Az EUB ítélete a belföldi vállalkozásokba történő külföldi befektetések korlátozásáról
A Bíróság 2023. július 13-án hozta meg ítéletét a C-106/22. számú ügyben, melyben a Fővárosi Törvényszék fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz 2022. februárjában. Az ügy alapját egy 2020-as kormányrendelet adta, mely alapján a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges, hogy stratégiai jelentőségű vállalatokban külföldiek tulajdont szerezhessenek.
Előzmény
2020-ban a kormány hozott egy kormányrendeletet, mely alapján a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges, hogy stratégiai jelentőségű vállalatokban külföldiek tulajdont szerezhessenek. Ezen kormányrendelet alapján a Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. számára megtiltották, hogy megvásárolja a kavics-, homok-, és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft-t.
Ítélet
A Bíróság megállapította, hogy nem igazolhatja a letelepedés szabadságának korlátozását az a célkitűzés, hogy regionális szinten biztosítva legyen az építőipar kaviccsal, homokkal és agyaggal történő ellátása, mivel e cél nem tartozik olyan alapvető társadalmi érdekek körébe, amely a közrend vagy a közbiztonság alapján igazolhatná az ilyen korlátozást. A Bíróság ítéletében nyomatékosította, hogy az eset nem a 2019/452 rendelet rendelkezései alapján vizsgálandó, hiszen ez a harmadik országbeli társaságok által az Unióban foganatosított befektetésekre vonatkozik, hanem az EUMSZ 54. cikkében fellelhető uniós társaságokat megillető letelepedés szabadságára vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni. Fontos megemlíteni, hogy a Xella Magyarország Kft. német társaság tulajdonában áll, amely tulajdonosa egy luxemburgi társaság, ezen társaság pedig közvetetten egy olyan anyavállalat tulajdonában áll, amelynek székhelye Bermudán található. A kormány ezen tulajdonosi láncolat miatt látta indokoltnak a gazdasági társaság átvilágítására szolgáló mechanizmust, és úgy vélte, hogy hosszú távon stratégiai kockázatot rejt az építőipari ágazat számára, ha engedélyezik a Xella Magyarország Kft-nek a Janes és Társa Kft. megvásárlását.
A Bíróság ítéletében kimondta, miszerint az átvilágítási mechanizmus adott ügyben történő használata nyilvánvalóan a letelepedés szabadságának korlátozásának minősül, mely ráadásul különösen súlyos korlátozás. Ezen korlátozás nem igazolható azzal a céllal, hogy az építőipari ágazatban helyi szinten biztosított legyen a nyersanyagokkal történő ellátás biztonsága, ugyanis ez nem tartozik a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető társadalmi érdekek körébe. Ezen kívül a Bíróság nem látja úgy, hogy a felvásárlás a Bíróság általános ítélkezési gyakorlata alapján „valós és kellően komoly veszélyt” keletkeztetne.
Az összefoglalót készítette: Pella Sebestyén Márk, joghallgató DE ÁJK
Források jegyzéke:
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-07/cp23012...