Államtudomány

2024-et írunk és a válságok korát éljük, miközben az Európai Unió szabályai – a változó tagállami irányváltásoknak és beavatkozásoknak kedvező módon − átalakuláson mennek át. A „Látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben” című kötet ebben az időszakban vizsgálja a vállalati szektort és ehhez kapcsolódóan az állami tulajdonosi szerepek alakulását. Ez azért is érdekes kérdés, mert olyan tulajdonról van szó, amely jognak az alanya piaci szereplő, de egyben szabályozó hatóságént is jelen van. Ebből következően a kötet fókuszában az áll, hogy az állam részesedéstulajdonosi szerepe elkülönülhet-e gazdaságpolitikai és más funkcióitól, és ha nem, akkor milyen tényezők befolyásolják a kapcsolat vagy összefonódás módját, tartalmát és mértékét. Tovább... (Lovas Dóra)

Az utóbbi pár évben észrevehető, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) rohamos tempóban fejlődik. Így mára az is előfordul, hogy egy műalkotást nem  ember hoz látre. Bár évekkel ezelőtt e kérdés igen nagy felháborodást váltott volna ki, napjainkban azonban ez már nem elképzelhetetlen. Ezért nem egy embernek fordultak már meg a fejében a következő kérdések: Ha a technológia változik, akkor azzal vajon a szerzői jogi törvényünk lépést tud tartani? Vajon kaphat-e szerzői jogi védelmet egy MI által generált alkotás? Jelen blogbejegyzés e kérdéseket járja körül. Tovább... (Papp László)

A tömegtermelés szimpla, profit és haszonközpontú logikája utat tört magának a hazai jogászképzést szolgáló tankönyvkiadás gyakorlatában is. Az oktatás, kutatás, továbbképzés funkcióit ellátó tankönyvek, monográfiák, tanulmánykötetek mellett egyre nagyobb teret és figyelmet kapnak a leegyszerűsített, rövid, gyakran csak címszavakkal operáló, a normaszöveget folyó szöveggel megjelenítő kiadványok, jegyzetek is. Így, talán még nem késő, és haszontalan – bár sokak szerint idejét múlt és megmosolyogtató vállalkozás – felhívni a figyelmet a tendencia rövid és főként hosszútávon jelentkező társadalmi következményeire.   Tovább... (Józsa Zoltán)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

Az Alkotmánybíróság 2021. január 7. napján meghozott 1/2021. (I. 7.) számú határozatában egy közjogi szervezetszabályozó eszköz Alaptörvénnyel való összhangjáról foglalt állást. Az ügy tárgyát a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII.11.) Korm. határozat képezte. Az országgyűlési képviselők egynegyede utólagos normakontroll keretében kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kormányhatározat 3-8. és a 10. pontjának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg és azokat a közzététel időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

Mielőtt a kedves olvasó a címet elolvasva riadtan tovább kattintana, szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos – egyébként jól ismert – pro és kontra érvekkel kíván az alábbi írás foglalkozni. Nem. Sokkal prózaibb, s látszólag csak egy szűkebb szakmai kör érdeklődésébe tartozó témával, a közigazgatási jog oktatásának régi, de napjainkban sem megoldott, s éppen ezért aktuális dilemmájával: az általános és a különös részi joganyag viszonyával.  Tovább... (Józsa Zoltán)

A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább... (Csákó Tímea)

A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Tovább... (Széles Krisztina)