Alapjogok
Családbafogadó gyám, vagy rokon nevelőszülő?- gyermek átmeneti nevelésének anyagi vonzatai
-
Családbafogadó gyám, vagy rokon nevelőszülő?- gyermek átmeneti nevelésének anyagi vonzatai
Az elmúlt időben a hírpotálok bejegyzései alapján a nevelőszülő kifejezés felér egy szitokszóval, ennek ellenére Magyarországon majdnem 60000 gyermekvédelmi nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel, ebből több, mint 90% nevelt legalább 1 állami gondozott gyermeket, amely adathoz viszonyítva a kevés problémás eset egy nagyon jó arány. A családbafogadó gyám abban az esetben tudja ezt a feladatot felelősséggel vállalni, és a gyermek mindenekfelett álló érdekének is akkor fog megfelelni ez a befogadási forma, amennyiben az adott személy anyagi helyzete lehetővé teszi családjában az adott nehéz helyzetű gyermek saját költségen történő nevelését, gondozását, taníttatását, esetleges gyógykezelését. Tovább... (Hegedüs Eszter)
AB döntés született egy települési adó konfiskáló jellegéről
-
AB döntés született egy települési adó konfiskáló jellegéről
A Fővárosi Törvényszék normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének települési adóról szóló önkormányzati rendeletének két pontját alkotmányellenesnek vélve. Ugyanis az Alaptörvény szerint az adókötelezettség csupán a teherbíróképesség szintjéig terjedhet, így a települési adókötelezettség is csak arányos mértékig terhelheti az adóalanyokat. Az Alkotmánybíróság döntésében továbbfejlesztette a települési adóval kapcsolatos eddigi gyakorlatát. Tovább... (Balogh Lilla)
Harmadik állambéli állampolgárral szemben kibocsátott európai elfogatóparancs ügyében hozott döntést az EUB
-
Harmadik állambéli állampolgárral szemben kibocsátott európai elfogatóparancs ügyében hozott döntést az EUB
Az európai elfogatóparancs végrehajtása azon okból történő megtagadásának lehetősége, hogy a büntetést a lakóhely szerinti tagállamban hajtsák végre, a harmadik állambéli állampolgárok tekintetében is alkalmazandó - mondta ki az Európai Unió Bírósága. Az ügy alapjául az szolgált, hogy 2012. februárjában román (brassói) elsőfokú bíróság szabadság-vesztés büntetés végrehajtása céljából európai elfogatóparancsot adott ki egy moldáv állampolgárral szemben. A személy Olaszországban tartózkodott, ezért az olasz (bolognai) fellebbviteli bíróság lett a keresett személy átadására jogosult igazságügyi hatóság. Tovább... (Iványi Rita)
Csalfa remény a sajtószabadságnak? Egy Btk. módosítás margójára
-
Csalfa remény a sajtószabadságnak? Egy Btk. módosítás margójára
Április 25-én egyéni képviselői indítványra került az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rágalmazás és becsületsértés tényállásainak módosítására irányuló javaslat, melyet május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetést követő napon, június 2-án hatályba lépett. Ennek következtében büntethetőséget kizáró ok lett mindkét bűncselekmény esetében az, ha a közügyek megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgálatatás útján követik el, feltéve, hogy a cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Tovább... (Boda-Balogh Éva)
Román bírákkal szembeni fegyelmi eljárások ügyében döntött az EUB
-
Román bírákkal szembeni fegyelmi eljárások ügyében döntött az EUB
Az Európai Uniós Bírósága ítéletet hozott a C/817/21 számú román bírói illetve ügyészi fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendszer tárgyában, mint jogállamiságot érintő eset értékelésében, a bukaresti ítélőtábla előzetes döntéshozatal keretében feltett kérdésére válaszolva. A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a vezető felügyelő jogköreit megerősítették a román igazságszolgáltatás szervezete reformjainak átfogóbb összefüggésében, amelyek célja vagy hatása a román bírák függetlensége és pártatlansága garanciáinak csökkentése. Tovább... (Legény Lili)
Az osztrák kiigazítási mechanizmus jogi megítélése
-
Az osztrák kiigazítási mechanizmus jogi megítélése
