Államtudomány

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

Az Alkotmánybíróság 2021. január 7. napján meghozott 1/2021. (I. 7.) számú határozatában egy közjogi szervezetszabályozó eszköz Alaptörvénnyel való összhangjáról foglalt állást. Az ügy tárgyát a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII.11.) Korm. határozat képezte. Az országgyűlési képviselők egynegyede utólagos normakontroll keretében kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kormányhatározat 3-8. és a 10. pontjának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg és azokat a közzététel időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

Mielőtt a kedves olvasó a címet elolvasva riadtan tovább kattintana, szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos – egyébként jól ismert – pro és kontra érvekkel kíván az alábbi írás foglalkozni. Nem. Sokkal prózaibb, s látszólag csak egy szűkebb szakmai kör érdeklődésébe tartozó témával, a közigazgatási jog oktatásának régi, de napjainkban sem megoldott, s éppen ezért aktuális dilemmájával: az általános és a különös részi joganyag viszonyával.  Tovább... (Józsa Zoltán)

A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább... (Csákó Tímea)

A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Tovább... (Széles Krisztina)

The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Nyilvánvalóvá vált a XX. század globális gazdaságában, hogy az új jelenségek új kihívások elé állítják a kormányzást, így a helyi kormányzati egységek működését is. Míg nálunk a szocializmus meghatározó eszméje terjedt, addig az 1970-es évektől a fejlett nyugati államokban a neoklasszikus irányzat vált meghatározóvá, mely a kormányzati szektor leépítését, a magán szféra előtérbe helyezését hangsúlyozta a XX. században folyamatosan növekvő állami szerepekkel szemben. Jelen írás a globális hatások következtében végbemenő folyamatokat vizsgálja a helyi önkormányzatok közpénzügyi szemszögéből.  Tovább... (Bordás Péter)

A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)