EUB: a Sargentini-jelentés elfogadásakor jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodásokat

  • 2021/06/29
  • Kutatócsoport2

Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről). Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el.

A nyilatkozat elfogadásával az EP bő kétharmados többséggel támogatta azt, hogy az EU történetében példátlan módon induljon el Magyarország ellen az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, melynek megindítására a Parlament felszólította az Európai Unió Tanácsát.

Az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdése, amely meghatározza az előbb említett 7. cikk alkalmazása céljából történő szavazás módját, előírja, hogy a leadott szavazatoknak az egyben a Parlament tagjainak többségét is kitevő kétharmados többsége szükséges. A parlamenti szabályzatban a szavazás során kizárólag a „mellette” és az „ellene” leadott szavazatokat veszik figyelembe (kivéve, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő). A szóban forgó állásfoglaláskor az 58 képviselő tartózkodását figyelmen kívül hagyták. A magyar kormány érvelése szerint azokat nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, mert azok beszámításával nem jött volna össze az eljárás megindításához szükséges kétharmados többség.

Az Európai Bíróság így a Parlament szavazási szabályzatának vizsgálatához folyamodott a jogvita eldöntéséhez. A „leadott szavazatokat” az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdésében a Szerződések nem határozzák meg, így a Bíróság megállapítja, hogy az uniós jog ezen önálló fogalmát a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni. Ezért a szokásos jelentése alapján csupán az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodást pedig úgy kell értelmezni, mint az állásfoglalás megtagadását, így nem tekinthető „leadott szavazatnak”. Magyarország igazságügyi miniszterének állításával ellentétben tehát nem igaz az, hogy a „tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent.”

A Bíróság emellett ítéletében arról is szólt, hogy a leadott szavazatok kétharmadának teljesülésén felül a Parlament 7. cikk alapján elfogadott jogi aktusokhoz az is szükséges, hogy a Parlamentet alkotó többséget képviselik-e megfelelően a kedvező szavazatok száma. Ennek megállapításához már mindenképpen figyelembe fogják venni a tartózkodásokat. A nagytanácsban eljáró Bíróság így elutasította a keresetet, azaz a jogállamisági eljárást szabályszerűen indították el.

Mi történik ezután?

A 7-es cikk szerinti eljárás azóta is zajlik Magyarország ellen, de még egyik soros elnökség sem vitte szavazásra a dolgot. Ahhoz ugyanis, hogy egy ilyen ügy tovább haladjon a szankciók irányába, négyötödös többség kellene a tagállamok között. Ha viszont elbukik egy ilyen szavazáskor az ügy, akkor onnantól véget ér az eljárás, amivel Brüsszel elismerné, hogy nincs gond a magyar jogállamisággal. Emiatt gyakorlatilag évek óta húzódik mind a magyar, mind a lengyel jogállamisági eljárás. Előző indokok miatt, és amiért még mindig nem térítette jobb belátásra az államokat brüsszeli szemszögből az eljárás megindítása, sok tagállam erőltette, hogy 2021-től kössék jogállamisági feltételrendszerhez az EU-s pénzek kifizetését. Ez ellen Magyarország és Lengyelország vétójogukkal élt, és csupán a tagállamok többsége fogadta el, illetve az enyhített verziót, mely szerint az EU-s pénzek blokkolásához vezető szankciós mechanizmust csak akkor élesíti a Bizottság a problémás tagállamokkal szemben, miután a Bíróság ítéletet hozott abban a perben, amiben a magyar-lengyel kormány magát a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet támadta meg. A Parlament sürgeti a döntéshozást e perben, hogy haladjon az ügy, erre a döntésre azonban leghamarabb idén nyáron-ősszel számíthatunk.

Az összefoglalót készítette: Szutor Beáta Bella, joghallgató, DE ÁJK

 

Források jegyzéke:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-06/cp210093hu.pdf

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210603/elbukta-magyarorszag-a-jogallamisagi-eljaras-meginditasaval-kapcsolatos-pert-486272

https://telex.hu/kulfold/2021/06/03/europai-birosag-elutasitotta-magyarorszag-kereset-parlament-sargentini-jelentes-jogallamisagi-eljaras

 

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: