Európai Unió

Jelen blogbejegyzésben a Facebook közösségi oldalt vizsgálom meg fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aspektusból, különös figyelmet fordítva a személyes adatokkal való visszaélésre és az adatvédelmi hatóságok hatáskörének elemzésére a határon-átnyúló adatkezelésekkel összefüggésben. Felmerülhet a kérdés, hogy mi adja a téma fontosságát, hiszen ezen közösségi média felület láthatólag semmilyen jogszabályt nem szeg meg, próbálja a felhasználóknak a legjobb élményt nyújtani. Azonban a Facebookról elhíresült, hogy igen „liberálisan” bánik az adatainkkal és éppen ezért veszélyes is lehet, hiszen a felhasználó számára alig észrevehetően alkalmaz olyan megoldásokat, amelyek fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és versenyjogi szempontból aggályosnak tűnhetnek. Tovább... (Boros Dominik)

Athanasios Rantos főtanácsnok indítványa egy olyan lengyel ügyben született, amely 2017 óta a közérdeklődés középpontjában áll, ezért a Közjavak is többször foglalkozott a témakörrel (lásd például „Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?” vagy „Döntött a lengyel bírósági reform ügyében az EUB” című blogbejegyzéseket). A most született főtanácsnoki indítvány középpontjában a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács engedélyezési mechanizmusának kérdésköre áll, mely a nyugdíjkorhatárt elérő bírák nyilatkozatát bírálja el. Tovább... (Gál Klaudia Kitti)

Az utóbbi évek során folyamatosan visszatérő probléma a kollektív munkajog létjogosultsága és annak modernkori kihívásai, valamint a hatékony érdekegyeztetés kérdése, nemcsak nemzeti, hanem európai színtéren is. A kollektív munkajog fontosságát és tartalmi esszenciáját az a tény adja, hogy ez a jogintézmény, ez a jogág hivatott „visszabillenteni” a munkaviszonyokat az „alá-fölé” rendeltségből a „mellérendeltség” irányába, valamint ezen jogintézmény hivatott a munkáltató hatalmi túlsúlyával szemben fellépni, főként a munkavállalók közösségének a javára. Ugyanakkor a kölcsönös együttműködés és kooperáció hosszú távon mindkét fél javára válhat. Tovább... (Németh Tamás)

Az osztrák legfelsőbb közigazgatási bíróság előzetes döntéshozatal céljából fordult az EUB-hez az előtte folyamatban lévő német adventista egyház és az osztrák oktatási igazgatóság között fennálló jogvita eldöntése kapcsán. A német adventista egyház Németországban közjogi jogi személyiséggel bír, azonban az osztrák jog által nem rendelkezik elismert egyházi jogállással. Az egyház – mint magánoktatási intézmény – az iskola személyzetének díjazásához támogatás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes osztrák hatósághoz. Az oktatási hatóság elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy ilyen támogatás csak az osztrák jog által elismert egyházakat és vallási közösségeket illet meg. Jelen esetben a kérelmet benyújtó egyház egy a német jog által elismert vallási felekezet, amely egy Ausztriában található oktatási intézménye számára kért támogatást az osztrák hatóságtól. Tovább... (Hegedűs Sára Örzse)

A CETA (EU-Canada Comprehensive Trade Agreement) egyezmény egy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, mely 2017. szeptemberében lépett ideiglenesen hatályba az Európai Unió és Kanada között miután valamennyi tagállam és az EP is jóváhagyta, azonban végleges hatályba lépéséhez szükséges, hogy minden tagállam megerősítse azt. Az egyezménynek köszönhetően 28%-kal nőtt a Kanadába irányuló teljes áruexport, közel 1 millió uniós munkahely köthető a Kanadába irányuló exporthoz, valamint már 2016 és 2019 között is 31%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem. Tovább... (Pella Sebestyén Márk)

Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás. Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz. Tovább... (Lovas Dóra)

2021. január 1-jétől az Európai Unió költségvetésében új bevételi forrásként került bevezetésre a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulás. Az Európai Unió ezzel is ösztönözni szeretné a tagállamok arra, hogy csökkentsék a csomagolási hulladék mennyiségét, továbbá a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtásával elő szeretné segíteni, hogy Európa átálljon a körforgásos gazdaságra, amellyel minimalizálja az erőforrások, hulladékok, kibocsátások és az energia elszivárgását, elpazarlását. Kérdésként merülhet fel, hogy ez a változtatás mennyiben befolyásolja majd az Unió működését, illetve hogyan fog működni a gyakorlatban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Svájc Európán belül mindig is sajátos állást foglalt el, ami a külpolitikát illeti, a történelem során próbált a lehető legszéleskörű önállóságra törekedni a többi országtól, így ma is egyike azon államoknak, akik nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek köszönhetően bilaterális megállapodáscsomagokon alapszik a kapcsolata az Unióval, amelyek közül az elmúlt években kifejezetten nagy figyelmet kapott a személyek szabad mozgásáról szóló szerződés. Jelen blog-bejegyzés e kapcsolatrendszer szabályozási és gyakorlati kérdéseit veti fel. Tovább... (Nagy Petra)

Az Egyesült Államokban a hatékony válságkezelésnek köszönhetően viszonylag gyorsan lefolyt a 2008-as gazdasági világválság, és talán annak Európára nézve súlyosabb hatásai voltak. A válság következtében ugyanis az Európai Unió belecsöppent egy súlyos államadósság-válságba, amely új mechanizmusok létrehozására (főleg a felügyelet megerősítését érintően) ösztönözte azt. Bár jelentős lépések történtek, hogy hasonló, a pénzügyi szektorból kialakuló válság ne következhessen be, azonban napjainkban egy újabb meghatározó válság közepén élünk, amelyet a koronavírus világjárvány váltott ki. Tovább... (Bossányi Zoltán)

2022. január 26-án az Európai Unió Bizottsága javaslatot tett az Európai Parlament és a Tanács számára egy olyan nyilatkozat megalkotására, amely az Unió valamennyi állampolgárára érvényes digitális jogokat és elveket foglalja össze. A nyilatkozat hozzájárul a digitális piac szabályozásához és az Európai Unió digitális átalakulásához, hiszen számos lehetőséget kínál a jobb életminőség, az innováció és a gazdasági növekedés elérésére, valamint biztonságot és stabilitást irányoz elő. Tovább... (Bereczki Roxána)