EUB: egy alkotmányellenesen működő szerv által, vagy egy nem demokratikus rendszerben kinevezett bíró is lehet független és pártatlan

  • 2022/05/09
  • Kutatócsoport2

Az előzmények

A Getin Noble Bankkal szemben, 2017-ben több fogyasztó is keresetet indított Lengyelországban, ugyanis állítólagosan, a hitelintézet bizonyos kölcsönszerződéseknél tisztességtelen feltételeket alkalmazott. A felperesek kérelmeinek sem első, sem másodfokon nem adtak teljesen helyt, így a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a lengyel legfelsőbb bíróság elé.
   A legfelsőbb bíróságnak első körben azt kellett vizsgálnia, hogy a felülvizsgálati kérelem elfogadható-e, ennek pedig egyik mozzanata, annak a vizsgálata, hogy a felülvizsgálat tárgyát képző ítéletet meghozó bíróság összetétele szabályszerű-e. Ebben a kérdéskörben a legfelsőbb bíróságon arra történik a válaszkeresés, hogy a fellebbviteli bíróság összetétele megfelel-e az uniós jognak. Az eljáró egyesbíró arra a következtetésre jutott, hogy a három fellebbviteli bíró pártatlansága megkérdőjelezhető.
  Ennek oka, hogy az egyik bírát az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt fennálló, demokratikusnak nem minősülő (kommunista) rendszer egyik szervének a határozata alapján nevezték ki. A kinevezéssel kapcsolatos problémán túl, érvként jelent meg az is, hogy a kérdéses bíró, a még nem demokratikus rendszerben szerzett szolgálati idejéből származó előnyök segítségével maradt bírói tisztségében, anélkül, hogy a rendszerváltás után ismét bírói esküt tett volna.
  A másik két bírával kapcsolatban megállapításra került, hogy habár őket 2012-ben, és 2015-ben nevezték ki, az őket kinevező nemzeti igazságszolgáltatási tanács nem átlátható módon, alkotmányellenesen működött – a legfelsőbb bíróság ezen megállapítása mellett fontos leszögezni, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsnak a határozatait nem kell indokolnia, és azok nem képezhetik bírósági felülvizsgálat tárgyát.
   Ezen tények megállapítása után, az egyesbíróként eljáró lengyel legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények vizsgálata érdekében.

Az Európai Unió Bíróságának eljárása

A Bíróság a kérdést két részre bontotta – a még kommunista rendszerben kinevezett bíró, illetve a másik két, később kinevezett bíró kérdésére.
  A pályafutását a kommunista rendszerben megkezdő bíró esetében, a Bíróság az utóbbi években a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó uniós jogi garanciák kapcsán kialakított ítélkezési gyakorlatából eredő elemzési szempontokat alkalmazva arra a megállapításra jutott, hogy a kommunista rendszerben történő kinevezés önmagában nem teszi kérdésessé ezen bírónak a későbbi igazságszolgáltatási feladatai ellátása során fennálló függetlenségét és pártatlanságát. Ezzel kapcsolatban a Bíróság többek között megemlíti, hogy a Lengyel Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz és annak értékeihez, köztük a jogállamiság értékéhez, és e tekintetben korábban nem okozott nehézséget az a körülmény, hogy a lengyel bírákat olyan időszakban nevezték ki, amikor ezen állam rendszere nem minősült demokratikusnak. A Bíróság megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem hivatkozott egyetlen olyan indokra sem, amely ezen kérdés tekintetben a bírói függetlenséggel szemben kétséget ébresztene.
  A második részben az előterjesztett kérdés arra irányul, hogy az Uniós joggal ellentétes‑e az, hogy valamely tagállami bíróság olyan ítélkező testülete a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróságnak minősüljön, amelynek tagja olyan bíró, akinek bírói kinevezésére úgy került sor, hogy a bírójelöltet az adott tagállam alkotmánybírósága által később alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezések alapján összeállított testület választotta ki, vagy pedig úgy, hogy a bírójelöltet egy szabályszerűen összeállított testület választotta ki, de olyan eljárást követően, amely nem volt átlátható, nyilvános, és bírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezhette.
   Az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezések alapján a Bíróság megjegyzi, hogy ezen tény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kétségessé tegye a kinevezett bírák függetlenségét és pártatlanságát.
   Azon tények tekintetében, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács nem átlátható, nyilvános módon nevezte ki a bírákat a Bíróság szintén hasonló következtetésre jutott, ugyanis az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem tűnik ki, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács a lengyelországi rendszerváltást követő összetételében ne lett volna a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független.

