Alkotmánybíróság

​A Jogtudományi Közlöny legfrissebb, 2022/9. számának hasábjain Bándi Gyula „Erdők, tűzifa, alapjogok” címmel a magyar környezetpolitika alkotmányos elveinek (nem) érvényesülésével összefüggésben vet fel kritikai szempontokat. A téma apropóját a 2022 augusztusában elfogadott a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Tűzifarendelet) adja, mely az energiaválság kezelését segítve, a fűtési igények kielégítése céljából (hatósági áron) jelentősebb fakitermelésre ad lehetőséget az erdőgazdaságok részére. A cikk többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a rendelet szándéka azaz a jelenlegi krízishelyzetben a lakosság fűtési igényének kielégítése, nem kérdőjelezhető meg, ugyanakkor a választott megoldás számos problémának forrása. Ugyanis előfordulhat, hogy az új szabályok már rövidtávon is ellentétes hatásúak az Alaptörvényben foglalt azon kötelezettségekkel, mint a nemzet közös örökségének megőrzése és a jövő nemzedékek jogainak biztosítása. Nem beszélve a hosszabb távú hatásról, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat és aránytalan terhet ró a jövő nemzedékekre. De az új szabályozás nem egyedi, a Közjavak blog legutóbb Pump Judit „Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan” című kritikai tanulmánya révén hívta fel az olvasó figyelmét a védett természeti területek értékesítésének lehetőségét megteremtő törvényjavaslatra. Tovább...

A Getin Noble Bankkal szemben, 2017-ben több fogyasztó is keresetet indított Lengyelországban, ugyanis állítólagosan, a hitelintézet bizonyos kölcsönszerződéseknél tisztességtelen feltételeket alkalmazott. A felperesek kérelmeinek sem első, sem másodfokon nem adtak teljesen helyt, így a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a lengyel legfelsőbb bíróság elé. A kereset egyik főbb eleme annak megállapítására irányult, hogy a felülvizsgálat tárgyát képző ítéletet meghozó bíróság összetétele szabályszerű-e. A lengyel legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények vizsgálata érdekében. Tovább... (Mag Péter Flórián)

Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában – több alkotmánybíró párhuzamos indoklásával – megállapította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nftv. Vhr.) 62. § (11) bekezdésének alaptörvény-ellenességét, ezért megsemmisítette azt, valamint kimondta, hogy az nem alkalmazható a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő, a döntés alapjául szolgáló ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. Tovább... (Karácsony Roxána)

A lengyel jogállamiság kérdése és a lengyel jog európai értékekhez fűződő viszonya, az elmúlt években az Európát meghatározó politika egyik puskaporos hordójává vált. Számos nagy port kavaró ítélet és döntés született, többek között az elhíresült lengyel abortusztörvény és az ezt követő Európa Tanács Miniszteri Bizottságának állásfoglalása, de ezzel egy lapon említhető az Európai Parlament 2021. októberi állásfoglalása, melyben kijelentette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság nemcsak a jogi legitimitásnak és függetlenségnek van híján, hanem a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Tovább... (Mag Péter Flórián)

Az Alkotmánybíróság 2021. október 19-én alkotmányjogi panasz útján hozott döntést a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányossági kérdésében, mely témában közel ezer beadvány érkezett a bírósághoz. Az indítványozók szerint a szabályozás diszkriminatív, aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik egészségügyi kockázatok miatt nem veszik fel az oltást és ezért nem jogosultak koronavírus elleni védettségük igazolására. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Az elsőbbség elve az európai jog egyik alapelve, mely az európai jognak a nemzeti jogok feletti felsőbbrendűségét biztosítja. Ez az elv abszolút, azaz minden kötelező erejű európai jogi aktusra érvényes, attól függetlenül, hogy elsődleges jogból vagy másodlagos jogból származik-e. A lengyel Alkotmánybíróság a kormányfő 2021. márciusban tett indítványa alapján látott neki a lengyel alkotmány és az uniós jog elsőbbsége közötti kapcsolat vizsgálatának, mely alapján 2021. októberében arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel alkotmánnyal ellentétesek bizonyos uniós előírások. Tovább... (Szabó Sarolta)

A Jövő Nemzedékek Szószólója és a Magyar Tudományos Akadémia Közjogi Albizottsága 2020. február 21.-én „Az állami beavatkozás hatósági eszközeinek módosulásáról” címmel szakmai műhelybeszélgetést tartott. A beszélgetés alapját a jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása adta, mely a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára készült az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek való megfelelés és az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében. Tovább (Bordás Péter)

Újabb határozatot hozott az Alkotmánybíróság a közszereplők bírálatával kapcsolatban 2019. október 15-én, egy alkotmányjogi panasz alapján. Az ügy alapkérdése az volt, hogy egy önkormányzati jegyzőre tett, a becsület csorbítására alkalmas tényállítás a közszereplőkre vonatkozó véleménynyilvánítás szabadsága által védett körbe tartoznak-e vagy ezen állításokat már nem védi az Alaptörvény IX. cikkének (1) bekezdése és éppen ezért azok már a jegyző emberi méltóságát sértik, mellyel a rágalmazás, illetve a becsületsértés büntetőjogi tényállítását merítik ki. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása teremtette meg az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmát. A Parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt, melynek értelmében aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Amennyiben 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást. E kérdéskörben foglalt most álláspontot a magyar Alkotmánybíróság. Tovább... (Gulyás Lilla)

Mára számos védőoltás beadása kötelező, melyeket az állam költségvetési forrásból támogat, így minden állampolgár számára ingyenesen biztosítottak. Azonban egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik megtagadják a gyermekük részére a védőoltás beadását. Egy ilyen ügyben kellett állást foglalnia az Alkotmánybíróságnak is. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg azt. Tovább... (Salya Fruzsina)