Az Európai Bizottság 2018. májusában egy modern, hosszú távú költségvetési javaslatot nyújtott be a 2021-2017-es időszakra vonatkozóan. A tervezet kialakításakor figyelembe kellett venni az Egyesült Királyság lehetséges távozásának az Unióra gyakorolt gazdasági hatásait. E mellett kiemelt figyelmet fordított a Bizottság a közkiadások és a jogállamiság kapcsolatára. Az új szemlélet kiemelten érintené Magyarországot és Lengyelországot, tekintettel az igazságszolgáltatás rendszerében bevezetendő változásokra. Bár ezen fontos kérdésekben is számos fordulat következett be az elmúlt hónapokban, kérdéses az, hogy az újonnan kialakuló bizottsági szereposztás után várható-e változás a V4-ek számára. Tovább... (Salya Fruzsina)

A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

  • A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

    A magyar parlament 2010 őszén fogadta el az ágazati különadókról szóló törvényt, amely alapján 2010 és 2012 között mintegy 500 milliárd forintnyi adót szedett be a magyar állam. A Vodafone Magyarország évekkel később a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság előtt vitatta a távközlési különadónak az uniós joggal való összhangját. A Fővárosi KMB előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül kérte ki az Európai Unió Bíróságának véleményét. Tovább... (Salya Fruzsina)

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanság kriminalizálása

  • AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanság kriminalizálása

    Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása teremtette meg az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmát. A Parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt, melynek értelmében aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Amennyiben 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást. E kérdéskörben foglalt most álláspontot a magyar Alkotmánybíróság. Tovább... (Gulyás Lilla)

Elhalasztva? Még sem áll fel az önálló közigazgatási bíróság?!

  • Elhalasztva? Még sem áll fel az önálló közigazgatási bíróság?!

    Egyet előre, kettőt hátra. - Blogunk az elmúlt két évben, folyamatosan nyomon követte az önálló közigazgatási bíróság kialakításának rögös útját. Volt úgy, hogy lesz, volt úgy, hogy még se. Aztán mégis. Közel egy éve beszámoltunk az "utolsó simításokról", melynek része volt az Alaptörvény módosítása is. Akkor úgy tűnt lebontottak minden „akadályt” és valóban lesz különálló közigazgatási bíróság 2020-től. Aztán váratlanul, 2019. május 30-án a kormány bejelentette, hogy határozatlan időre el kívánja halasztani az önállósítást. Tovább... (Széles Krisztina)

Oldalak