Állami támogatások

A Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke 2023. május 19-én tartotta a Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciáját, amely a hazai társkarok pénzügyi jogot, valamint közpénzügyet oktató kollégáinak rendszeres szakmai rendezvénye. A 2006-ban életre hívott szakmai rendezvénysorozatot – melynek mindig más intézmény ad helyet - az idei évben immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Tanszék. A szakmai vita központjában idén a különadók és a nemzeti vagyon szabályozási kérdéskörei álltak, melyhez kapcsolódóan minden jelenlévő kifejthette szakmai véleményét. Tovább... (Lovas Dóra)

Az amerikai technológiai vállalatra négy éve szabott ki 13 milliárd eurós bírságot az Európai Bizottság az Írország által nyújtott adókedvezmény miatt. Ezt az összeget, mint adóhátralékot kellett volna befizetnie az Apple-nek, ám a cég az Európai Bíróságra vitte az ügyet. A most megszületett döntés az Apple-nek kedvezhet, mivel a Törvényszék indokolása szerint a Bizottság téves következtetéseket vont le vizsgálatai során. Tovább… (Nagy Péter Zsombor)

A nemzetközi adókikerülés problematikája igen régóta és egyben igen súlyos mélységekben szolgál a gazdaság működésének kihívásaként, amely a mostani világjárvány okozta helyzetnek köszönhetően még komolyabb problémát öltött. Számos olyan állami cég igényel ugyanis támogatottságot maga részére, amelyek alapjáraton az úgynevezett „adóparadicsomba” burkolt működésük folytán eleve adóelkerülő magatartást folytatnak. Tovább... (Kovács Viktória)

A koronavírus járvány okozta helyzet számos változást hozott, nem csak az emberek életében, hanem az önkormányzatok működésében is. A kormány az utóbbi időben számos rendelkezést fogadott el az új körülmények szülte negatív gazdasági hatások kiküszöbölésére hivatkozással. A gépjárműadó központosítása után, most a különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségével (a 135/2020 (IV. 17.) kormányrendelet alapján) a helyi adóbevételek átstrukturálására is sor kerülhet. Tovább... (Lovas Dóra)

Magyarország 2014 júliusában vezette be az ún. reklámadót. A megosztó különadót a Bizottság is megvizsgálta, s 2016 novemberében megállapította, hogy uniós versenyjogi tilalmakba ütközik, ezért meg kell szüntetni. Magyarország ezzel nem értett egyet, így az Európai Unió Bíróságától kérte a Bizottság határozatának megsemmisítését. Magyarország időközben, még 2017 májusában visszaható hatállyal eltörölte a különadót. A várva várt döntés csak most, 2019 júniusában született meg. Tovább... (Széles Krisztina)

A nemzetközi jog és gazdasági jog területén széles körben elfogadott elvi meghatározás szerint a holdingtársaság olyan társaság, amelynek gazdasági célja tartós részesedés szerzése egy vagy több jogilag önálló társaságban. A holdingok vagyonkezelő társaságok, amelyek a tulajdonukban álló gazdasági szervezetek csoportja fölött irányító és ellenőrző tevékenységet végeznek, oly módon, hogy leányvállalataik részvényeinek, üzletrészeinek ellenőrzésre jogot biztosító többségét birtokolják. A holding, mint működési forma, hazai viszonylatban is gyakran előforduló entitás. Elsősorban az önkormányzatok vagyonkezelését végző szervezetek formájában, másodsorban pedig a közműszolgáltatás szektorába jelennek meg. Tovább... (Monok Tamás)

A pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag határoztak arról, hogy a NBB központja 2019 év második felére Magyarország fővárosába költözik és pár éven belül megtörténik a teljes székhelyváltás. A határozat meghozatala egyben felhatalmazást adott a Nyikolaj Koszovnak, pénzintézet elnökének az erről szóló megállapodás aláírására. Alaposan megvizsgálták a lehetséges központokat, de nagy támogatottsággal arra jutottak, hogy Budapest a legmegfelelőbb helyszín. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása óta politikai függetlenségre törekszik és csakis kizárólag a tudományoknak alárendelve végzi tudományos tevékenységét. A függetlenségük egyik biztosítéka, hogy a kutatóintézeteinek finanszírozása nagyrészt közvetlen költségvetési támogatásból történik, mely eddig évi 40 milliárd forint körüli összeget jelentett, amit aztán a tudomány képviselői különböző szakmai szempontok alapján osztottak szét. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Ha a magyarországi GDP-t vesszük alapul, úgy annak 3,3 %-át fordítottuk sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos feladatokra 2016-ban, a központi költségvetés kiadásaként. Az EUROSTAT adataiból kitűnik, hogy az EU átlagától nagyban eltérnek az itteni állami kiadási arányok. Például azért, mert az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra. A sereghajtók között Csehország és Horvátország áll, közvetlenül Magyarország előtt (31,2%). A kiadási aránytalanságok nem maradtak társadalmi hatás nélkül, ezért komolyan át kellene gondolni az állami újraelosztási rendszert, annak céljait és arányait, valamint a szektor-semleges finanszírozást. Tovább... (Tóth Judit)

2016 júliusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó sérti az uniós szabályokat. A bizottság szerint az árbevételtől függő magyar progresszív adó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel az szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben. Az uniós szerv kifejtette, hogy Magyarországnak joga van az adószerkezetének szabad meghatározására, de az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal. Tovább... (Lovas Dóra)