Mikor ellentétes egy közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alaptörvénnyel? - döntést hozott az AB

  • 2021/02/05
  • Kutatócsoport2

Az Alkotmánybíróság 2021. január 7. napján meghozott 1/2021. (I. 7.) számú határozatában egy közjogi szervezetszabályozó eszköz Alaptörvénnyel való összhangjáról foglalt állást. Az ügy tárgyát a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII.11.) Korm. határozat képezte. Az országgyűlési képviselők egynegyede utólagos normakontroll keretében kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kormányhatározat 3-8. és a 10. pontjának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg és azokat a közzététel időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

  • 2021/01/25
  • Kutatócsoport2

2021. január 1. napjától megváltoztak az egységes európai uniós szabályozást követően a légiközlekedésről szóló törvény rendelkezései Magyarországon. A drónok ipari felhasználásán túl, azok hobbi-alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít, mely ily módon a drónozás teljeskörű szabályozásának bevezetését igényelte. Azonban a drónhasználattal kapcsolatos fejlesztések és technológiai változások egy olyan állandó jellegű, gyors, jogi környezethez alkalmazkodó reakciót igényelnek, amely a fejlett kor vívmányait egy újonnan megjelenő követelményrendszerhez igazítják. Tovább... (Kovács Viktória)

A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

  • 2021/01/22
  • Kutatócsoport2

A rendkívüli hirtelenséggel felbukkanó koronavírus nemcsak a társadalmat, de a gazdaságot is megrendítette. Az élet és a megélhetés is komoly veszélybe került. Az Európai Unióban 2020 tavaszán mind a tagállami döntéshozók, mind az Európai Bizottság számára világossá vált, hogy vállalkozások ezrei, sőt egész szektorok mehetnek tönkre, ha nem avatkoznak be. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a 2008-as válságkezeléséhez hasonlóan valamennyi szükséges eszközt hajlandó bevetni.  Ennek jegyében létrehozott egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert is, a fennálló járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Tovább... (Széles Krisztina)

EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

  • 2021/01/05
  • Kutatócsoport2

Az Európai Parlament nemrégiben tartott plenáris ülésén elfogadott egy olyan ajánlást, amelyben a mesterséges intelligenciát és annak etikai, bizalmi kérdéseit rendezte. Az egyre erősödő innováció ellenére ugyanis bár születtek érdemi javaslatok a szabályozás kapcsán, mégis vannak megválaszolatlan kérdések: Ha egy technológia által károkozás történik ki fogja viselni a felelősséget? Mi történne, ha ezek a mesterséges eszközök átvennék az emberek feletti hatalmat? Tovább... (Kovács Viktória)

A fogyasztók nagyobb csoportjának védelme a hírközlési szolgáltatásra kötött szerződések kapcsán

  • 2020/12/11
  • Kutatócsoport2

A tömeges szerződéses kapcsolatok kialakulásának velejárója az általános szerződési feltételek, és a szerződési blanketták alkalmazása. A szabványszerződések kidolgozója által a szerződés tartalma előre meghatározott, a szerződő partner lehetősége arra korlátozódik, hogy vagy elfogadja a szerződési feltételeket, vagy nem köt szerződést. A fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülése ezért ezen tömegesen kötött szerződéseket érintően többirányú vizsgálat tárgya lehet. speciális szabályok léteznek az általános szerződési feltételek tartalma megismerését és elfogadását érintően az elektronikus hírközlési szolgáltatásra kötött szerződések vonatkozásában. Jelen tanulmány kertei között azt vizsgálom, amikor a szerződő feleken kívüli professzionális szereplő (hatóság) lép fel, és eljárása eredményeként valamennyi érintett fogyasztóra kihatóan érvényesülnek a fogyasztóvédelmi szempontok. Tovább... (Czinege Anikó)

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • 2020/12/02
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Oldalak