Csalfa remény a sajtószabadságnak? Egy Btk. módosítás margójára
Április 25-én egyéni képviselői indítványra került az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rágalmazás és becsületsértés tényállásainak módosítására irányuló javaslat, melyet május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetést követő napon, június 2-án hatályba lépett. Ennek következtében büntethetőséget kizáró ok lett mindkét bűncselekmény esetében az, ha a közügyek megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgálatatás útján követik el, feltéve, hogy a cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Tovább... (Boda-Balogh Éva)
Az Európai Uniós Bírósága ítéletet hozott a C/817/21 számú román bírói illetve ügyészi fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendszer tárgyában, mint jogállamiságot érintő eset értékelésében, a bukaresti ítélőtábla előzetes döntéshozatal keretében feltett kérdésére válaszolva. A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a vezető felügyelő jogköreit megerősítették a román igazságszolgáltatás szervezete reformjainak átfogóbb összefüggésében, amelyek célja vagy hatása a román bírák függetlensége és pártatlansága garanciáinak csökkentése. 
A Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke 2023. május 19-én tartotta a Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciáját, amely a hazai társkarok pénzügyi jogot, valamint közpénzügyet oktató kollégáinak rendszeres szakmai rendezvénye. A 2006-ban életre hívott szakmai rendezvénysorozatot – melynek mindig más intézmény ad helyet - az idei évben immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Tanszék. A szakmai vita központjában idén a különadók és a nemzeti vagyon szabályozási kérdéskörei álltak, melyhez kapcsolódóan minden jelenlévő kifejthette szakmai véleményét. 
Hazánkból évről évre egyre több munkavállaló vándorol más tagállamba vagy épp külföldre a magasabb kereseti lehetőségek érdekében. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgálom, hogy az uniós jogban lefektetett, a más tagállamból érkező munkavállalókat érintő jogok mennyiben érvényesülnek a gyakorlatban. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni az osztrák szabályozás tartalmát, az uniós joggal való összhangját, lévén, hogy nyugati szomszédunk az egyik fő célországa a magyar munkavállalóknak. 
Gondoljunk bele, hogy napjainkban mennyire könnyen eljuthatunk A pontból B pontba repülőgéppel az Európai Unión belül! Ami minket illet, hazánkban a legtöbb uniós ország repülőgéppel történő eléréséhez a budapesti reptérre kell ellátogatnunk, ahol bár sokszor hosszú késésekkel állunk szemben, és a szolgáltatások minősége is hagy maga után némi kivetni valót, de összességében a határok könnyedebb leküzdése miatt elviseljük ezeket a hiányosságokat. Előrevetíthető, hogy a probléma oka többek között, hogy a külföldi tulajdonosok kezében lévő Budapest Airport az utóbbi időben a magyar állam visszaállamosítási kívánságlistáján igen előkelő helyet foglal el. A magyar állam minden lehetséges eszközt bevet a mihamarabbi visszaszerzésre, egyben a számára legkedvezőbb feltételekkel megvalósuló tranzakció nyélbeütésére, mivel azonban az állam akciója uniós jogi kérdéseket is felvet, azt az Unió sem tudja némán szemlélni.