Alapjogok

Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

  • Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

    Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

  • Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

    Egy ország közoktatási rendszeréről nagyon sokféle diskurzus folyik. Melyik szint a felelős a közszolgáltatás megvalósításáért? Hogyan finanszírozzák? Milyen tantervek vannak? Kik és milyen feltételekkel láthatnak el közoktatási feladatokat? Milyen eredményeket érünk el a közoktatás színvonalát mérő nemzetközi vizsgálatokon? Ezek fontos kérdések. De a legfontosabb, hogy egy ország közoktatási rendszerének kialakítása és működése közben mennyire jelenik meg a szereplők szabadsága és a fogyasztói igények kielégítése. Jelen írás arra keresi a választ, hogy Magyarországon az elmúlt években a szabadságot elősegítő, támogató vagy kevésbé támogató szakpolitikai döntések születtek-e? Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Őszinte gondolatok a közérdekű munka büntetéskiszabási anomáliáiról

  • Őszinte gondolatok a közérdekű munka büntetéskiszabási anomáliáiról

    Szankciórendszerünk egyik legfiatalabb büntetése a közérdekű munka. Érdekessége, hogy nem magyar találmány, azonban számos pozitív tulajdonságát látva, a magyar jogalkotó is bevezetésre érdemesnek tartotta és így helyet kapott a hazai büntetőjogban. Sok jel utal arra, hogy bevezetése nem volt kellően átgondolt. A recepció során bevezetésének módját és a magyar jogba való adaptálhatóságát, a szükséges infrastruktúrát nem vizsgálták, megelégedtek annyival, hogy vannak olyan külföldi államok, ahol a jogintézmény nagyszerűen működik. Tovább... (Pápai-Tarr Ágnes)

Büntetéskiszabás az alku tárgya? – kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében

  • Büntetéskiszabás az alku tárgya? – kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében

    Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

A kiküldetési irányelv módosítása kapcsán benyújtott megsemmisítési keresetek elutasítását javasolja a főtanácsnoki indítvány

  • A kiküldetési irányelv módosítása kapcsán benyújtott megsemmisítési keresetek elutasítását javasolja a főtanácsnoki indítvány

    A kiküldött munkavállalókra vonatkozó 1996/71/EK irányelv módosítását 2018. májusában fogadta el az Európai Parlament. Az elfogadást hosszas viták előzték meg. Magyarország és Lengyelország 2018-ban az Európai Unió Bíróságától kérte az irányelv megsemmisítését. A tagállamok érvei között olyan indokok szerepeltek, mint, hogy: egyes rendelkezések sértik a szükségesség és az arányosság elveit; az irányelv olyan kötelezettséget és korlátozásokat vezet be, amelyek nem felelnek meg a megkülönböztetés-mentesség követelményének; sérül a jogbiztonság és a normabiztonság elve. 2020. május 28-án megszületett a főtanácsnoki indítvány, mely a keresetek elutasítását javasolja. Tovább... (Lovas Dóra)

A munkaidőről szóló irányelvet a készenléti rendőrség rendőreire is alkalmazni kell

  • A munkaidőről szóló irányelvet a készenléti rendőrség rendőreire is alkalmazni kell

    2019. február 21-i napján a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal lefolytatása iránti kérelemmel kereste meg az Európai Unió Bíróságát. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 364. §‑a (1) bekezdésének 5. pontja értelmében a törvény célja a 2003/88 irányelv végrehajtása. A probléma viszont ott merült fel, hogy a törvény nem határozza meg sem a „munkaidő”, sem a „pihenőidő” fogalmát. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Főtanácsnoki indítvány született az Airbnb szolgáltatásával kapcsolatban

  • Főtanácsnoki indítvány született az Airbnb szolgáltatásával kapcsolatban

    Április 2.-án egy Airbnb peer to peer szolgáltatással kapcsolatos, szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő főtanácsnoki indítvány került benyújtásra. A Cali Apartments és HX-re, mint fellebbező felekre (stúdiólakás tulajdonosai) bírságot szabtak ki a Párizsban található garzonlakásaik engedély nélküli bérbeadása miatt. A francia jog alapján ugyanis az olyan bútorozott helyiségek rövid tartamú bérbeadása, mely nem a bérbeadó fél állandó lakóhelyül szolgál, s átmenetileg ott tartózkodó vendégek számára történik, engedélyköteles tevékenységet jelent. A fellebbezők a nemzeti bíróságok előtt megtámadták ezt az engedélyezési követelményt arra hivatkozással, hogy az összeegyeztethetetlen az uniós jog alapján fennálló szolgáltatásnyújtási szabadságukkal. Tovább... (Kovács Viktória)

AJB jelentés: az ügyintézési határidő túllépése esetén kell-e fizetnie a hatóságnak?

  • AJB jelentés: az ügyintézési határidő túllépése esetén kell-e fizetnie a hatóságnak?

    Az alapvető jogok biztosa jelentésben foglalt állást a gyámhatósági eljárás alkotmányos visszáságaival kapcsolatban. Az ügy tényállása szerint a különélő, de a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők között vita alakult ki a gyermekük iskolaválasztásával kapcsolatban. Az apa fellebbezése folytán eljáró másodfokú gyámhatóság a gyermek iskolájául a jelenlegi iskoláját jelölte ki, azonban a kérelmet a megadott 60 napos ügyintézési határidő helyett 6 hónap alatt bírálta csak el, így több mint 4 hónappal túl lépte a megadott ügyintézési határidőt. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Döntött az EUB: az uniós joggal ellentétes a magyar közbeszerzési törvény

  • Döntött az EUB: az uniós joggal ellentétes a magyar közbeszerzési törvény

    Az Európai Bíróság ítéletet hirdetett azon magyar ügyek kapcsán (C-496/18. és C-497/18), melyek alapja az volt, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az Európai Unió Hivatalos Lapjában a magyarországi, budapesti 4-es metrószakasz építésével kapcsolatban két külön közbeszerzési szerződés odaítélése céljából ajánlati felhívást tett közé. A nyertessel 2006-ban írták alá a szerződést, majd 3 évvel később előre nem látható körülményekre hivatkozva 2009-ben módosították a szerződést, és erről egy hirdetményt is közé tettek a Közbeszerzési Értesítőben. Tovább... (Nagy Péter zsombor)

A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

  • A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

    A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Oldalak