Sokféle érdek egyesült képviselete avagy az európai uniós kollektív munkajog jelenlegi kihívásai
Az utóbbi évek során folyamatosan visszatérő probléma a kollektív munkajog létjogosultsága és annak modernkori kihívásai, valamint a hatékony érdekegyeztetés kérdése, nemcsak nemzeti, hanem európai színtéren is. A kollektív munkajog fontosságát és tartalmi esszenciáját az a tény adja, hogy ez a jogintézmény, ez a jogág hivatott „visszabillenteni” a munkaviszonyokat az „alá-fölé” rendeltségből a „mellérendeltség” irányába, valamint ezen jogintézmény hivatott a munkáltató hatalmi túlsúlyával szemben fellépni, főként a munkavállalók közösségének a javára. Ugyanakkor a kölcsönös együttműködés és kooperáció hosszú távon mindkét fél javára válhat. Tovább... (Németh Tamás)
Az osztrák legfelsőbb közigazgatási bíróság előzetes döntéshozatal céljából fordult az EUB-hez az előtte folyamatban lévő német adventista egyház és az osztrák oktatási igazgatóság között fennálló jogvita eldöntése kapcsán. A német adventista egyház Németországban közjogi jogi személyiséggel bír, azonban az osztrák jog által nem rendelkezik elismert egyházi jogállással. Az egyház – mint magánoktatási intézmény – az iskola személyzetének díjazásához támogatás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes osztrák hatósághoz. Az oktatási hatóság elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy ilyen támogatás csak az osztrák jog által elismert egyházakat és vallási közösségeket illet meg. Jelen esetben a kérelmet benyújtó egyház egy a német jog által elismert vallási felekezet, amely egy Ausztriában található oktatási intézménye számára kért támogatást az osztrák hatóságtól. 
2020. január elsejétől egy új perorvoslati lehetőséggel bővült a perorvoslatok tárháza. Ez az új perorvoslati lehetőség számos új kihívás elé állíthatja a perbeli szereplőket, amellett, hogy egy nagyon fontos alkotmányos jog, jelesül a jogorvoslathoz való jog, újabb árnyalatot kap a magyar jogrendszerben. Újdonságából adódóan számos kérdés merült fel a jogintézményt illetően, így fontosnak tartom, hogy foglalkozzon vele a jogtudomány. Jelen cikk arra hivatott tehát, hogy a jogegységi panasz lehetőségét mutassa be a polgári eljárásban. 
Az utóbbi pár évben észrevehető, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) rohamos tempóban fejlődik. Így mára az is előfordul, hogy egy műalkotást nem ember hoz látre. Bár évekkel ezelőtt e kérdés igen nagy felháborodást váltott volna ki, napjainkban azonban ez már nem elképzelhetetlen. Ezért nem egy embernek fordultak már meg a fejében a következő kérdések: Ha a technológia változik, akkor azzal vajon a szerzői jogi törvényünk lépést tud tartani? Vajon kaphat-e szerzői jogi védelmet egy MI által generált alkotás? Jelen blogbejegyzés e kérdéseket járja körül.
A kormány a vészhelyzet idején számos intézkedést vezetett be, melyek célja a költségvetés bevételeinek növelésén keresztül, az államháztartási egyensúly helyreállítása. Ilyen intézkedés például, hogy meghatározta az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek maximális árát, valamint szektor-specifikus különadókat vezetett be. Ezen utóbbira vonatkozó részletszabályokat az 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza. A megosztó fogadtatást eredményező változások 2022. július 1-jén léptek hatályba. A blogbejegyzés tárgyát képező extraprofit-különadót a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók felett vetették ki és azzal az extraprofit jelentős részét vonják el egyes vállalkozásoktól, a rezsivédelmi és honvédelmi alapok finanszírozásának érdekében.