Kormányzás

Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

  • Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

    A legnagyobb világgazdasági szereplők egyre éleződő konfliktusa figyelhető meg napjainkban. A nemzetközi kereskedelem szereplőinek súlya egyre inkább szélsőségessé válik, csak az USA, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság a világkereskedelmi forgalom 42%-át bonyolítja, így ezen szereplők viszonya határozza meg napjaink globális gazdaságát. A 2020-as amerikai választások fényében felmerül a kérdés, hogy partnerre talál-e az Európai Unió és Joe Biden adminisztrációja a digitális platformok monopóliumának megtörése tekintetében? Tovább... (Bak Márton Ferenc)

Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

  • Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

    Az Európai Unió Bírósága a C‑656/19. számú Bakati ügyben nemrégiben hozott ítéletével több kérdésben is állást foglalt, mely kérdéseket a határ-menti kereskedés és az áfa-mentesség (az uniós jogban: hozzáadottérték-adó, röviden: héá), uniós jogi szabályozásának értelmezése kapcsán előzetes döntéshozatal során terjesztett a magyar bíróság az EUB elé. A döntés számos problémás kérdést rendezett, mely által a határmenti kereskedők részben fellélegezhetnek. Tovább… (Szutor Beáta Bella)

Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

  • Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

    Hazánkban 2019. év végén született egy sokat kritizált, alkalmazásának kezdő időpontját többször elhalasztott kormányrendelet, nevezetesen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet, amelyben van egy rejtett lehetőség arra, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésüket úgy gondolják végig és egyben újra, hogy a jövőbeli folyamatokban az etikai elvek, hovatovább a társadalmi elelősségük erőteljesebben mutatkozzon meg. A tanulmányom célja, hogy felhívja a figyelmet erre az új olvasatra, és rámutasson arra, hogy hogyan tehetőek meg az első lépések e szemlélet kialakításának irányába. Tovább… (Puskás Ágnes)

Mikor ellentétes egy közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alaptörvénnyel? - döntést hozott az AB

  • Mikor ellentétes egy közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alaptörvénnyel? - döntést hozott az AB

    Az Alkotmánybíróság 2021. január 7. napján meghozott 1/2021. (I. 7.) számú határozatában egy közjogi szervezetszabályozó eszköz Alaptörvénnyel való összhangjáról foglalt állást. Az ügy tárgyát a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII.11.) Korm. határozat képezte. Az országgyűlési képviselők egynegyede utólagos normakontroll keretében kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kormányhatározat 3-8. és a 10. pontjának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg és azokat a közzététel időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

  • Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

    2021. január 1. napjától megváltoztak az egységes európai uniós szabályozást követően a légiközlekedésről szóló törvény rendelkezései Magyarországon. A drónok ipari felhasználásán túl, azok hobbi-alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít, mely ily módon a drónozás teljeskörű szabályozásának bevezetését igényelte. Azonban a drónhasználattal kapcsolatos fejlesztések és technológiai változások egy olyan állandó jellegű, gyors, jogi környezethez alkalmazkodó reakciót igényelnek, amely a fejlett kor vívmányait egy újonnan megjelenő követelményrendszerhez igazítják. Tovább... (Kovács Viktória)

A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

  • A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

    A rendkívüli hirtelenséggel felbukkanó koronavírus nemcsak a társadalmat, de a gazdaságot is megrendítette. Az élet és a megélhetés is komoly veszélybe került. Az Európai Unióban 2020 tavaszán mind a tagállami döntéshozók, mind az Európai Bizottság számára világossá vált, hogy vállalkozások ezrei, sőt egész szektorok mehetnek tönkre, ha nem avatkoznak be. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a 2008-as válságkezeléséhez hasonlóan valamennyi szükséges eszközt hajlandó bevetni.  Ennek jegyében létrehozott egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert is, a fennálló járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Tovább... (Széles Krisztina)

EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

  • EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

    Az Európai Parlament nemrégiben tartott plenáris ülésén elfogadott egy olyan ajánlást, amelyben a mesterséges intelligenciát és annak etikai, bizalmi kérdéseit rendezte. Az egyre erősödő innováció ellenére ugyanis bár születtek érdemi javaslatok a szabályozás kapcsán, mégis vannak megválaszolatlan kérdések: Ha egy technológia által károkozás történik ki fogja viselni a felelősséget? Mi történne, ha ezek a mesterséges eszközök átvennék az emberek feletti hatalmat? Tovább... (Kovács Viktória)

A fogyasztók nagyobb csoportjának védelme a hírközlési szolgáltatásra kötött szerződések kapcsán

  • A fogyasztók nagyobb csoportjának védelme a hírközlési szolgáltatásra kötött szerződések kapcsán

    A tömeges szerződéses kapcsolatok kialakulásának velejárója az általános szerződési feltételek, és a szerződési blanketták alkalmazása. A szabványszerződések kidolgozója által a szerződés tartalma előre meghatározott, a szerződő partner lehetősége arra korlátozódik, hogy vagy elfogadja a szerződési feltételeket, vagy nem köt szerződést. A fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülése ezért ezen tömegesen kötött szerződéseket érintően többirányú vizsgálat tárgya lehet. speciális szabályok léteznek az általános szerződési feltételek tartalma megismerését és elfogadását érintően az elektronikus hírközlési szolgáltatásra kötött szerződések vonatkozásában. Jelen tanulmány kertei között azt vizsgálom, amikor a szerződő feleken kívüli professzionális szereplő (hatóság) lép fel, és eljárása eredményeként valamennyi érintett fogyasztóra kihatóan érvényesülnek a fogyasztóvédelmi szempontok. Tovább... (Czinege Anikó)

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • Döntött az EUB a Lex CEU-ról

    Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Újabb zöld gondolatok az élelmiszer-fogyasztás klímavédelmi vonatkozásairól

  • Újabb zöld gondolatok az élelmiszer-fogyasztás klímavédelmi vonatkozásairól

    Állati jó – ezzel a felütéssel kezdődik Dr. Bányai Orsolya nyári blogbejegyzésének címe, melyben az élelmiszertermékek környezeti hatásairól és azok csökkentésének lehetőségeiről ír. Kutatócsoportunk idén zár egy négyéves projektet, melynek eredményei megerősítik a bejegyzés főbb üzeneteit. Az élelmiszerfogyasztás folyamata az összes természeti erőforrás felhasználásának egy-ötödét indukálja és az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egy-harmadáért felelős. A szakirodalommal összhangban mi is úgy találtuk, hogy az étrend elsődleges jelentőségű a környezeti hatások szempontjából. Az utóbbi hetek hírei alapján egyértelműnek tűnik, hogy a világ legjelentősebb társadalmi-gazdasági pólusaiban (USA, Kína, EU, UK) megszületett végre a politikai elhatározás a „zöld fordulatra”. Jelen írásunkban a továbbiakban röviden összegezzük, hogy mely témák lehetnek kulcsfontosságúak környezetpolitikai szempontból az élelmiszerek piacán. Tovább... (Dombi Mihály, Karcagi-Kováts Andrea, Bauerné Gáthy Andrea)

Oldalak