Hibaüzenet

Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? require_once() függvényben (/home/kozjavak/public_html/includes/module.inc 341 sor).

Most akkor én is szerző lettem?

  • 2023/01/12
  • Kutatócsoport2

Az utóbbi pár évben észrevehető, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) rohamos tempóban fejlődik. Így mára az is előfordul, hogy egy műalkotást nem  ember hoz látre. Bár évekkel ezelőtt e kérdés igen nagy felháborodást váltott volna ki, napjainkban azonban ez már nem elképzelhetetlen. Ezért nem egy embernek fordultak már meg a fejében a következő kérdések: Ha a technológia változik, akkor azzal vajon a szerzői jogi törvényünk lépést tud tartani? Vajon kaphat-e szerzői jogi védelmet egy MI által generált alkotás? Jelen blogbejegyzés e kérdéseket járja körül. Tovább... (Papp László)

„Lenn repül a zöld, fenn repül a kék …” - Különadók, különös tekintettel a légitársaságok helyzetére

  • 2023/01/06
  • Kutatócsoport2

A kormány a vészhelyzet idején számos intézkedést vezetett be, melyek célja a költségvetés bevételeinek növelésén keresztül, az államháztartási egyensúly helyreállítása. Ilyen intézkedés például, hogy meghatározta az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek maximális árát, valamint szektor-specifikus különadókat vezetett be. Ezen utóbbira vonatkozó részletszabályokat az 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza. A megosztó fogadtatást eredményező változások 2022. július 1-jén léptek hatályba. A blogbejegyzés tárgyát képező extraprofit-különadót a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók felett vetették ki és azzal az extraprofit jelentős részét vonják el egyes vállalkozásoktól, a rezsivédelmi és honvédelmi alapok finanszírozásának érdekében. Tovább... (Balogh Lilla)

Küszködő mezőgazdaság: veszélyben az EU élelmiszerbiztonsága?

  • 2022/12/13
  • Kutatócsoport2

Európa, a háború és a gazdasági visszaesés miatt, nehéz helyzetbe került, amely egyaránt érintette az élelmiszerellátást és az árakat is. A konfliktus jelentős hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaságra, azon belül is az állattenyésztőket a gabona és napraforgómag drágulásával, a takarmányozás költségeinek növekedésével, a növénytermesztőket pedig a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatban érinti a bizonytalanság. Ukrajna megtámadását követően az élelmiszerár-növekedést figyelembe véve olyan szabályokat is enyhítettek 2022 márciusában, amelyek a mezőgazdasági környezet terhelését kívánták csökkenteni. Bár a mezőgazdasági termékek árának világszerte rohamos növekedése nem csak a néhány száz kilométerre történő harcok eredményeként következett be, de azok nagyban hozzájárultak a problémához, mivel egy soha nem látott próbatétel elé állították a termelőket, ezzel jelentősen növelve a vidékfejlesztési beruházási támogatások szükségességét. Tovább... (Madarasi Luca)

Rezsicsökkentés hullámhosszán 2013 és 2022 között

  • 2022/11/23
  • Kutatócsoport2

Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás. Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz. Tovább... (Lovas Dóra)

Tűzre vele, fenntarthatóság!

  • 2022/11/15
  • Kutatócsoport2

​A Jogtudományi Közlöny legfrissebb, 2022/9. számának hasábjain Bándi Gyula „Erdők, tűzifa, alapjogok” címmel a magyar környezetpolitika alkotmányos elveinek (nem) érvényesülésével összefüggésben vet fel kritikai szempontokat. A téma apropóját a 2022 augusztusában elfogadott a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Tűzifarendelet) adja, mely az energiaválság kezelését segítve, a fűtési igények kielégítése céljából (hatósági áron) jelentősebb fakitermelésre ad lehetőséget az erdőgazdaságok részére. A cikk többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a rendelet szándéka azaz a jelenlegi krízishelyzetben a lakosság fűtési igényének kielégítése, nem kérdőjelezhető meg, ugyanakkor a választott megoldás számos problémának forrása. Ugyanis előfordulhat, hogy az új szabályok már rövidtávon is ellentétes hatásúak az Alaptörvényben foglalt azon kötelezettségekkel, mint a nemzet közös örökségének megőrzése és a jövő nemzedékek jogainak biztosítása. Nem beszélve a hosszabb távú hatásról, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat és aránytalan terhet ró a jövő nemzedékekre. De az új szabályozás nem egyedi, a Közjavak blog legutóbb Pump Judit „Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan” című kritikai tanulmánya révén hívta fel az olvasó figyelmét a védett természeti területek értékesítésének lehetőségét megteremtő törvényjavaslatra. Tovább...

Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan

  • 2022/11/07
  • Kutatócsoport2

A védett természeti területi ingatlan piaci értéke jellemzően nem tükrözi a rajta található természeti értékeket, azok eszmei értékét, s a természetvédelmi korlátozások miatt messze alatta van az azonos jellegű, védelem alatt nem álló ingatlan piaci értékének. E vagyont csökkentő tényt a Ttv. is elismeri támogatási és kártalanítási szabályain keresztül, biztosítandó a védett természeti területek értékeinek megőrzését, egyúttal tiszteletben tartva a magántulajdon alaptörvényi védelmét. A Parlamenthez 2022. október 18-án az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében a Kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely többek között meg kívánja változtatni az állami tulajdonban lévő művelés alól kivont védett természeti területek értékesítésének szabályait. Jelen írás a törvényjavaslatot elemezi környezetpolitikai szempontból, az Alkotmánybíróság esetjoga mentén. Tovább… (Pump Judit)

Oldalak