Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése

Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a Kormány intézkedése nem alaptörvény-ellenes, azonban előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az önkormányzatok által ellátott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Rendes körülmények között e támogatásokat a parlament, veszélyhelyzet esetén a Kormány csökkentheti közérdekre hivatkozással, de nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését.

Előzmények

2020 áprilisában már írtunk róla (lásd.: Különleges gazdasági övezetre hivatkozással változhat az önkormányzatok adókivetési joga), hogy a kormány – veszélyhelyzet idején - rendeletet fogadott el, amely következtében a különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségével (a 135/2020 (IV. 17.) kormányrendelet alapján) a helyi adóbevételek bizonyos szintű átstrukturálására is sor került. E jogszabály preambuluma utal a jogi aktus meghozatalának céljaként a járvány okozta gazdasági következmények redukálására és munkahelyek megőrzésének elősegítésére. A kormány a vészhelyzetre hivatkozással, akkor nyilváníthat ilyen minőségűvé egy területet, ha:

• az intézmény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított,
• legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű,
• a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és
• munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgája.

Gödi Önkormányzat alkotmányjogi panasza

A Kormány 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelettel Göd város közigazgatási területén (pontosabban: Samsung SDI Magyarország Zrt. területét) különleges gazdasági övezetet jelölt ki és ezen övezetbe tartozó, köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra szállt át, ezen utóbbi lett jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére is. E szabályozás a veszélyhelyzet követően is fennmaradt.

Érdekesség, hogy a gödi Samsung SDI Magyarország Zrt. 2019-ben bejelentette, hogy 2020-ban 390 milliárd forinttal bővíti akkumulátorgyárát és csaknem 1200 új munkahelyet hoz majd létre. E bejelentés a kormány keleti nyitásának is köszönhető, hiszen az azt megelőző évben Dél-Korea több mint 400 milliárd forintot invesztált a magyar gazdaságba. A beruházáshoz a magyar állam majd 35 milliárd euró támogatást is ad, amely kapcsán az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy a szubvenció nem e tartozik az EUMSz 107. cikk-ében megfogalmazott tiltott állami támogatások hatálya alá.

Tehát ezen gyár esetében prognosztizálható a beruházás nagyságához mérten megnövekedő árbevétel és ahhoz kapcsolódó növekvő iparűzési adóbevétel is, mely ezen túl a pest megyei önkormányzathoz folyik be a település – Göd - helyett.

2020. második felében Göd város önkormányzata alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, a fent említett kormányrendeletekkel szemben. Az előterjesztő véleménye szerint a szabályozás által megvalósított tulajdonjog korlátozás nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményeinek, továbbá a hátrányos megkülönböztetés, valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a Kormány intézkedése nem alaptörvény-ellenes. A testület kifejtette, hogy a tulajdon és ahhoz kapcsolódó jogok gyakorlása társadalmi felelősséggel jár, amelyet a helyi önkormányzatnak is viselnie kell, valamint számolnia kell az ingatlantulajdona (, amely köztulajdon) társadalmi kötöttségeivel, így azzal is, ha a közfeladat központi döntéssel ingyenesen átkerül egy másik önkormányzathoz. Ezen utóbbi körbe tartozik a Kormány intézkedése, hiszen a tulajdon nem korlátozhatatlan alapjog, valamint a döntés nem számít kisajátításnak, továbbá megfelelt a szükségesség és arányosság követelményeinek. Szükséges volt, mivel nem lehetett a járványra és annak következményeire előre felkészülni, amely elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Az intézkedés továbbá nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést és tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás nem állapítható meg.

Végül azonban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy ha az állam a helyi közügyek körébe tartozó önkormányzati közfeladatot (a jelen esetben az adóztatást) átad egy másik önkormányzatnak és ezzel az önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik „ez a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak az ellátását”.

Az összefoglalót készítette: Dr. Lovas Dóra, tudományos munkatárs, MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport

Forrás:

AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról és alkotmányos követelmény megállapításáról, Ügyszám: IV/839/2020. https://www.alkotmanybirosag.hu/a-legfrissebb-dontesek

A veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet

Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet