Kormányzás

Az üzletlezárás intézkedés az adóhatóság által alkalmazható szankciók egyike. A jogszabályban meghatározottak megsértése esetén nem kötelező az üzletet lezárni (alkalmazható más szankció), annak elrendelése az adóhatóság anyagi jogi mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban az időtartamot tekintve nincs ilyen döntési szabadsága a hatóságnak. Jelen blogbejegyzésben az üzletlezárás hatékonyságának kérdéskörét elemzem pénzügyi jogi szempontból. Tovább... (Kovács Kitti Klaudia)

Ki ne értene egyet azzal az általános kijelentéssel, hogy elérkezett az ideje a hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételének, hiszen 2020-ban az EU-ban már 505 kg volt az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének átlaga. Pozitívnak tűnő, azonban így is drasztikus adat, hogy bár Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb, de rendkívül sok az egy főre jutó mennyiség: 364 kg. Mit és hogyan szabályoz az új EPR rendelet? Tovább... (Pella Sebestyén Márk)

Ismét előtérbe került európai uniós szinten a közlekedés rendszerszintű átvizsgálása. Ez nem meglepő, hiszen épp itt az ideje, hogy végre komolyan elkezdjünk foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, valamint törvényi rendszereinket is hozzáigazítsuk a kialakult helyzethez. A klímakatasztrófa már rég nem a jövő, hanem a jelenünk, és még a legjobb esetben sem átmeneti jellegű. A közúti közlekedés adja az összes európai energetikai eredetű kibocsátás kb. 20%-át, így elkerülhetetlen, hogy ezen szektorban is komoly kibocsátáscsökkentésre kerüljön sor. Tovább... (Balogh Lilla - Barna Nóra)

Az európai elfogatóparancs végrehajtása azon okból történő megtagadásának lehetősége, hogy a büntetést a lakóhely szerinti tagállamban hajtsák végre, a harmadik állambéli állampolgárok tekintetében is alkalmazandó - mondta ki az Európai Unió Bírósága. Az ügy alapjául az szolgált, hogy 2012. februárjában román (brassói) elsőfokú bíróság szabadság-vesztés büntetés végrehajtása céljából európai elfogatóparancsot adott ki egy moldáv állampolgárral szemben. A személy Olaszországban tartózkodott, ezért az olasz (bolognai) fellebbviteli bíróság lett a keresett személy átadására jogosult igazságügyi hatóság. Tovább... (Iványi Rita)

Április 25-én egyéni képviselői indítványra került az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rágalmazás és becsületsértés tényállásainak módosítására irányuló javaslat, melyet május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetést követő napon, június 2-án hatályba lépett. Ennek következtében büntethetőséget kizáró ok lett mindkét bűncselekmény esetében az, ha a közügyek megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgálatatás útján követik el, feltéve, hogy a cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Tovább... (Boda-Balogh Éva)

Gondoljunk bele, hogy napjainkban mennyire könnyen eljuthatunk A pontból B pontba repülőgéppel az Európai Unión belül! Ami minket illet, hazánkban a legtöbb uniós ország repülőgéppel történő eléréséhez a budapesti reptérre kell ellátogatnunk, ahol bár sokszor hosszú késésekkel állunk szemben, és a szolgáltatások minősége is hagy maga után némi kivetni valót, de összességében a határok könnyedebb leküzdése miatt elviseljük ezeket a hiányosságokat. Előrevetíthető, hogy a probléma oka többek között, hogy a külföldi tulajdonosok kezében lévő Budapest Airport az utóbbi időben a magyar állam visszaállamosítási kívánságlistáján igen előkelő helyet foglal el. A magyar állam minden lehetséges eszközt bevet a mihamarabbi visszaszerzésre, egyben a számára legkedvezőbb feltételekkel megvalósuló tranzakció nyélbeütésére, mivel azonban az állam akciója uniós jogi kérdéseket is felvet, azt az Unió sem tudja némán szemlélni. Tovább... (Hadházi Edit - Szücs Tamara Dóra)

Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a Románia által a Covid-19 világjárvánnyal összefüggésben a Blue Air légitársaságnak nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozat elleni keresetet teljes egészében elutasította. Az ügyben a felperes, a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt (továbbiakban: Wizz Air) volt, aki a Románia-Covid19: a Blue Air javára nyújtott támogatásra vonatkozó bizottsági határozat megsemmisítését kérte az EUMSZ 263.cikke alapján. Tovább... (Iványi Rita)

Napjainkban újra a közérdeklődés középpontjába kerültek a kriptovaluták. Ezek kora nem most kezdődött, hiszen például a leghíresebb típus, a Bitcoin születése is 2008-ra datálható. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy ezen eszközök a jövő fizetőeszközei, elhagyhatatlan befektetések vagy kockázatos üzletet jelentenek. A decentralizált, változékony digitális valuták veszélyeztetik az államok pénzügyi és monetáris rendszerek feletti ellenőrzését, növelhetik a rendszerszintű kockázatot, valamint elősegíthetik a pénzügyi bűnözést is.  Ezen okokból kifolyólag a kriptovaluták elleni fellépés globális szinten kulcsfontosságúvá vált, például Kína már 2021-ben megtiltotta a pénzintézeteknek és a fizetési vállalatoknak, hogy kriptovaluta-tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak.  Korábbi bejegyzések már több szempontból körbejárták ezt a témakört (lásd. például: Budai Balázs Benjamin: A blockchain hype és a közigazgatási realitás), azonban a jelen írás a legfőbb szabályozási dilemmák bemutatására törekszik. Tovább... (Orosz Krisztián)

Jelen blogbejegyzésben a Facebook közösségi oldalt vizsgálom meg fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aspektusból, különös figyelmet fordítva a személyes adatokkal való visszaélésre és az adatvédelmi hatóságok hatáskörének elemzésére a határon-átnyúló adatkezelésekkel összefüggésben. Felmerülhet a kérdés, hogy mi adja a téma fontosságát, hiszen ezen közösségi média felület láthatólag semmilyen jogszabályt nem szeg meg, próbálja a felhasználóknak a legjobb élményt nyújtani. Azonban a Facebookról elhíresült, hogy igen „liberálisan” bánik az adatainkkal és éppen ezért veszélyes is lehet, hiszen a felhasználó számára alig észrevehetően alkalmaz olyan megoldásokat, amelyek fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és versenyjogi szempontból aggályosnak tűnhetnek. Tovább... (Boros Dominik)

Mi is az az influenszerség?