Európai Unió

Velünk vagy ellenünk? – a robotok adóztatásának jogi kihívásai

  • Velünk vagy ellenünk? – a robotok adóztatásának jogi kihívásai

    Mindennapjaink egyik legnagyobb kihívását a mesterséges intelligenciára és digitalizációra épülő robottechnológiák jelentik. A munkavállalókat egyre nagyobb mértékben felváltó robotok ugyanis nemcsak a munkahelyek megszűnésének, hanem az állami bevételek kiesésének súlyos következményeit is magukban hordozzák, mivel a robot által generált nyereség a hatályos szabályozás értelmében nem esik adókötelezettség alá. Mindezek mentén egy olyan joghézaggal teli szabályozási keretben találjuk magunkat, amelyre munkáltatóként ugyan pozitívan tekintünk, állami oldalról vizsgálva az adókikerülések és megbúvó magatartások hosszútávon azonban beláthatatlan következményekhez vezetnek. Tovább... (Kovács Viktória)

A főtanácsnoki indítvány szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal az előzetes döntéshozatal lehetőségét korlátozó magyar szabályozás

  • A főtanácsnoki indítvány szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal az előzetes döntéshozatal lehetőségét korlátozó magyar szabályozás

    Pikamae főtanácsnok álláspontja szerint a nemzeti bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk minden olyan magyar szabályozást és bírói gyakorlatot, amely sérti az előzetes döntéshozatali lehetőségüket és kérdés intézését az EUB-hez. Az előzetes döntéshozatalra feltett kérdés arra vonatkozik, hogy ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését – annak a jelen ügyre vonatkozó jogi hatályát nem érintően – törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve másrészt az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek. Tovább... (Szutor Beáta)

Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

  • Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

    A legnagyobb világgazdasági szereplők egyre éleződő konfliktusa figyelhető meg napjainkban. A nemzetközi kereskedelem szereplőinek súlya egyre inkább szélsőségessé válik, csak az USA, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság a világkereskedelmi forgalom 42%-át bonyolítja, így ezen szereplők viszonya határozza meg napjaink globális gazdaságát. A 2020-as amerikai választások fényében felmerül a kérdés, hogy partnerre talál-e az Európai Unió és Joe Biden adminisztrációja a digitális platformok monopóliumának megtörése tekintetében? Tovább... (Bak Márton Ferenc)

Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

  • Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

    Az Európai Unió Bírósága a C‑656/19. számú Bakati ügyben nemrégiben hozott ítéletével több kérdésben is állást foglalt, mely kérdéseket a határ-menti kereskedés és az áfa-mentesség (az uniós jogban: hozzáadottérték-adó, röviden: héá), uniós jogi szabályozásának értelmezése kapcsán előzetes döntéshozatal során terjesztett a magyar bíróság az EUB elé. A döntés számos problémás kérdést rendezett, mely által a határmenti kereskedők részben fellélegezhetnek. Tovább… (Szutor Beáta Bella)

Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

  • Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

    Hazánkban 2019. év végén született egy sokat kritizált, alkalmazásának kezdő időpontját többször elhalasztott kormányrendelet, nevezetesen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet, amelyben van egy rejtett lehetőség arra, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésüket úgy gondolják végig és egyben újra, hogy a jövőbeli folyamatokban az etikai elvek, hovatovább a társadalmi elelősségük erőteljesebben mutatkozzon meg. A tanulmányom célja, hogy felhívja a figyelmet erre az új olvasatra, és rámutasson arra, hogy hogyan tehetőek meg az első lépések e szemlélet kialakításának irányába. Tovább… (Puskás Ágnes)

Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

  • Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

    2021. január 1. napjától megváltoztak az egységes európai uniós szabályozást követően a légiközlekedésről szóló törvény rendelkezései Magyarországon. A drónok ipari felhasználásán túl, azok hobbi-alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít, mely ily módon a drónozás teljeskörű szabályozásának bevezetését igényelte. Azonban a drónhasználattal kapcsolatos fejlesztések és technológiai változások egy olyan állandó jellegű, gyors, jogi környezethez alkalmazkodó reakciót igényelnek, amely a fejlett kor vívmányait egy újonnan megjelenő követelményrendszerhez igazítják. Tovább... (Kovács Viktória)

A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

  • A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

    A rendkívüli hirtelenséggel felbukkanó koronavírus nemcsak a társadalmat, de a gazdaságot is megrendítette. Az élet és a megélhetés is komoly veszélybe került. Az Európai Unióban 2020 tavaszán mind a tagállami döntéshozók, mind az Európai Bizottság számára világossá vált, hogy vállalkozások ezrei, sőt egész szektorok mehetnek tönkre, ha nem avatkoznak be. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a 2008-as válságkezeléséhez hasonlóan valamennyi szükséges eszközt hajlandó bevetni.  Ennek jegyében létrehozott egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert is, a fennálló járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Tovább... (Széles Krisztina)

EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

  • EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

    Az Európai Parlament nemrégiben tartott plenáris ülésén elfogadott egy olyan ajánlást, amelyben a mesterséges intelligenciát és annak etikai, bizalmi kérdéseit rendezte. Az egyre erősödő innováció ellenére ugyanis bár születtek érdemi javaslatok a szabályozás kapcsán, mégis vannak megválaszolatlan kérdések: Ha egy technológia által károkozás történik ki fogja viselni a felelősséget? Mi történne, ha ezek a mesterséges eszközök átvennék az emberek feletti hatalmat? Tovább... (Kovács Viktória)

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • Döntött az EUB a Lex CEU-ról

    Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Európai minimálbérre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

  • Európai minimálbérre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

    Az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság. A javaslat célja az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének, és méltányos minimálbérének biztosítása, bárhol is dolgozzanak az uniós munkavállalók – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Bár javaslat szakpolitikailag megosztó, ugyanakkor a járványhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt nagyon is aktuális. Tovább... (Szabó Sarolta)

Oldalak