Alapjogok

Légi utasok jogainak megítélése ügyében döntött az EUB: minden esetben jár átalánykártérítés?

  • Légi utasok jogainak megítélése ügyében döntött az EUB: minden esetben jár átalánykártérítés?

    2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Mindennapjaink kézzelfogható energiahatékonysága

  • Mindennapjaink kézzelfogható energiahatékonysága

    Az Európai Unió 2018-ban fogadta el a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvet, amely a negyedik energiacsomag részeként alapját képezi egy környezettudatos, innovatív energiaunió koncepció megvalósításának. Az energiahatékonyság témaköre rendkívül tág, ez a bejegyzés kifejezetten az épületek energiahatékonyságával foglalkozik, amely kulcsszerepet játszik mind a környezetvédelemi törekvések, mind pedig az energiabiztonság elérésében. Tovább... (Csonka Péter - Szabó Marcell)

Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése

  • Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése

    Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a Kormány intézkedése nem alaptörvény-ellenes, azonban előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az önkormányzatok által ellátott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Rendes körülmények között e támogatásokat a parlament, veszélyhelyzet esetén a Kormány csökkentheti közérdekre hivatkozással, de nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését. Tovább... (Lovas Dóra)

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • Döntött az EUB a Lex CEU-ról

    Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

  • Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

    Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

  • Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

    Egy ország közoktatási rendszeréről nagyon sokféle diskurzus folyik. Melyik szint a felelős a közszolgáltatás megvalósításáért? Hogyan finanszírozzák? Milyen tantervek vannak? Kik és milyen feltételekkel láthatnak el közoktatási feladatokat? Milyen eredményeket érünk el a közoktatás színvonalát mérő nemzetközi vizsgálatokon? Ezek fontos kérdések. De a legfontosabb, hogy egy ország közoktatási rendszerének kialakítása és működése közben mennyire jelenik meg a szereplők szabadsága és a fogyasztói igények kielégítése. Jelen írás arra keresi a választ, hogy Magyarországon az elmúlt években a szabadságot elősegítő, támogató vagy kevésbé támogató szakpolitikai döntések születtek-e? Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Őszinte gondolatok a közérdekű munka büntetéskiszabási anomáliáiról

  • Őszinte gondolatok a közérdekű munka büntetéskiszabási anomáliáiról

    Szankciórendszerünk egyik legfiatalabb büntetése a közérdekű munka. Érdekessége, hogy nem magyar találmány, azonban számos pozitív tulajdonságát látva, a magyar jogalkotó is bevezetésre érdemesnek tartotta és így helyet kapott a hazai büntetőjogban. Sok jel utal arra, hogy bevezetése nem volt kellően átgondolt. A recepció során bevezetésének módját és a magyar jogba való adaptálhatóságát, a szükséges infrastruktúrát nem vizsgálták, megelégedtek annyival, hogy vannak olyan külföldi államok, ahol a jogintézmény nagyszerűen működik. Tovább... (Pápai-Tarr Ágnes)

Büntetéskiszabás az alku tárgya? – kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében

  • Büntetéskiszabás az alku tárgya? – kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében

    Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

A kiküldetési irányelv módosítása kapcsán benyújtott megsemmisítési keresetek elutasítását javasolja a főtanácsnoki indítvány

  • A kiküldetési irányelv módosítása kapcsán benyújtott megsemmisítési keresetek elutasítását javasolja a főtanácsnoki indítvány

    A kiküldött munkavállalókra vonatkozó 1996/71/EK irányelv módosítását 2018. májusában fogadta el az Európai Parlament. Az elfogadást hosszas viták előzték meg. Magyarország és Lengyelország 2018-ban az Európai Unió Bíróságától kérte az irányelv megsemmisítését. A tagállamok érvei között olyan indokok szerepeltek, mint, hogy: egyes rendelkezések sértik a szükségesség és az arányosság elveit; az irányelv olyan kötelezettséget és korlátozásokat vezet be, amelyek nem felelnek meg a megkülönböztetés-mentesség követelményének; sérül a jogbiztonság és a normabiztonság elve. 2020. május 28-án megszületett a főtanácsnoki indítvány, mely a keresetek elutasítását javasolja. Tovább... (Lovas Dóra)

A munkaidőről szóló irányelvet a készenléti rendőrség rendőreire is alkalmazni kell

  • A munkaidőről szóló irányelvet a készenléti rendőrség rendőreire is alkalmazni kell

    2019. február 21-i napján a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal lefolytatása iránti kérelemmel kereste meg az Európai Unió Bíróságát. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 364. §‑a (1) bekezdésének 5. pontja értelmében a törvény célja a 2003/88 irányelv végrehajtása. A probléma viszont ott merült fel, hogy a törvény nem határozza meg sem a „munkaidő”, sem a „pihenőidő” fogalmát. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Oldalak