Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének egyik rendelkezését
Az Alkotmánybíróság előtt bírói kezdeményezésre vizsgálta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 276. § (8) bekezdés alkalmazhatóságát. Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő ügyet felfüggesztette, majd az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a rendelkezés alaptörvény-ellenességét állapítsák meg, valamint semmisítsék meg azt. A rendelkezés így szólt: „Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni.” Tovább... (Pella Sebestyén Márk)
Manapság a technológia dinamikus fejlődésével az emberek könnyedén ki tudják elégíteni az egyes fogyasztásra buzdító vágyaikat weboldalakon vagy egyéb más tradicionális módon. Viszont az igényeik kielégítése közepette az átlagember könnyen egy átverés áldozatává válhat. Ezért érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen magatartást várnak el a fogyasztóktól, hogy elmondhassák, minden elvárhatót megtettek; illetve beszélhetünk-e különösen védendő fogyasztói csoportokról?
Az elmúlt időben a hírpotálok bejegyzései alapján a nevelőszülő kifejezés felér egy szitokszóval, ennek ellenére Magyarországon majdnem 60000 gyermekvédelmi nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel, ebből több, mint 90% nevelt legalább 1 állami gondozott gyermeket, amely adathoz viszonyítva a kevés problémás eset egy nagyon jó arány. A családbafogadó gyám abban az esetben tudja ezt a feladatot felelősséggel vállalni, és a gyermek mindenekfelett álló érdekének is akkor fog megfelelni ez a befogadási forma, amennyiben az adott személy anyagi helyzete lehetővé teszi családjában az adott nehéz helyzetű gyermek saját költségen történő nevelését, gondozását, taníttatását, esetleges gyógykezelését.