Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?

  • 4 September 2017
  • Kutatócsoport2

Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Az államfő úgy határozott, hogy nem írja alá a kifogásolt javaslatokat egy részét, azonban a bírósági szervezetéről szóló törvényeket igen. Ezzel az események továbbfolytatódtak. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. -  E rövid kis összefoglalást követően joggal merül fel a kérdés, hogy milyen javaslatokról is beszélünk, milyen problémás változásokról van szó és miért kerülhet veszélybe a bírói függetlenség és jogállamiság Lengyelországban.

A törvényjavaslatokkal kapcsolatos aggályokról röviden

A kormány igazságügyi reformjának kereszttüzébe az igazságszolgáltatási tanácsról, a bíróságok szervezetéről, valamint a legfelsőbb bíróságokról szóló törvények kerültek. Röviden tekintsük át, hogy milyen jelentős változások történnének az igazságszolgáltatásban, ha életbe lépnének ezek a módosítások.
Az igazságügyi tanács, röviden KRS a bíróságok és a bírói függetlenség megóvására hivatott. A hatályos szabályozás szerint a KRS 25 főből áll, melyből 15 a bíróság tagjai közül kerül ki. Őket szakmai szerveztek választják. A maradék 10 helyet jelenleg is politikai alapon töltik fel. A módosítások azonban megszüntetnék a szakmai szerveztek általi választást, helyettük a törvényhozás alsóházának kezébe kerülne a döntés, hogy kiket ültetnek az igazságügyi tanácsba. Ráadásul a tagok megválasztásához egyszerű parlamenti többség is elegendő lenne. – Ezek a pontok a hatalmi ágak elválasztása miatt igen nagy aggodalomra adnak okot.
Szintén problematikus pontként emelhetjük ki azt a módosítási javaslatot, miszerint az igazságügyi miniszter kezébe kerülnének a bírák kinevezésével és visszahívásával kapcsolatban bizonyos döntések. Az igazságügyi miniszter például a bíróságok elnökeit visszahívva új személyeket nevezhetne ki e pozíciókba, de nagy teret kapna a bírák és gyakornokok kinevezésében is. Sőt, a nyugdíjkorhatárt elért bírák mandátumát meghosszabbíthatná – az Európai Bizottság szerint ennek már a kritériumai is homályosak. Éles kritika éri az igazságügyi miniszter jogköreinek bővülését, hiszen a rendszerváltás óta nem tapasztalt módon nőne a miniszter beleszólása az igazságszolgáltatásba – ez pedig a hatalmi ágak elválasztását, a bírói függetlenséget nagyban veszélyezteti.
Az Európai Bizottság arra is rámutatott, hogy csorbulna a nemek közti egyenlőség is. Az új szabályozás szerint ugyanis a férfi bírák 65, a női bírák 60 évesen lennének kötelesek nyugdíjba vonulni. Ez az EUMSz-szel nem összeegyeztethető, hiszen sérti a nemek közti egyenlőséget.

„Az elnöki vétó”

Andrzej Duda lengyel elnök nem írta alá a legfelsőbb bíróságokról és a KRS-ről szóló törvény módosítását. Viszont a bíróságok szervezetéről szóló törvény módosítását igen – ez a módosítás biztosítja többek között a kormány beleszólását is a bírósági vezetők kinevezésébe.

Az Európai Bizottság is lépett

Az elnök által aláírt – a bíróságok szervezetéről szóló – módosítást július 28-án ki is hirdették a lengyel Hivatalos Lapban. Ennek folyományaként az Európai Bizottság az igazságszolgáltatást érintő intézkedések miatt megindította a kötelezettségszegési eljárást Lengyelország ellen. A felszólító levelében egy hónapot kapott a Szydlo által vezetett kabinet, hogy megválaszolja az aggályos kérdéseket és számot adjon a megtett intézkedéseikről.
Az egy hónap a napokban telt le, a lengyel kormány válasza megérkezett az Európai Bizottsághoz. 12 oldalban reagáltak a felszólító levélre. A biztosok egyelőre vizsgálják a lengyel reagálásokat. A bizottság első alelnöke, Frans Timmermans szerint a válaszlevélből az látszik, hogy az aggályokra konkrét válasz nem érkezett és a kormány nem igyekszik orvosolni az aggodalmat keltő kérdéseket, nem tervez konkrét intézkedéseket sem. A lengyel kormány azonban a kifogásolt bírósági reformot összeegyeztethetőnek tartja az európai értékekkel és elvekkel. Úgy tűnik, hogy a lengyel bírósági reform jövője, valamint a párbeszéd a lengyel kormány és a bizottság között nem lesz zökkenőmentes.

Az összefoglalót készítette: Széles Krisztina, joghallgató

 

Források:

Az Európai Bizottság felszólító levele itt érhető el: europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2205_hu.pdf

http://www.origo.hu/itthon/20170722-lengyel-birosagok-a-szenatus-jovahagyta-a-legfelsobb-birosagrol-szolo-uj-torvenyt.html

http://index.hu/kulfold/2017/07/20/lengyelorszag_birosag_pis_andrzej_duda_jogallamisag_beata_szydlo_europai_bizottsag/

http://www.amnesty.hu/news/2391/a-lengyel-elnoki-veto-a-szakadek-szelerol-rantotta-vissza-a-jogallamot

http://index.hu/kulfold/2017/07/24/lengyelorszag_duda_veto/

https://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/lengyel-birosagok-kotelezettsegszegesi-eljaras-indult

http://nepszava.hu/cikk/1139223-elfogyhat-brusszel-turelme

http://www.atv.hu/kulfold/20170831-brusszel-nem-veheti-felvallrol-a-varso-jogi-erveleset/hirkereso

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 

Hozzászólások

"Súlyos aggodalmát" fejezte ki az Európai Bizottság a vitatott lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Bővebben lásd: http://index.hu/kulfold/2017/07/19/az_unios_atombombaval_fenyegettek_meg...

Oldalak