Az állami beavatkozás hatósági eszközeinek módosulásáról
A Jövő Nemzedékek Szószólója és a Magyar Tudományos Akadémia Közjogi Albizottsága 2020. február 21.-én „Az állami beavatkozás hatósági eszközeinek módosulásáról” címmel szakmai műhelybeszélgetést tartott. A beszélgetés alapját a jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása adta,[1] mely a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára készült az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek való megfelelés és az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében. Ugyanis az Alkotmánybíróság 2019 márciusában, a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer átalakítását vizsgáló határozatában az alábbi alkotmányos követelményt fektette le: „A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A. § (1) bekezdésének, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és XXI. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá.”
A műhelybeszélgetést négy tematikus vitaindító előadás nyitotta. Először Pump Judit (AJBH) a jövő nemzedék érdekeit szolgáló anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti garanciák átalakítása és az alkotmányos aggályok – a jövő nemzedékek szószólójának szempontjai címmel tartott előadást, majd Rozsnyai Krisztina (ELTE-ÁJK) az ügyfelek, kiemelten az ellenérdekű ügyfelek érdekérvényesítési lehetőségeinek megváltozása a közigazgatási reform hatására címmel tartott összefoglalója következett. Az állami beavatkozás eszközeinek módosulása az építésügy területén – változások az anyagi jogi követelmények betartásáért való felelősségben és kikényszerítésükben címmel reflektált Szamek Gabriella (AJBH) a korábban elhangzottakra, melyet Hoffman István (ELTE-ÁJK) a közigazgatási reform és az állami beavatkozás eszközeinek módosulása címmel zárta a vitaindító sorozatot.
Ezt követően a jelenlévők fejtették ki álláspontjukat, gyakorlati tapasztalatukat a témával kapcsolatban, melynek célja nem egy közös álláspont kialakítása volt, mindinkább az eltérő nézőpontok megvilágítás és meghallgatása. A szakmai diskurzus nem ér véget a konferencia lezárásával, ugyanis résztvevők egy tematikus blog- és folyóirat cikkgyűjtemény elkészítését tűzték ki célul, többek között a kozjavak.hu oldalon.
[1] A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek való megfelelés és az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében
Hozzászólások
Kutatócsoport3
h, 2020/05/11 - 23:02
Permalink
Veszélyhelyzeti Ákr. módosítás
Ismét engedélyből bejelentés: május 8-án, a 2020/104. számú Magyar Közlönyben megjelent, a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. kormányrendelet. A rendelet kimondja, hogy az Ákr. szerinti engedélyköteles tevékenység – a rendeletben foglalt kivételekkel – engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, az ellenőrzött bejelentéstől számított nyolc napon belül közölt értesítés közlését követően végezhető az engedélyre jogszabályban meghatározott hatályossági időtartam alatt. A rendelet itt, összefoglalója pedig itt érhető el.
Zing Rózsa
k, 2020/05/12 - 19:02
Permalink
Szerepcserék
Ha a szakmai kontroll és ehhez kapcsolódó jogvédelem biztosítására hivatott tradicionális intézmények szerepe marginalizálódik vagy kiüresedik, akkor fennáll a veszélye, hogy e funkciókat más veszi át. A vita során ennek két eklatáns példája is megjelent, bár eltérő összefüggésben. Szamek Gabriella a „hatóságok helyett őrködő” bankok példáját hozta, akik az építkezésekhez nyújtott támogatások, hitelek kifizetéséhez adott esetben szigorúbb feltételek teljesítését kérik, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek. Hoffman István pedig az uniós támogatáspolitika eszközrendszerét említi, amely projekt-támogatások feltételeként határozhatja meg a hazai és az uniós szabályoknak való megfelelést. Mindkettőben közös, hogy a pénzügyi finanszírozás eszközével veszi át a hatóságok ellenőrző szerepét. Különösen az előbbi képes az egyenlőtlenségek mélyítésére – tekintve, hogy akinek nincs szüksége banki hitelre, arra végső soron enyhébb szabályok vonatkoznak.
Közjogi Albiz.
h, 2020/08/03 - 00:18
Permalink
Közjogi Szemle 2020/2. száma megjelent!
Örömmel tájékoztatunk Mindenkit, hogy megjelent a Közjogi Szemle 2020/2. száma, amely az állami beavatkozás eszközeinek módosulását tárgyaló, február 21-i műhelybeszélgetés előadóinak és hozzászólóinak tanulmányait közli egy tematikus számrész keretében. A tartalomjegyzék itt érhető el: https://hvgorac.hu/kozjogiszemle/files/kjsz_2020_2_tart.pdf
Lovas Dóra
k, 2020/08/25 - 12:09
Permalink
Hatósági eszközök és járvány
A tematikus lapszámban tárgyalt több kérdésnek (a fenti kommentben írt Ákr. módosítás, építési engedélyek meghosszabbítása a veszélyhelyzet megszűnésével stb.) a vírushelyzet is aktualitást ad, amiről érdemes volna további vitát folytatni.
Oldalak