EUB: egy alkotmányellenesen működő szerv által, vagy egy nem demokratikus rendszerben kinevezett bíró is lehet független és pártatlan

Az előzmények

A Getin Noble Bankkal szemben, 2017-ben több fogyasztó is keresetet indított Lengyelországban, ugyanis állítólagosan, a hitelintézet bizonyos kölcsönszerződéseknél tisztességtelen feltételeket alkalmazott. A felperesek kérelmeinek sem első, sem másodfokon nem adtak teljesen helyt, így a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a lengyel legfelsőbb bíróság elé.
   A legfelsőbb bíróságnak első körben azt kellett vizsgálnia, hogy a felülvizsgálati kérelem elfogadható-e, ennek pedig egyik mozzanata, annak a vizsgálata, hogy a felülvizsgálat tárgyát képző ítéletet meghozó bíróság összetétele szabályszerű-e. Ebben a kérdéskörben a legfelsőbb bíróságon arra történik a válaszkeresés, hogy a fellebbviteli bíróság összetétele megfelel-e az uniós jognak. Az eljáró egyesbíró arra a következtetésre jutott, hogy a három fellebbviteli bíró pártatlansága megkérdőjelezhető.
  Ennek oka, hogy az egyik bírát az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt fennálló, demokratikusnak nem minősülő (kommunista) rendszer egyik szervének a határozata alapján nevezték ki. A kinevezéssel kapcsolatos problémán túl, érvként jelent meg az is, hogy a kérdéses bíró, a még nem demokratikus rendszerben szerzett szolgálati idejéből származó előnyök segítségével maradt bírói tisztségében, anélkül, hogy a rendszerváltás után ismét bírói esküt tett volna.
  A másik két bírával kapcsolatban megállapításra került, hogy habár őket 2012-ben, és 2015-ben nevezték ki, az őket kinevező nemzeti igazságszolgáltatási tanács nem átlátható módon, alkotmányellenesen működött – a legfelsőbb bíróság ezen megállapítása mellett fontos leszögezni, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsnak a határozatait nem kell indokolnia, és azok nem képezhetik bírósági felülvizsgálat tárgyát.
   Ezen tények megállapítása után, az egyesbíróként eljáró lengyel legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények vizsgálata érdekében.

Az Európai Unió Bíróságának eljárása

A Bíróság a kérdést két részre bontotta – a még kommunista rendszerben kinevezett bíró, illetve a másik két, később kinevezett bíró kérdésére.
  A pályafutását a kommunista rendszerben megkezdő bíró esetében, a Bíróság az utóbbi években a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó uniós jogi garanciák kapcsán kialakított ítélkezési gyakorlatából eredő elemzési szempontokat alkalmazva arra a megállapításra jutott, hogy a kommunista rendszerben történő kinevezés önmagában nem teszi kérdésessé ezen bírónak a későbbi igazságszolgáltatási feladatai ellátása során fennálló függetlenségét és pártatlanságát. Ezzel kapcsolatban a Bíróság többek között megemlíti, hogy a Lengyel Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz és annak értékeihez, köztük a jogállamiság értékéhez, és e tekintetben korábban nem okozott nehézséget az a körülmény, hogy a lengyel bírákat olyan időszakban nevezték ki, amikor ezen állam rendszere nem minősült demokratikusnak. A Bíróság megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem hivatkozott egyetlen olyan indokra sem, amely ezen kérdés tekintetben a bírói függetlenséggel szemben kétséget ébresztene.
  A második részben az előterjesztett kérdés arra irányul, hogy az Uniós joggal ellentétes‑e az, hogy valamely tagállami bíróság olyan ítélkező testülete a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróságnak minősüljön, amelynek tagja olyan bíró, akinek bírói kinevezésére úgy került sor, hogy a bírójelöltet az adott tagállam alkotmánybírósága által később alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezések alapján összeállított testület választotta ki, vagy pedig úgy, hogy a bírójelöltet egy szabályszerűen összeállított testület választotta ki, de olyan eljárást követően, amely nem volt átlátható, nyilvános, és bírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezhette.
   Az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezések alapján a Bíróság megjegyzi, hogy ezen tény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kétségessé tegye a kinevezett bírák függetlenségét és pártatlanságát.
   Azon tények tekintetében, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács nem átlátható, nyilvános módon nevezte ki a bírákat a Bíróság szintén hasonló következtetésre jutott, ugyanis az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem tűnik ki, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács a lengyelországi rendszerváltást követő összetételében ne lett volna a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független.

A döntés

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azon tények, hogy az egyik bírát a kommunista rendszerben nevezték ki, illetve, hogy a másik két bírát olyan szerv nevezte ki, amely nem átlátható módon, alkotmányellenesen működött, nem elegendőek annak a bizonyítására, hogy a bírák kinevezésére vonatkozó alapvető szabályokat megsértették. Ezek alapján, az előzetes döntéshozatali eljárásban hivatkozott szabálytalanságok nem járnak annak valós veszélyével, hogy a végrehajtó hatalom jogosulatlanul gyakorolhat valamely diszkrecionális jogkört, veszélyeztetve a kinevezési eljárás eredményének feddhetetlenségét.
   Ezen tények figyelembevételével a Bíróság megállapította, hogy az uniós joggal nem ellentétes az, hogy törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön az érintett bírák részvételével működő ítélkező testület.

Az összefoglalót készítette: Mag Péter Flórián, joghallgató DE ÁJK