Svájc és az Európai Unió kapcsolata a személyek szabad mozgása tükrében
Svájc Európán belül mindig is sajátos állást foglalt el, ami a külpolitikát illeti, a történelem során próbált a lehető legszéleskörű önállóságra törekedni a többi országtól, így ma is egyike azon államoknak, akik nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek köszönhetően bilaterális megállapodáscsomagokon alapszik a kapcsolata az Unióval, amelyek közül az elmúlt években kifejezetten nagy figyelmet kapott a személyek szabad mozgásáról szóló szerződés. Jelen blog-bejegyzés e kapcsolatrendszer szabályozási és gyakorlati kérdéseit veti fel. Tovább... (Nagy Petra)
A tömegtermelés szimpla, profit és haszonközpontú logikája utat tört magának a hazai jogászképzést szolgáló tankönyvkiadás gyakorlatában is. Az oktatás, kutatás, továbbképzés funkcióit ellátó tankönyvek, monográfiák, tanulmánykötetek mellett egyre nagyobb teret és figyelmet kapnak a leegyszerűsített, rövid, gyakran csak címszavakkal operáló, a normaszöveget folyó szöveggel megjelenítő kiadványok, jegyzetek is. Így, talán még nem késő, és haszontalan – bár sokak szerint idejét múlt és megmosolyogtató vállalkozás – felhívni a figyelmet a tendencia rövid és főként hosszútávon jelentkező társadalmi következményeire.
A magyar háziorvosi rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, hiszen mára a kapuőri szerepét sem tudja megfelelően betölteni. Nyugdíjasként dolgozó orvosok, a humánerőforrás-pótlás hiányosságai, szervezetlen betegutak, növekvő munkateher és a kihasználatlan szakmai kapacitások kórházcentrikus egészségügyi rendszert eredményeznek, miközben a járó- és fekvőbeteg szakrendelők nem tudják ellátni eredeti funkciójukat, a szektor minden területén növekvő várakozási idővel pedig a páciensek egészségügybe vetett bizalma gyengül. E problémák felvetik egyrészt a közpénz nem hatékony felhasználásának dilemmáit, másrészt a magánegészségügy jelenlegi struktúrába való szervezett beépítésének szükségességét. A háziorvosok növekvő terheit az állam is igyekszik enyhíteni, azonban a korábbi tapasztalatok hiánya gyakran olyan megoldásokat szül, amelyek inkább a jelenlegi helyzet eszkalálódását eredményezik.
Az Egyesült Államokban a hatékony válságkezelésnek köszönhetően viszonylag gyorsan lefolyt a 2008-as gazdasági világválság, és talán annak Európára nézve súlyosabb hatásai voltak. A válság következtében ugyanis az Európai Unió belecsöppent egy súlyos államadósság-válságba, amely új mechanizmusok létrehozására (főleg a felügyelet megerősítését érintően) ösztönözte azt. Bár jelentős lépések történtek, hogy hasonló, a pénzügyi szektorból kialakuló válság ne következhessen be, azonban napjainkban egy újabb meghatározó válság közepén élünk, amelyet a koronavírus világjárvány váltott ki.