Kötelezettségszegési eljárás

Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Mint ismert, az Egyesült Királyság Unióból való kilépését szabályozó megállapodást 2020 január 31-én írták alá, mely 2020. február 1-jén hatályba is lépett. A megállapodás értelmében 2020. január 31-től 2021. január 1-ig átmeneti időszak veszi kezdetét az Egyesült Királyság és EU között. Ez idő alatt az Egyesült Királyságra még alkalmazni kell az uniós kereskedelmi és belsőpiaci szabályokat, melyet egy kereskedelmi egyezmény váltaná fel, amelynek feltételeiben az év végéig kellene megállapodnia az uniónak és a briteknek. Az Egyesült Királyság kormánya azonban szeptemberben 9-én egy - az Európai Bizottság szerint – a kilépési megállapodást sértő törvénytervezet nyújtott be a brit parlamenthez. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő otthoni pálinkafőzés adómentes legyen, s mindez egyben az Európai Unió szintjén is megvalósulhasson. A pálinkafőzés, mint Magyarország hagyományának fontos részére történő hivatkozással a magyar kormány több ízben kísérelte már meg az Európai Unió szervein keresztül történő fellépést annak érdekében, hogy mindezen tevékenység nagyobb szabadságot kaphasson és a szigorú uniós szabályozás enyhüljön. Tovább... (Kovács Viktória)

Az amerikai technológiai vállalatra négy éve szabott ki 13 milliárd eurós bírságot az Európai Bizottság az Írország által nyújtott adókedvezmény miatt. Ezt az összeget, mint adóhátralékot kellett volna befizetnie az Apple-nek, ám a cég az Európai Bíróságra vitte az ügyet. A most megszületett döntés az Apple-nek kedvezhet, mivel a Törvényszék indokolása szerint a Bizottság téves következtetéseket vont le vizsgálatai során. Tovább… (Nagy Péter Zsombor)

Az Európai Bíróság ítéletet hirdetett azon magyar ügyek kapcsán (C-496/18. és C-497/18), melyek alapja az volt, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az Európai Unió Hivatalos Lapjában a magyarországi, budapesti 4-es metrószakasz építésével kapcsolatban két külön közbeszerzési szerződés odaítélése céljából ajánlati felhívást tett közé. A nyertessel 2006-ban írták alá a szerződést, majd 3 évvel később előre nem látható körülményekre hivatkozva 2009-ben módosították a szerződést, és erről egy hirdetményt is közé tettek a Közbeszerzési Értesítőben. Tovább... (Nagy Péter zsombor)

A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

2019. július 4-én ismertette indítványát Juliane Kokott főtanácsnok a C-323/18. számú Tesco-Global Áruházak ügyében. Az indítvány a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó uniós joggal való összhangjának vizsgálatára vonatkozott. Az ügy előzményeként az szolgált, hogy Magyarország a 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság hatására ágazati különadókat vezetett be annak érdekében, hogy stabilizálja az államháztartás helyzetét. A bevezetett különadókkal kapcsolatban már egy korábbi ügyben is felmerült az uniós joggal való összeegyeztethetősége. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Blogunk nyomon követi a lengyel bírósági reform „életútját”. Beszámoltunk a kétes jogszabályok elfogadásáról, a megindított kötelezettségszegési eljárásról és a Bíróság első lépéseiről is. Hogy mi történt azóta? A Bíróság felfüggesztette a legfelsőbb bíróságok nyugdíjkorhatárát érintő reformjainak a végrehajtását és az ügyben a főtanácsnoki indítvány is megszületett. Vajon mi lesz a vége? Vajon a reform sorsát az ideiglenes intézkedés már sejtette, a főtanácsnoki indítvány pedig egyenesen előrevetíti? Tovább... (Széles Krisztina)

1990-ben a spanyol sporttörvény minden spanyolországi hivatásos sportklubot arra kötelezett, hogy sportrészvénytársasággá alakuljon. Ugyanakkor a törvény kivételt is tesz: azok a hivatásos sportklubok, melyek a törvény elfogadását megelőző üzleti években pozitív eredményt értek el, továbbra is sportklubként működhetnek. A négy érintett labdarúgóklub - köztük a felperes Fútbol Club Barcelona - élt is ezzel a lehetőséggel. Mivel nonprofit jogi személyeknek minősülnek, jövedelmük után egyedileg adóznak. Emiatt az általuk fizetett adó 2016-ig alacsonyabb volt, mint a sportrészvénytársaságoké. A Bizottság 2013-ban hivatalos vizsgálati eljárást indított, hogy megállapítsa e rendelkezés nem minősül-e állami támogatásnak. Tovább... (Széles Krisztina)