Európai Unió

A közösségi közlekedés mindenki számára elérhető áron és módon való biztosítása – az európai uniós jogi terminológiában – általános gazdasági érdekű szolgáltatás, amely ellátása tagállamok feladatát képezi. Így főszabály szerint a terület nem tartozik az európai uniós versenyjog hatálya alá, hiszen a piaci versenyhelyzet az általános gazdasági érdekeltségű közszolgáltató vállalat feladatainak ellátását veszélyeztetné. Az ilyen érdekeltséget az európai uniós jog nem határozza meg, de az eseti döntések alapján a közlekedésen kívül ide tartozik például a posta és a villamos energia szolgáltatása is. Tovább... (Lovas Dóra)

​A beszállás előzetes visszautasítása esetén az utasokat akkor is megilleti a kártalanítás, ha nem jelentkeztek utasfelvételre, és a beszállás visszautasításáról a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták őket – mondta ki az EUB legutóbbi döntésében. Az alapügy felperesének az indulás előtt 1 nappal nem volt lehetősége az online utasfelvételre, ezért kapcsolatba lépett a légitársasággal. A légitársaság tájékoztatta, hogy előzetes tájékoztatás nélkül, egyoldalúan áttette a felperes foglalását, és két nappal korábban induló járatra tette át, valamint a visszaútra szóló járatról kizárták, mivel az odafelé tartó járatra nem szállt fel (amiről a felperesnek nem volt tudomása). Tovább... (Iványi Rita)

Az Európai Unió tagállamai között a leginkább sajátos utakon járó jogterület a magánjog területe, hiszen itt érvényesül legkevésbe az Európai Unió jogegységesítő törekvése. Ennek ellenére látható, hogy az egyes tagállamok szerződési jogánál kiemelt helyet foglal el a tájékoztatási kötelezettség problémaköre. A magyar és az ahhoz hasonló egyes tagállami szabályozások alapján nem meglepő, hogy a légiutasok jogait szabályozó uniós rendelet szintén kiemeli a tájékoztatási kötelezettség kérdését. Jelen tanulmány a joggyakorlatból vett példákon keresztül mutatja be e sajátos jogintézmény elméleti és gyakorlati kérdéseit. Tovább... (Zoványi Nikolett)

Jelen blog az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) részletszabályait vizsgálja, egy a Covid 19 járvány alatt felmerült kérdés kapcsán. A GDPR egy kötelezően és közvetlenül alkalmazandó jogforrás a tagállamok jogában, ugyanakkor a személyes adatok kezelésével kapcsolatban lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok „pontosítsák” az adatkezelési szabályokat. Így erre tekintettel merült fel a kérdés a világjárvány idején az iskolai oktatásban igénybe vett videokonferenciákkal kapcsolatos adatkezelési szabályok pontosításának területén. A tanulmány célja az ehhez kapcsolódó német eset bemutatása, amely előzetes döntéshozatali eljárás keretében került az Európai Unió Bírósága elé. Tovább… (Hegedűs Sára Örzse)

Manapság a technológia dinamikus fejlődésével az emberek könnyedén ki tudják elégíteni az egyes fogyasztásra buzdító vágyaikat weboldalakon vagy egyéb más tradicionális módon. Viszont az igényeik kielégítése közepette az átlagember könnyen egy átverés áldozatává válhat. Ezért érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen magatartást várnak el a fogyasztóktól, hogy elmondhassák,  minden elvárhatót megtettek; illetve beszélhetünk-e különösen védendő fogyasztói csoportokról? Tovább... (Boros Dominik)

Az Európai Unió Bírósága a C-137/21. számú döntésében a Parlament keresetét elutasította, s nem állapította meg a Bizottság mulasztását, amelyet arra alapozott, hogy nem hozta meg az Egyesült Államok állampolgárainak vízummentességét ideiglenesen felfüggesztőjogi aktust, holott a 2018/1806. EU rendelet alapján felhatalmazást kapott rá és a feltételek fennálltak. Tovább... (Legény Lili)

A COVID-19 válsággal összefüggésben meghozott korlátozó intézkedések gazdasági hatása által leginkább érintett ágazatok közé tartozik a légi közlekedés. A válság hatásaira adott kormányzati válaszok eredményeként úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a verseny növelésére irányuló tendencia az ágazatban – legalábbis átmenetileg – megfordult, elsősorban az állam tulajdonában lévő vagy az állam számára stratégiai jelentőségű nagyobb vállalatok piaci pozíciójának megerősítésével. Jelen tanulmány egy módszertani példát mutat be az állami szerepvállalás kiterjedésének vizsgálatára egy adott szabályozási területen. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy a COVID-19 válság hatása hogyan mérhető az állami támogatások jogszerűségével kapcsolatos európai bírósági ítélkezési gyakorlat alakulásában. Tovább... (Bartha Ildikó)

A Bíróság 2023. július 13-án hozta meg ítéletét a C-106/22. számú ügyben, melyben a Fővárosi Törvényszék fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz 2022. februárjában. Az ügy alapját egy 2020-as kormányrendelet adta, mely alapján a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges, hogy stratégiai jelentőségű vállalatokban külföldiek tulajdont szerezhessenek. Tovább... (Pella Sebestyén Márk)

A nemzeti bíróságok kötelesek mellőzni az olyan aktus alkalmazását, amely az uniós jog megsértésével rendeli el valamely bíró tisztségből való felfüggesztését – az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében, mely egy lengyel ügy kapcsán született. A Bíróság szerint sem azok a nemzeti rendelkezések, amelyek fegyelmi szankciók terhe mellett megtiltják a nemzeti bíróságok számára a fegyelmi tanács által hozott határozat kötelező jellegének vizsgálatát, sem valamely alkotmánybíróság azon ítélkezési gyakorlata, amely nem teszi lehetővé az ilyen vizsgálatot, nem képezheti akadályát annak, hogy e határozat alkalmazását mellőzzék. Tovább... (Kovács Kitti)

​Az Európai Unió Bírósága értelmezésében a nemzeti versenyhatóság az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata keretében megállapíthatja az általános adatvédelmi rendelet megsértését. A lojális együttműködés elvének megfelelően azonban figyelembe kell vennie az e rendelet alapján hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság valamennyi határozatát vagy vizsgálatát. Tovább... (Balogh Lilla)