Energiaellátás

Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás. Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz. Tovább... (Lovas Dóra)

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP26) 2021. október 31. és november 13. között került megrendezésre. Az esemény a világ vezetőinek csúcstalálkozója volt, mivel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 197 részes fele képviseltette magát a konferencián, köztük az EU és valamennyi uniós tagállam. Az uniós küldöttséget Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU Tanácsának szlovén soros elnöksége képviseletében Janez Janša szlovén miniszterelnök vezette. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Az október 21-én tartott EU csúcson megszületett intézkedéscsomag fontos körülménye a nagymértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatása, amit minél inkább enyhíteni kellene a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kis- és középvállalkozói-körben. Bár a testület szerint az árak visszaesése akár tavaszig is eltarthat, mindenképpen fontos volt tisztázni, hogy a jelenlegi jogi keretek között mit is tehetnek rövid-, illetve középtávon az uniós tagállamok. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

A Kormány 2020 elején fogadta el a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait. Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló európai uniós rendelet írja elő a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki egy nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra. A rendelettel létrehozott, jogilag kötelező érvényű keret célja, hogy az Európai Unió eleget tegyen a párizsi klímamegállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek. Tovább... (Mihai Anett)

2018. december 7-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságához, mivel véleménye szerint hazánk több ponton megsértette az uniós jogot. Többek között azzal, hogy a magyar villamosenergia-törvény és földgáztörvény nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára a rendszerüzemeltetőknél ténylegesen felmerült költségek figyelembevételét. Továbbá nem biztosított jogorvoslati lehetőséget a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szemben. Tovább... (Lovas Dóra)

A klímaváltozás ma már Magyarországon is közbeszéd tárgya, s a figyelemfelhívások hangnemétől vagy közvetítőjének személyétől függően megosztó téma is egyben (ld. „Greta-jelenség”). A tudomány azonban egyetért abban, hogy a probléma létezik, s a földi élet feltételeinek megváltozását eredményezi, ami miatt érdemi intézkedések szükségesek. A földi átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek, a természeti erőforrások rendelkezésre állásában bekövetkező negatív változások az életünk minden területére, így a közszolgáltatásokra is kihatnak. Tovább... (Fodor László)

Lineáris gazdaságban élünk. Használati tárgyainkat, például mobiltelefonunkat, háztartási gépeinket, ruháinkat néhány évente lecseréljük. Kitermeljük az ásványi anyagokat, legyártjuk, amire szükségünk van, használjuk és eldobjuk, ha már nem vesszük hasznukat. A gazdaságot mozgásban tartjuk, ám ezáltal pazarlóan bánunk az erőforrásokkal és a nyersanyagokkal. Minden eldobott tárgy szemétként terheli a környezetet. Vitathatatlan, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell környezetszennyező és pazarló. Tovább... (Gulyás Lilla)

A klímaváltozás gyorsabb ütemben halad, mint azt bárki is gondolta korábban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az Európai Unió és a tagállamok összehangolt fellépése keretében valósítható meg. Ezen összehangolt fellépés energiaszektort is érintő legújabb kereteit a 2018. december 11. napján elfogadott rendelet jelöli ki. Ezt követően a Tanács és az Európai Parlament tárgyalócsoportja ideiglenes megállapodásra jutottak a villamos energiáról szóló irányelv és rendelet rendelkezéseire vonatkozóan. Tovább... (Lovas Dóra)

"Nem kell sok idő hozzá, és az energiaszektornak is megjelenik a maga Ubere"- vélekedett Martin Graf, az osztrák energiapiaci szabályozási hivatal első embere bő három éve. Ekkoriban az energiamegosztás még csak egy merész kísérletnek tűnt, viszont napjainkban már az "áram-Uber" rendszerszintű megoldásán dolgoznak. Egy legfrissebb jelentés szerint energiamegosztáson alapuló rendszerek tömeges megjelenésére számíthatunk 2019-ben. Tovább... (Gulyás Lilla)

2018 nyarán az MTA Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottságának rendezvényén a fenntarthatóság társadalomtudományi kérdéseit feszegettük. A június elsejei beszélgetés kulcskérdése – mind a jogász, mind a közgazdász résztvevők szempontjából – az volt, hogy van-e még visszaút addig a pontig, ahol elszakadtunk a gyökereinktől. Mindkét tudományterület keresi a környezetvédelem – illetve tágabb összefüggésben és magasabb szinten a fenntartható fejlődés – eszközeit. Tovább... (Fodor László)