Hazánkból évről évre egyre több munkavállaló vándorol más tagállamba vagy épp külföldre a magasabb kereseti lehetőségek érdekében. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgálom, hogy az uniós jogban lefektetett, a más tagállamból érkező munkavállalókat érintő jogok mennyiben érvényesülnek a gyakorlatban. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni az osztrák szabályozás tartalmát, az uniós joggal való összhangját, lévén, hogy nyugati szomszédunk az egyik fő célországa a magyar munkavállalóknak. Tovább... (Kovács Adrienn Lilla)
Telefonlehallgatás engedélyezéséhez kapcsolódó indokolási kötelezettségről döntött az EUB
-
Telefonlehallgatás engedélyezéséhez kapcsolódó indokolási kötelezettségről döntött az EUB
Az EUB szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint a különleges nyomozási módszerek alkalmazását a bűnüldöző hatóságok indokolt és részletes kérelme nyomán engedélyező bírósági határozatokat előre meghatározott sablonszöveggel fogalmazzák, azok egyedi indokolást nem tartalmaznak. Akkor nem sérül az indokolási kötelezettség, ha a határozat az illetékes bűnüldöző hatóságok indokolt és részletes kérelmén alapul, és ha a határozat és az engedély iránti kérelem együttes olvasata alapján könnyen és egyértelműen megállapíthatóak az engedély megadásának indokai. Tovább... (Balogh Lilla)
Főtanácsnoki vélemény a lengyel bírák nyugdíjazását érintő engedélyezési mechanizmusról
-
Főtanácsnoki vélemény a lengyel bírák nyugdíjazását érintő engedélyezési mechanizmusról
Athanasios Rantos főtanácsnok indítványa egy olyan lengyel ügyben született, amely 2017 óta a közérdeklődés középpontjában áll, ezért a Közjavak is többször foglalkozott a témakörrel (lásd például „Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?” vagy „Döntött a lengyel bírósági reform ügyében az EUB” című blogbejegyzéseket). A most született főtanácsnoki indítvány középpontjában a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács engedélyezési mechanizmusának kérdésköre áll, mely a nyugdíjkorhatárt elérő bírák nyilatkozatát bírálja el. Tovább... (Gál Klaudia Kitti)
Sokféle érdek egyesült képviselete avagy az európai uniós kollektív munkajog jelenlegi kihívásai
-
Sokféle érdek egyesült képviselete avagy az európai uniós kollektív munkajog jelenlegi kihívásai
Az utóbbi évek során folyamatosan visszatérő probléma a kollektív munkajog létjogosultsága és annak modernkori kihívásai, valamint a hatékony érdekegyeztetés kérdése, nemcsak nemzeti, hanem európai színtéren is. A kollektív munkajog fontosságát és tartalmi esszenciáját az a tény adja, hogy ez a jogintézmény, ez a jogág hivatott „visszabillenteni” a munkaviszonyokat az „alá-fölé” rendeltségből a „mellérendeltség” irányába, valamint ezen jogintézmény hivatott a munkáltató hatalmi túlsúlyával szemben fellépni, főként a munkavállalók közösségének a javára. Ugyanakkor a kölcsönös együttműködés és kooperáció hosszú távon mindkét fél javára válhat. Tovább... (Németh Tamás)
Tűzre vele, fenntarthatóság!
-
Tűzre vele, fenntarthatóság!
A Jogtudományi Közlöny legfrissebb, 2022/9. számának hasábjain Bándi Gyula „Erdők, tűzifa, alapjogok” címmel a magyar környezetpolitika alkotmányos elveinek (nem) érvényesülésével összefüggésben vet fel kritikai szempontokat. A téma apropóját a 2022 augusztusában elfogadott a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Tűzifarendelet) adja, mely az energiaválság kezelését segítve, a fűtési igények kielégítése céljából (hatósági áron) jelentősebb fakitermelésre ad lehetőséget az erdőgazdaságok részére. A cikk többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a rendelet szándéka azaz a jelenlegi krízishelyzetben a lakosság fűtési igényének kielégítése, nem kérdőjelezhető meg, ugyanakkor a választott megoldás számos problémának forrása. Ugyanis előfordulhat, hogy az új szabályok már rövidtávon is ellentétes hatásúak az Alaptörvényben foglalt azon kötelezettségekkel, mint a nemzet közös örökségének megőrzése és a jövő nemzedékek jogainak biztosítása. Nem beszélve a hosszabb távú hatásról, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat és aránytalan terhet ró a jövő nemzedékekre. De az új szabályozás nem egyedi, a Közjavak blog legutóbb Pump Judit „Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan” című kritikai tanulmánya révén hívta fel az olvasó figyelmét a védett természeti területek értékesítésének lehetőségét megteremtő törvényjavaslatra. Tovább...