Különleges gazdasági övezetre hivatkozással változhat az önkormányzatok adókivetési joga
A koronavírus járvány okozta helyzet számos változást hozott, nem csak az emberek életében, hanem az önkormányzatok működésében is. A kormány az utóbbi időben számos rendelkezést fogadott el az új körülmények szülte negatív gazdasági hatások kiküszöbölésére hivatkozással. A gépjárműadó központosítása után, most a különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségével (a 135/2020 (IV. 17.) kormányrendelet alapján) a helyi adóbevételek átstrukturálására is sor kerülhet. Tovább... (Lovas Dóra)
Az önkormányzati közfeladatot ellátó gazdasági társaságok egyre gyarapodó kötelezettségállománya kockázatot jelent az önkormányzatok gazdálkodására, pénzügyi egyensúlyára és likviditására is, hiszen a közfeladat-ellátásért felelős önkormányzat a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében legtöbbször pótlólagos forrásokat bocsát a társaság rendelkezésére. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy mekkora kockázatot rejt magában a helyi önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok eladósodása, az elmúlt években milyen mértékben nőtt a szektor adósságállománya. 
Az adósságkonszolidációt követően sokan úgy gondolták, már nem fordulhat elő egyetlen magyar önkormányzattal szemben sem, hogy adósságrendezési eljárásra kerüljön sor. Biztonsági hálóra azért mégis szükség van, és az működik is. Ez év márciusában néhány önkormányzattal szemben újabb eljárások kezdődtek. Jelen írás egyik konkrét példával kapcsolatban mutatja be, mi is vezetett e megoldás újraalkalmazásához. 
A helyi önkormányzati rendszer működésével, változásával számos kutatás foglalkozott és foglalkozik – mondhatni, mióta önkormányzatokról beszélhetünk. Hazánkban a rendszerváltás után kialakuló önkormányzati rendszer állandó témája a szakmai vitáknak, kutatásoknak, köszönhetően az újabb és újabb reformoknak, változásoknak. E diskurzus részeként kutatócsoportunk (
Nemrégiben jelent meg Bordás Péter tanulmánya a Közjavak blogon, mely a helyi kormányzás globális hatásaival foglalkozik. A hazai önkormányzati rendszert sem kímélték a külső és belső hatások, így érdemes az elmúlt 25 év tapasztalataira is reflektálni. 1990 után, a közjogi rendszerváltás hajnalán adott volt a cél, az alkotmányos berendezkedés visszaállítása, a hatalommegosztás új alapokra helyezése, az államigazgatás demokratizálása, a helyi önállóság, autonómia megteremtése. 
Nyilvánvalóvá vált a XX. század globális gazdaságában, hogy az új jelenségek új kihívások elé állítják a kormányzást, így a helyi kormányzati egységek működését is. Míg nálunk a szocializmus meghatározó eszméje terjedt, addig az 1970-es évektől a fejlett nyugati államokban a neoklasszikus irányzat vált meghatározóvá, mely a kormányzati szektor leépítését, a magán szféra előtérbe helyezését hangsúlyozta a XX. században folyamatosan növekvő állami szerepekkel szemben. Jelen írás a globális hatások következtében végbemenő folyamatokat vizsgálja a helyi önkormányzatok közpénzügyi szemszögéből. 
Magyarország domborzati térképén a főváros szembeötlő dominanciája mellett sok apró pont jelzi a településszerkezetben a kistelepülések, falvak meghatározó szerepét. 1990-ben, a közjogi rendszerváltás hajnalán valamennyi magyar település visszakapta önállóságát, így szabadon választhatta meg a település első számú vezetőjét is. Sok minden történt azóta, és a sikertörténetek mellett ott vannak azok a tapasztalatok is, melyek, ha nem is általánosíthatók, de jelzésértékkel bírnak a jövőbeli fejlesztések, az önkormányzati rendszer korszerűsítése szempontjából...
