Uniós irányelv lett az otthoni pálinkafőzés szabadsága

  • 13 August 2020
  • Kutatócsoport2

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő otthoni pálinkafőzés adómentes legyen, s mindez egyben az Európai Unió szintjén is megvalósulhasson. A pálinkafőzés, mint Magyarország hagyományának fontos részére történő hivatkozással a magyar kormány több ízben kísérelte már meg az Európai Unió szervein keresztül történő fellépést annak érdekében, hogy mindezen tevékenység nagyobb szabadságot kaphasson és a szigorú uniós szabályozás enyhüljön.

Magyarország évekkel ezelőtt már megvívta a maga „pálinkaszabadság” harcát az EU-val, hiszen a magyar kormány korábban adómentessé tette a meghatározott mennyiségig történő pálinkafőzést, amely miatt az unió kötelezettségszegési eljárást indított ellene. A hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben a kormánynak sikerült igen kedvezményes szabályokat kiharcolnia a NETA bevezetése által, mely azonban messze nem jelentette a pálinkafőzés szabadságáért vívott csata végét.

A szabályok ellenére ugyanis a szakmai szervezetek szerint a kereskedelmi pálinkafőzők kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, melybe az adókötelezettségen túl az is hozzátett, miszerint számos magánfőzde illegálisan hozta forgalomba párlatait. A jegyzői hatáskörbe sorolt magánfőzés ráadásul egyes meglátások szerint indokolatlan terhet ró a közigazgatásra, s a főzdék eladósorba kerülését jelenthetik.

A későbbiekben a kormány azon törekvéseire helyezte a hangsúlyt, hogy az alapjáraton csekély terhet előíró rendelkezéseket – ahogyan a főzést megelőző literenként hétszáz forint összegű, úgynevezett párlatadójegy megvásárlása – eltörölhető lehessen.

A kormány törekvése és megmozdulása végsősoron sikerrel zárult, ugyanis a pálinkafőzés szabadsága immáron mindenkit megillethet az EU-ban. Az erről szóló, immáron érvényes részletszabályok a 2020/1151-es számú irányelvben kerültek konkretizálásra.

Az irányelv tartalmi rendelkezései szerint a párlatfőzés háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, mely mentesség mind az otthon történő főzési tevékenységre, mind a bérfőzdében való előállításra kiterjedő hatállyal bír. A pálinkafőző, min magánszemély ugyan nem élhet főzeményének és párlatának értékesítéséi célzatával, annak családtagjai és vendégei azonban mindennemű korlátozás nélkül elfogyaszthatják azt.

A magyar háztartásokban a becsült adatok alapján közel 26 ezer főzőberendezés van, s a 2020-as év első felében mintegy 44 ezres darab nagyságrendű párlatjegy került kiváltásra az otthoni pálinkafőzők által. A továbbiakban ugyan a desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettségét az újonnan megalkotott irányelv is előírja, az adómentesség miatt azonban a párlatadójegy kiváltására a jövőben már nem lesz szükség.

A kedvező szabályok az irányelv rendelkezésének értelmében 2022. január 1-vel lépnek hatályba, mely kedvezményes szabályok alkalmazásához az uniós irányelv magyar jogrendbe történő átültetése elengedhetetlen elemi részt jelent. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az Országgyűlés már akár idén ősszel is dönthet majd a pálinkafőzés szabadságát biztosító törvényjavaslat benyújtásának kérdésében. A Pénzügyminisztérium jelenleg pedig azt vizsgálja, hogy lehetséges-e a hivatalos, az Európai Unió által másfél évvel meghatározottnál korábban, akár már a 2021-es évben alkalmazni az adómentes párlatfőzés szabályait.

Az összefoglalót készítette: Kovács Viktória, joghallgató, DE ÁJK

 

Források jegyzéke:

2020/1151. számú irányelv

https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/tallai-andras-megnyerte-unios-csatajat-a-magyar-palinka-2689235/

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mennyit-bukott-a-koltsegvetes-a-palinka-megadoztatasan.html

https://index.hu/gazdasag/2020/08/06/palinkafozes_europai_unio_tallai_andras_iranyelv_adomentesseg/

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: