EJEB

Döntött az EJEB a magyar tankönyvpiac államosításának ügyében

  • Döntött az EJEB a magyar tankönyvpiac államosításának ügyében

    2019. március 19-én elutasította az Emberi Jogok Európai Bíróságának öttagú tanácsa a magyar kormány fellebbezését abban az ügyben, melyben a törvényszék elsőfokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt. Ezzel jogerőssé vált az EJEB 2018. október 16-án meghozott döntése. Az eredeti eljárást három cég kezdeményezte, akik 2013 előtt tankönyvek forgalmazásával foglalkoztak, azonban 2013-tól az állami szabályozás következtében kiszorultak a piacról, s ezt sérelmesnek találták. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

  • Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

    Napjainkban a fejlett technológia és a digitális világ újabb és újabb eszközei folyamatos kihívás elé állítják a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A szólásszabadság gyakorlásával kapcsolatban a legfőbb kihívást az internetes közlések jogi megítélése jelenti. Az internet addig nem tapasztalt fejlődést hozott a kommunikáció terén. Az egyéni közlések nagy részének azonnali eljutását teszi lehetővé a világ szinte bármely pontjára, mely által a szabad szólás és tájékozódás lehetősége nagy mértékben kiszélesedett. Tovább... (Balogh Éva)

Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

  • Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

    Az Európai Bírósághoz két újabb kereset is érkezett az elmúlt napokban Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU illetve a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt immáron háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma hazánkkal szemben. Tovább... (Salya Fruzsina)

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)