Román bírákkal szembeni fegyelmi eljárások ügyében döntött az EUB
Az Európai Uniós Bírósága ítéletet hozott a C/817/21 számú román bírói illetve ügyészi fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendszer tárgyában, mint jogállamiságot érintő eset értékelésében, a bukaresti ítélőtábla előzetes döntéshozatal keretében feltett kérdésére válaszolva. A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a vezető felügyelő jogköreit megerősítették a román igazságszolgáltatás szervezete reformjainak átfogóbb összefüggésében, amelyek célja vagy hatása a román bírák függetlensége és pártatlansága garanciáinak csökkentése.
Romániában egy több büntetőügyben érintett fél fegyelmi panaszt nyújtott be a hatáskörrel rendelkező igazságügyi felügyelethez néhány eljáró bíró és ügyész ellen. Mivel valamennyi panaszának kivizsgálását további intézkedés nélkül megszüntették, panaszt nyújtott be a vezető felügyelő ellen, amelynek kivizsgálását szintén további intézkedés nélkül megszüntették. Ezt követően a bukaresti ítélőtáblához fordult, hogy megtámadja a panaszai kivizsgálásának további intézkedés nélküli megszüntetését, többek között azzal érvelve, hogy a hatásköröknek a vezető felügyelő kezében való összpontosulása miatt nem lehet fegyelmi eljárást indítani. E fél szerint a hatáskörök ilyen koncentrációja ellentétes az uniós joggal. A bukaresti ítélőtábla e tekintetben kérdést intézett a Bírósághoz.
Az EUB válaszában elsődlegesen leszögezte, bár magának a bírósági szervezetrendszernek a kialakítása kétségkívül tagállami hatáskörbe tartozik, az uniós jog érvényesülésének (és az uniós állampolgárok jogainak biztonságának érdekében) a megfelelő garanciákat biztosítania kell a kialakított rendszereknek, és ugyanúgy vonatkozik ez a bírók felülvizsgálatát ellátó rendszerekre is. Ebből kifolyólag ez utóbbinak is meg kell felelnie minden uniós jogból eredő kritériumnak, különösen a jogállamiság követelményének.
Hogy ezen előírásoknak való megfelelőséget vizsgálják, mind a szabályozást, mind pedig az az alapján folytatott tényleges gyakorlatot feltárnia és értékelnie kellett a Bíróságnak.
A román rendszerrel kapcsolatban megállapították, hogy amennyiben egy vezető felügyelő által hozott döntést szeretnének fegyelmi eljárást indítani, arra csak azoknak van lehetősége, akiknek a döntés befolyásolja az előremenetelüket, így igen zárt kört jogosít fel felülvizsgálat megindíttatására. A vezető felügyelő döntéseinek felülvizsgálatának lefolytatására feljogosított személy függetlensége is megkérdőjelezhető, mivel azt a vezetőhelyettes felügyelő is lefolytathatja, akinek megbízatása összekapcsolódik a vezető felügyelőjével. Ezen tények fényében megállapítható, hogy akadályozza a rendszer a vezető felügyelőkkel szembeni fegyelmi eljárások megindítását.
Ez a szinte bebetonozott helyzet része a román igazságszolgáltatási szervezetrendszerre vonatkozó korábbi reformcsomagnak, amely a bírák függetlenségét és pártatlanságát biztosító garanciákat rombolta. A rendszer ennek eredményeként felhasználható a politikai ellenőrzés eszközéül a bírák tevékenységét tekintve.
A Bíróság megállapította továbbá, hogy a konkrét gyakorlat, illetve a vezető felügyelő személyéhez köthető aggályok (a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ágakhoz való kötődést valószínűsítik) is e félelmeket táplálhatják, megerősítik a szabályozásból következtetetteket.
Így a Bíróság szerint a román jogszabályok: „az alapügy tárgyát képező szabályozást nem úgy alakították ki, hogy az a jogalanyokban semmilyen jogos kétséget ne keltsen az igazságügyi felügyelet előjogainak és feladatainak az igazságszolgáltatási tevékenységre történő nyomásgyakorlás vagy e tevékenység feletti politikai ellenőrzés eszközeként történő alkalmazását illetően.”
Az összefoglalót készítette: Legény Lili, joghallgató DE ÁJK
Források:
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-05/cp230076hu.pdf