Új EPR-rendelet a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodásért

Bevezetés

Ki ne értene egyet azzal az általános kijelentéssel, hogy elérkezett az ideje a hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételének, hiszen 2020-ban az EU-ban már 505 kg volt az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének átlaga. Pozitívnak tűnő, azonban így is drasztikus adat, hogy bár Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb, de rendkívül sok az egy főre jutó mennyiség: 364 kg.[1]

Az EPR rendelet

A hulladék mennyiségének keletkezése az elmúlt években, évtizedekben rohamosan növekvő tendenciát mutat, így a szemét csökkentésének célkitűzésein túl üdvözölendő, hogy konkrét intézkedések megtételére is sor került.  Uniós szinten a 2008/98/EK irányelv jelölte ki a hulladékkezelés irányait, mely irányelvet a 2018/851 módosító irányelv finomhangolta.[2]

Az irányelvekben meghatározott követelmények egy részét hazánkban a 30/2023. (III.14.) Korm. rendelet ülteti át a gyakorlatba.
   A rendelet szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó szabályokat (EPR- Extended Producer Responsibility), melyek 2023. júliusától lépnek érvénybe. Az intézkedések célja a körforgásos gazdaságra, tehát hogy a forgalomba kerülő áruk, termékek minél kevesebb része váljon hulladékká, ezen intézkedések költségeiért pedig a gyártókat vagy adott esetben a forgalomba hozókat terheli a pénzügyi felelősség.
    Ezen pénzügyi felelősség keretein belül a körforgásos termékek gyűjtése, elszállítása, átvétele, előkezelése, kereskedelme díjhoz kötött. A tevékenységeket koncessziós társaság látja el, a MOHU azaz a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., melynek azonban kiterjedtebb feladatköre van az előzőekben felsoroltaktól. Azokon kívül hulladékgazdálkodási létesítményeket kell fenntartson és üzemeltessen, jelentéstételi rendszert kell működtessen, ezekkel kapcsolatos pénzügyi koordinációt lát el, az országos hulladékgazdálkodási hatóság – Pest Vármegyei Kormányhivatal – részére adatszolgáltatási tevékenységet végez, belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszert működtet valamint a feladatok ellátása során keletkezett adatok közzétételét biztosítja.

Fontos tisztázni, hogy mely termékekhez kapcsolódóan kerül bevezetésre a kiterjesztett gyártói felelősség: csomagolóanyagok, egyes egyszer használatos műanyag termékek, elemek, akkumulátorok, elektromos és elektronikus berendezések, reklámhordozó és irodai papír, gumiabroncs, használt sütőolaj, fából készült termékek és textil termékek. A kormányrendelet részletes mellékletben tartalmazza az adott termékhez rendelt körforgásos kódot, valamint a számkódok összeállításának szabályait.

A díjfizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik, mely eseteket taxatív felsorolással tartalmaz a rendelet. Ezek a következők: az első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, saját célra felhasználás, adó- vagy termékdíj raktárból belföldi kitárolás.[3] Fontos kiegészítést fűz azonban ezek után hozzá a szöveg, mikor azon eseteket is számba veszi, amikor nem minősül forgalomba hozatalnak a felhasználás. Ezek például ha a természetes személy nem gazdasági tevékenység keretein belül ruházza át a körforgásos termék tulajdonjogát, ÁFA fizetési kötelezettséggel nem járó apport esete, vagy saját célú, nem gazdasági tevékenység keretében történő felhasználás. Ez utóbbinak minősül például a számviteli törvény szerinti felújítás, beruházás, alapkutatás vagy a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükségletét kielégítő felhasználása.
   A fizetendő díjak mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter határozza meg, rendeletben.
   A fizetendő díjakról a koncessziós társaság – azaz a MOHU – állítja ki a számlát, mely fizetési kötelezettség negyedévente keletkezik. A negyedévente kiállított számlát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell megfizetni a koncessziós társaság részére. A díjfizetésen kívül szintén negyedévente kötelező adatszolgáltatást is nyújtani kell a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.
  A díjfizetési és bármely egyéb, a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolódó meghatározott kötelezettség teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. Amennyiben a meghatározott kötelezettséget elmulasztják, a hatóság bírságot szabhat ki, ha pedig a bírság kiszabását követően sem teljesítik a kötelezettséget, az adott körforgásos termék forgalomba hozatalát is felfüggesztheti a hatóság.

Összegzés

Tekintettel arra, hogy 2023. júliusától lép hatályba a kormányrendelet rendelkezéseinek többsége illetve, hogy negyedévente kerül majd sor adatszolgáltatásra és díjfizetésre jelenleg még több hónapos időtávra van a lehetősége annak, hogy konkrét számokat és statisztikákat lássunk a kormányrendelet hatásairól. Azonban az már most kijelenthető, hogy jelentős előrelépés a környezetvédelem területén, ugyanis nem csak erősíti a szennyező fizet[4] elvét, hanem elősegíti a hulladékok újrahasznosítását is, mely szintén kiemelt szempont mind Uniós, mind pedig világviszonylatban.

Az összefoglalót készítette: Pella Sebestyén Márk, joghallgató, DE ÁJK

Források jegyzéke: