Kormányzás

Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

  • Egy magyar és egy lengyel pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésben hozott döntést az EUB

    Az Európai Unió Bírósága újabb két devizahiteles ügyhöz kapcsolódó előzetes döntéshozatalai eljárásban hozott döntést 2019. október 3-án. Az első ügy felperese egy magyar állampolgár volt, aki a kezelési költségek és folyósítási jutalékra vonatkozó feltételek tisztességtelensége miatt indított keresetet, míg a másik ügyben egy lengyel állampolgár fordult a bírósághoz, aki a hitelszerződése érvénytelenségére hivatkozott. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

  • Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

    2019 nyarán a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája végzésével felfüggesztette az előtte folyamatban lévő ügyet és előzetes döntéshozatalra szánt kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához. Ezt követően 2019 szeptemberében Polt Péter főügyész a „törvényesség érdekében” a fenti végzés törvénysértő voltának megállapítását kérte a Kúriától. A magyar bírói fórum a napokban foglalt állást a kérdésben. Tovább... (Lovas Dóra)

Eladósodás útján a helyi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok?

  • Eladósodás útján a helyi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok?

    Az önkormányzati közfeladatot ellátó gazdasági társaságok egyre gyarapodó kötelezettségállománya kockázatot jelent az önkormányzatok gazdálkodására, pénzügyi egyensúlyára és likviditására is, hiszen a közfeladat-ellátásért felelős önkormányzat a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében legtöbbször pótlólagos forrásokat bocsát a társaság rendelkezésére.  Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy mekkora kockázatot rejt magában a helyi önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok eladósodása, az elmúlt években milyen mértékben nőtt a szektor adósságállománya. Tovább... (Gyirán Zoltán)

Adatkezeléssel kapcsolatos ügyben döntött az EUB

  • Adatkezeléssel kapcsolatos ügyben döntött az EUB

    Újabb Facebookkal kapcsolatos ügyben hozott döntést az Európai Unió Bírósága. A tényállás szerint a német Fashion ID online divatruha-értékesítő vállalkozás saját weboldalán elhelyezte a Facebook “Tetszik” gombját. Azoknak a felhasználóknak az adataik, akik az oldalra látogattak, automatikusan továbbításra kerültek a Facebook Ireland számára. Mindez úgy ment végbe, hogy a látogatók nem tudtak és nem egyeztek bele az adatközlésbe. Tovább... (Salya Fruzsina)

Pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdések a gazdasági válsággal összefüggésben

  • Pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdések a gazdasági válsággal összefüggésben

    Az elmúlt néhány évtizedben jelentős pénzügyi, illetőleg gazdasági válság söpört végig szinte az egész világon. Az egyre mélyülő krízis a magyar gazdaság működését is alapjaiban érintette. Ezt az időszakot nagyon sok szakember egyszerűen devizahiteles válságként írta le. Fogyasztóvédelmi és versenyjogi szempontból sem mellékes az események értékelése, illetve a következtetések levonása, melyek segíthetik a jövő stratégiájának kialakítását. Jelen tanulmány e problémakör néhány kérdését elemzi jogi, fogyasztóvédelmi szempontból. Tovább... (Balla Lajos)

Főtanácsnoki indítvány a magyar kiskereskedelmi különadóról

  • Főtanácsnoki indítvány a magyar kiskereskedelmi különadóról

    2019. július 4-én ismertette indítványát Juliane Kokott főtanácsnok a C-323/18. számú Tesco-Global Áruházak ügyében. Az indítvány a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó uniós joggal való összhangjának vizsgálatára vonatkozott. Az ügy előzményeként az szolgált, hogy Magyarország a 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság hatására ágazati különadókat vezetett be annak érdekében, hogy stabilizálja az államháztartás helyzetét. A bevezetett különadókkal kapcsolatban már egy korábbi ügyben is felmerült az uniós joggal való összeegyeztethetősége. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

  • EUB: a magyar reklámadó összeegyeztethető a belső piaccal

    Magyarország 2014 júliusában vezette be az ún. reklámadót. A megosztó különadót a Bizottság is megvizsgálta, s 2016 novemberében megállapította, hogy uniós versenyjogi tilalmakba ütközik, ezért meg kell szüntetni. Magyarország ezzel nem értett egyet, így az Európai Unió Bíróságától kérte a Bizottság határozatának megsemmisítését. Magyarország időközben, még 2017 májusában visszaható hatállyal eltörölte a különadót. A várva várt döntés csak most, 2019 júniusában született meg. Tovább... (Széles Krisztina)

Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

  • Közpénzek védelme az EU költségvetési javaslatának tükrében

    Az Európai Bizottság 2018. májusában egy modern, hosszú távú költségvetési javaslatot nyújtott be a 2021-2017-es időszakra vonatkozóan. A tervezet kialakításakor figyelembe kellett venni az Egyesült Királyság lehetséges távozásának az Unióra gyakorolt gazdasági hatásait. E mellett kiemelt figyelmet fordított a Bizottság a közkiadások és a jogállamiság kapcsolatára. Az új szemlélet kiemelten érintené Magyarországot és Lengyelországot, tekintettel az igazságszolgáltatás rendszerében bevezetendő változásokra. Bár ezen fontos kérdésekben is számos fordulat következett be az elmúlt hónapokban, kérdéses az, hogy az újonnan kialakuló bizottsági szereposztás után várható-e változás a V4-ek számára. Tovább... (Salya Fruzsina)

Leomlanak a vámok Európa és Dél-Amerika közös piacai között

  • Leomlanak a vámok Európa és Dél-Amerika közös piacai között

    Az EU jelenleg is a Mercosur egyik legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere, de a június végén született megállapodás csak még jobban elmélyíti a két régió közötti kapcsolatot. A legfőbb cél egy közös szabadkereskedelmi övezet létrejötte a felek között. Ami a feleket illeti, a Mercosur a kezdeteknél még csak Brazília és Argentína közötti kereskedelmi megállapodás volt, majd a későbbi Uruguay és Paraguay csatlakozással egy nemzetközi szervezetté nőtte ki magát.  Tovább... (Nagy Evelin Éva)

A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

  • A főtanácsnoki indítvány szerint nem ellentétes az uniós joggal a távközlési különadó

    A magyar parlament 2010 őszén fogadta el az ágazati különadókról szóló törvényt, amely alapján 2010 és 2012 között mintegy 500 milliárd forintnyi adót szedett be a magyar állam. A Vodafone Magyarország évekkel később a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság előtt vitatta a távközlési különadónak az uniós joggal való összhangját. A Fővárosi KMB előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül kérte ki az Európai Unió Bíróságának véleményét. Tovább... (Salya Fruzsina)

Oldalak