A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adóztatása
Gyakran hallhatjuk, hogy a “jogi szabályozás szükségszerűen fut a technológiai fejlődés után”. Elmondható ez a kriptovaluták világára is. A kriptoeszközökkel való kereskedelem növekvő volumene és az ezen ügyletekből származó jövedelem kifehérítése arra ösztönözte a jogalkotót, hogy a szabályozás útjára lépjen. A 2021. május 11-én benyújtott T/16208. számú törvényjavaslatban - többek között - javaslatot tettek a kriptovalutákkal végrehajtott ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formájának, beépítésére a személyi jövedelemadó rendszerébe. “Magyarországon a kriptoeszközökben tartott vagyon megközelítőleges mértéke 300 milliárd forint” (nyilatkozta Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület (BCME) elnöke), ennek bevallása jelentős összeget eredményezne a költségvetésnek. Továbbá, ahogy Málta vagy Litvánai példája mutatja, a kriptoeszközök kedvező szabályozásával új vállalkozás jöhetnek létre, valamint jelentős tőkét generálhat a gazdaságnak.
Egyre népszerűbb kriptodevizák, egyre sürgetőbb szabályozás
Jelenleg igen magas adókulcs terheli a kriptojövedelmet, így talán nem meglepő, hogy többen az adóelkerülést választják. A kereskedésből és a bányászatból származó jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, ami után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Ezen jövedelem esetén csak a szerzési érték állítható szembe az értékesítési bevétellel, azaz nincs lehetőség a költségek elszámolására, sem a korábbi évek veszteségeinek figyelembevételére. Továbbá amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka. A tavaszi adócsomag részeként bejelentett változások alapján ez 2022. január 1-től megváltoznak. A kriptoeszköz-értékesítésből és a bányászatból származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Tekintettel arra, hogy a rendszerek pszeudonimak nagymértékű az anonimitás, az állam kevés adattal rendelkezik, az adózó önbevallásán múlik az adózás. A bevallást és annak hitelességét azonban a NAV ellenőrizheti, így azt az adózónak tudnia kell majd bizonyítani.
A Pénzügyminisztérium adócsomagja
A törvényjavaslat előrelépést jelent a kriptoeszközök szabályozása terén, tartalmaz néhány fogalmi meghatározást. “Az Szja törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.” Ez a megfogalmazás igen tág, amelybe egyaránt belefér a Bitcoin, tokenizált részvény vagy a kötvény is. “Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.” Tehát abban az esetben feltételez bevételszerzést, ha nem kriptoeszközre vonatkozó jogot testesít meg.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Előfordulhatnak olyan kis összegű bevétel, amely esetén nem kell ügyleti bevételt megállapítani, ilyen ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ezen rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, amennyiért vette azt, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek). Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti, azaz bizonyos időtávon belül elszámolható egymással az adóveszteség.
A javaslat tartalmaz quasi „amnesztiát”, hiszen az átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe. Azonban, ha korábban például egyéb jövedelemként megtörtént az adóbevallás, ez az átmeneti rendelkezés nem vehető igénybe, nincs lehetőség a korábban jogszerűen megállapított adó felülírására.
Záró gondolatok
A jogalkotó a szabályozással akarja lebontani azon akadályokat, amik visszatartják a magánszemélyeket az az adózandó jövedelem bevallásától. Véleményem szerint a legjelentősebb újítás, hogy akkor feltételez bevételszerzést, tehát akkor adóztat, amikor a kriptovilágból kilép, amikor nem kriptoeszközre vonatkozó jogot testesít meg. Az anonimitás miatt igen magas a magánszemélyek szabadsága, az állam egyenlőre nem lát rá ezen ügyletekre, így a kedvezőbb adózási szabályok bevezetésével megvalósulhat a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyletek kifehérítése. A kriptoeszközök szabályozása az utóbbi években világszerte egyre elterjedtebb, amelyben nagyban szerepet játszott a Facebook Libra (ma: Diem) projektje.
Az összefoglalót készítette: Karácsony Roxána, joghallgató, DE ÁJK
Források jegyzéke: