2021. február 22. napján az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodási rendszer megújítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely korábban az Alkotmánybíróságot is megjárta. A törvény szerint a módosításra a körforgásos gazdaságra való átállás, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetése, és a visszaváltási rendszer kialakítása, miatt kerül sor. Továbbá a szándék szerint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy megóvjuk a természeti kincseinket és megtisztuljon az ország. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

A legnagyobb világgazdasági szereplők egyre éleződő konfliktusa figyelhető meg napjainkban. A nemzetközi kereskedelem szereplőinek súlya egyre inkább szélsőségessé válik, csak az USA, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság a világkereskedelmi forgalom 42%-át bonyolítja, így ezen szereplők viszonya határozza meg napjaink globális gazdaságát. A 2020-as amerikai választások fényében felmerül a kérdés, hogy partnerre talál-e az Európai Unió és Joe Biden adminisztrációja a digitális platformok monopóliumának megtörése tekintetében? Tovább... (Bak Márton Ferenc)

Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a Kormány intézkedése nem alaptörvény-ellenes, azonban előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az önkormányzatok által ellátott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Rendes körülmények között e támogatásokat a parlament, veszélyhelyzet esetén a Kormány csökkentheti közérdekre hivatkozással, de nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését. Tovább... (Lovas Dóra)

Az Európai Unió Bírósága a C‑656/19. számú Bakati ügyben nemrégiben hozott ítéletével több kérdésben is állást foglalt, mely kérdéseket a határ-menti kereskedés és az áfa-mentesség (az uniós jogban: hozzáadottérték-adó, röviden: héá), uniós jogi szabályozásának értelmezése kapcsán előzetes döntéshozatal során terjesztett a magyar bíróság az EUB elé. A döntés számos problémás kérdést rendezett, mely által a határmenti kereskedők részben fellélegezhetnek. Tovább… (Szutor Beáta Bella)

Hazánkban 2019. év végén született egy sokat kritizált, alkalmazásának kezdő időpontját többször elhalasztott kormányrendelet, nevezetesen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet, amelyben van egy rejtett lehetőség arra, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésüket úgy gondolják végig és egyben újra, hogy a jövőbeli folyamatokban az etikai elvek, hovatovább a társadalmi elelősségük erőteljesebben mutatkozzon meg. A tanulmányom célja, hogy felhívja a figyelmet erre az új olvasatra, és rámutasson arra, hogy hogyan tehetőek meg az első lépések e szemlélet kialakításának irányába. Tovább… (Puskás Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 2021. január 7. napján meghozott 1/2021. (I. 7.) számú határozatában egy közjogi szervezetszabályozó eszköz Alaptörvénnyel való összhangjáról foglalt állást. Az ügy tárgyát a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII.11.) Korm. határozat képezte. Az országgyűlési képviselők egynegyede utólagos normakontroll keretében kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kormányhatározat 3-8. és a 10. pontjának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg és azokat a közzététel időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Tovább... (Soltész Péter Ádám)