Európa, a háború és a gazdasági visszaesés miatt, nehéz helyzetbe került, amely egyaránt érintette az élelmiszerellátást és az árakat is. A konfliktus jelentős hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaságra, azon belül is az állattenyésztőket a gabona és napraforgómag drágulásával, a takarmányozás költségeinek növekedésével, a növénytermesztőket pedig a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatban érinti a bizonytalanság. Ukrajna megtámadását követően az élelmiszerár-növekedést figyelembe véve olyan szabályokat is enyhítettek 2022 márciusában, amelyek a mezőgazdasági környezet terhelését kívánták csökkenteni. Bár a mezőgazdasági termékek árának világszerte rohamos növekedése nem csak a néhány száz kilométerre történő harcok eredményeként következett be, de azok nagyban hozzájárultak a problémához, mivel egy soha nem látott próbatétel elé állították a termelőket, ezzel jelentősen növelve a vidékfejlesztési beruházási támogatások szükségességét. Tovább... (Madarasi Luca)

Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás. Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz. Tovább... (Lovas Dóra)

​A Jogtudományi Közlöny legfrissebb, 2022/9. számának hasábjain Bándi Gyula „Erdők, tűzifa, alapjogok” címmel a magyar környezetpolitika alkotmányos elveinek (nem) érvényesülésével összefüggésben vet fel kritikai szempontokat. A téma apropóját a 2022 augusztusában elfogadott a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Tűzifarendelet) adja, mely az energiaválság kezelését segítve, a fűtési igények kielégítése céljából (hatósági áron) jelentősebb fakitermelésre ad lehetőséget az erdőgazdaságok részére. A cikk többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a rendelet szándéka azaz a jelenlegi krízishelyzetben a lakosság fűtési igényének kielégítése, nem kérdőjelezhető meg, ugyanakkor a választott megoldás számos problémának forrása. Ugyanis előfordulhat, hogy az új szabályok már rövidtávon is ellentétes hatásúak az Alaptörvényben foglalt azon kötelezettségekkel, mint a nemzet közös örökségének megőrzése és a jövő nemzedékek jogainak biztosítása. Nem beszélve a hosszabb távú hatásról, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat és aránytalan terhet ró a jövő nemzedékekre. De az új szabályozás nem egyedi, a Közjavak blog legutóbb Pump Judit „Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan” című kritikai tanulmánya révén hívta fel az olvasó figyelmét a védett természeti területek értékesítésének lehetőségét megteremtő törvényjavaslatra. Tovább...

A védett természeti területi ingatlan piaci értéke jellemzően nem tükrözi a rajta található természeti értékeket, azok eszmei értékét, s a természetvédelmi korlátozások miatt messze alatta van az azonos jellegű, védelem alatt nem álló ingatlan piaci értékének. E vagyont csökkentő tényt a Ttv. is elismeri támogatási és kártalanítási szabályain keresztül, biztosítandó a védett természeti területek értékeinek megőrzését, egyúttal tiszteletben tartva a magántulajdon alaptörvényi védelmét. A Parlamenthez 2022. október 18-án az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében a Kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely többek között meg kívánja változtatni az állami tulajdonban lévő művelés alól kivont védett természeti területek értékesítésének szabályait. Jelen írás a törvényjavaslatot elemezi környezetpolitikai szempontból, az Alkotmánybíróság esetjoga mentén. Tovább… (Pump Judit)

Az offshore cégek különösen nagy szereppel bírnak a makrogazdaságban.  Az utóbbi években kiszivárgott botrányok miatt (Panama-akták, Pandora-iratok) talán még nagyobb figyelmet élvezhetnek, mint korábban. Bár a fogalmat gyakran használják negatív értelemben, azonban vitathatatlan tény, hogy jelenlétük a makrogazdaságban számos pozitív hatást von maga után, különös tekintettel az adóoptimalizálásra, vagy a befektetésre való ösztönzésre. Fontos azonban kiemelni, hogy az offshore cégek kapcsán számos kérdés és fogalom merül fel, melyek kifejtést indokolnak: ide tartozik például a jogi szabályozásuk, az adóelkerülés fogalma, vagy épp a feketelista (az adózási szempontból nem együttműködő uniós országok listája). Tovább... (Krivanics Ildikó)

2021. január 1-jétől az Európai Unió költségvetésében új bevételi forrásként került bevezetésre a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulás. Az Európai Unió ezzel is ösztönözni szeretné a tagállamok arra, hogy csökkentsék a csomagolási hulladék mennyiségét, továbbá a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtásával elő szeretné segíteni, hogy Európa átálljon a körforgásos gazdaságra, amellyel minimalizálja az erőforrások, hulladékok, kibocsátások és az energia elszivárgását, elpazarlását. Kérdésként merülhet fel, hogy ez a változtatás mennyiben befolyásolja majd az Unió működését, illetve hogyan fog működni a gyakorlatban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)