A döntés

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azon tények, hogy az egyik bírát a kommunista rendszerben nevezték ki, illetve, hogy a másik két bírát olyan szerv nevezte ki, amely nem átlátható módon, alkotmányellenesen működött, nem elegendőek annak a bizonyítására, hogy a bírák kinevezésére vonatkozó alapvető szabályokat megsértették. Ezek alapján, az előzetes döntéshozatali eljárásban hivatkozott szabálytalanságok nem járnak annak valós veszélyével, hogy a végrehajtó hatalom jogosulatlanul gyakorolhat valamely diszkrecionális jogkört, veszélyeztetve a kinevezési eljárás eredményének feddhetetlenségét.
   Ezen tények figyelembevételével a Bíróság megállapította, hogy az uniós joggal nem ellentétes az, hogy törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön az érintett bírák részvételével működő ítélkező testület.

 

Az összefoglalót készítette: Mag Péter Flórián, joghallgató DE ÁJK

 

Források jegyzéke:
 
 

 

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

Ez a döntés az Európai Unió jogállamiságának alapjait rázza meg. Az, hogy a Bíróság úgy véli, a kommunista rendszerben kinevezett bírók függetlensége és pártatlansága nem feltétlenül kérdéses, észrevehetően figyelmen kívül hagyja a rendszer totalitárius természetéből fakadó lehetséges torzításokat. Nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogy a kommunista rezsim elnyomó és manipulatív volt, és ez befolyásolhatta a bírók későbbi hozzáállását és döntéseit.

Az is aggasztó, hogy a Bíróság szerint az alkotmányellenes kinevezések és az átláthatatlan döntéshozatal nem elegendő ok a bírák függetlenségének és pártatlanságának kétségbevonására. Ez a megközelítés megingathatja az uniós jogrendszer integritását és hitelességét, különösen olyan országokban, ahol súlyos kétségek merülnek fel az igazságügyi rendszer tisztességével kapcsolatban.
 

Az Európai Unió Bíróságának a C-132/20 számú ügyében hozott ítéletével nem értek egyet.

Az ügyben, amely a lengyel igazságszolgáltatási reformokkal és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos, a Bíróság megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy egy bíró egy nem demokratikus rendszerben lett kinevezve, nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíró nem független és pártatlan. A Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenséget és pártatlanságot konkrét körülmények alapján kell megítélni, nem pedig pusztán a kinevezés rendszere alapján.

Az ítélet összetett és kényes kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, különösen azokban az országokban, ahol politikai beavatkozás történt a bírói kinevezésekbe. A Bíróság az Európai Unió alapjogi chartájának 47. cikke alapján értelmezte az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának követelményét, ami azt jelenti, hogy minden bíróságnak biztosítania kell az igazságszolgáltatás tisztességességét és a politikai befolyástól való mentességét.

Bár az EUB állásfoglalása szerint nem minden esetben eredményez függetlenség-hiányt egy nem demokratikus rendszerben történő kinevezés, ez az ügy felhívja a figyelmet arra, hogy a bírói függetlenség megőrzése érdekében szigorúbb vizsgálatra van szükség minden egyes konkrét ügyben.

Véleményem szerint az igazságszolgáltatás szervezeti rendszere a jogállam minősége szempontjából kitüntetett jelentőséggel bír. A jogállamiság uniós tartalma magában foglalja, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt kizárólag törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmaznak. 

A bírói függetlenség kérdése egyébként azért állt mindig is az uniós jog érdeklődésének középpontjában, mert az uniós polgárok hatékony jogvédelme, a demokratikus jogok érvényesülése kritériumrendszerében közös garanciális elemként fogható fel a bírói függetlenség kérdése. 

A bírói függetlenség  egyrészt a bírósági szervezet egészének függetlenségét, másrészt az ítélkező bíró függetlenségét is jelenti. A bírói függetlenség azt hivatott biztosítani, hogy sem a bírói szervezetet mint hatalmi ágat, sem pedig az egyedi ügyben eljáró bírót semmiféle befolyás ne érhesse döntésének meghozatalában.

A kommunizmusban a bírói függetlenség erősen korlátozott volt, mivel a hatalom koncentrációja és az állami befolyás alá vont intézmények nem engedték meg az igazságszolgáltatás autonómiáját. Elméletben ugyan létezhetett volna független igazságszolgáltatás, a gyakorlatban azonban a pártállami rendszer folyamatosan befolyásolta a bíróságok döntéseit, különösen politikailag érzékeny ügyekben. A kommunista rendszerekben az állam és a párt gyakorolta a hatalom összes ágát, beleértve a bíróságokat is. Éppen ezért érthetetlen, hogy a bíróság ezeket a tényeket nem tartotta elég bizonyítéknak a kérelem befogadhatósága szempontjából.

Ezért a lengyel ombudsmannal egyetértve az én véleményem is az, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel a kérdést előterjesztő bíró kinevezése nem volt szabályszerű, és a függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban joggal merülhetnek fel kételyek.

Oldalak