Magyarország 2014 júliusában vezette be az ún. reklámadót. A megosztó különadót a Bizottság is megvizsgálta, s 2016 novemberében megállapította, hogy uniós versenyjogi tilalmakba ütközik, ezért meg kell szüntetni. Magyarország ezzel nem értett egyet, így az Európai Unió Bíróságától kérte a Bizottság határozatának megsemmisítését. Magyarország időközben, még 2017 májusában visszaható hatállyal eltörölte a különadót. A várva várt döntés csak most, 2019 júniusában született meg. Tovább... (Széles Krisztina)

Az Európai Bizottság 2018. májusában egy modern, hosszú távú költségvetési javaslatot nyújtott be a 2021-2017-es időszakra vonatkozóan. A tervezet kialakításakor figyelembe kellett venni az Egyesült Királyság lehetséges távozásának az Unióra gyakorolt gazdasági hatásait. E mellett kiemelt figyelmet fordított a Bizottság a közkiadások és a jogállamiság kapcsolatára. Az új szemlélet kiemelten érintené Magyarországot és Lengyelországot, tekintettel az igazságszolgáltatás rendszerében bevezetendő változásokra. Bár ezen fontos kérdésekben is számos fordulat következett be az elmúlt hónapokban, kérdéses az, hogy az újonnan kialakuló bizottsági szereposztás után várható-e változás a V4-ek számára. Tovább... (Salya Fruzsina)

Az EU jelenleg is a Mercosur egyik legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere, de a június végén született megállapodás csak még jobban elmélyíti a két régió közötti kapcsolatot. A legfőbb cél egy közös szabadkereskedelmi övezet létrejötte a felek között. Ami a feleket illeti, a Mercosur a kezdeteknél még csak Brazília és Argentína közötti kereskedelmi megállapodás volt, majd a későbbi Uruguay és Paraguay csatlakozással egy nemzetközi szervezetté nőtte ki magát.  Tovább... (Nagy Evelin Éva)

A magyar parlament 2010 őszén fogadta el az ágazati különadókról szóló törvényt, amely alapján 2010 és 2012 között mintegy 500 milliárd forintnyi adót szedett be a magyar állam. A Vodafone Magyarország évekkel később a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság előtt vitatta a távközlési különadónak az uniós joggal való összhangját. A Fővárosi KMB előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül kérte ki az Európai Unió Bíróságának véleményét. Tovább... (Salya Fruzsina)

Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása teremtette meg az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmát. A Parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt, melynek értelmében aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Amennyiben 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást. E kérdéskörben foglalt most álláspontot a magyar Alkotmánybíróság. Tovább... (Gulyás Lilla)

2019. május 8-án az Európai Unió Bírósága meghozta döntését a fiktív számlák esetén fennálló hozzáadottérték-adó (héa) levonási jogról, illetve a jogosulatlan héa levonás esetén alkalmazandó bírság adóalapjáról. Az ezzel kapcsolatos jogi probléma nem egyedülálló, ugyanis a Kúria is nemrégiben hozott döntést hasonló témában, a fiktív ügyletekre vonatkozó ÁFA visszaigényléssel kapcsolatban. Tovább... (Soltész Péter Ádám)