Főtanácsnoki vélemény a lengyel bírák nyugdíjazását érintő engedélyezési mechanizmusról

  • 2023/03/10
  • Kutatócsoport2

Athanasios Rantos főtanácsnok indítványa egy olyan lengyel ügyben született, amely 2017 óta a közérdeklődés középpontjában áll, ezért a Közjavak is többször foglalkozott a témakörrel (lásd például „Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?” vagy „Döntött a lengyel bírósági reform ügyében az EUB” című blogbejegyzéseket). 

Az ügy tényállása

A most született főtanácsnoki indítvány középpontjában a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács (továbbiakban: KRS) engedélyezési mechanizmusának kérdésköre áll. Ezen mechnaizmus -, amely a 2017. évben igazságügyi reform részeként bevezetett lengyel rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény alapján született - előírja, hogy azoknak a bíráknak, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is el kívánják látni tisztségüket, szándékukról nyilatkozniuk kell a KRS-nek. Az elutasító határozattal szemben a lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati tanácsához lehet felülvizsgálattal élni.
   A jelenleg folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárást egy olyan ügyben kezdeményezték, ahol a jogvita középpontjában egy a KRS elutasító határozatával szemben, határidőn túl benyújtott fellebbezés áll.
   A rendkívüli felülvizsgálati tanács az eljárása felfüggesztésével egyidőben azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy sérti-e a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének az elvét, az a lengyel szabály, amely:

  • a nyugdíjkorhatár elérését követően a bírói tisztség ellátását egy másik hatóság engedélyétől teszi függővé, illetve
  • a jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása esetén a kérelmezéshez való jog elvesztését írja elő.

Főtanácsnoki indítvány

A főtanácsnok először az vizsgálta meg, hogy a szerv, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett „bíróságnak” tekinthető e. Ennek oka, hogy a tanács függetlenségével kapcsolatban több kétely is felmerült. (lásd. korábbi „Ellentétes az uniós joggal a lengyel bírák visszahívhatóságának szabályozása” című blogbejegyzést). A főtanácsnok ezen követelményt nem az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt, a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elve, illetőleg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a hatékony jogorvoslathoz való jog szempontjából közelítette meg a kérdést, hanem a hatékony bírói jogvédelemhez való jog tiszteletben tartására összpontosított.

Vizsgálódása eredményeképpen megállapította, hogy a rendkívüli tanács „bíróságnak” tekinthető, így jogszerűen fordult az EUB-hez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Álláspontja szerint még ha a lengyel igazságszolgáltatási rendszer reformjait követően a KRS a végrehajtó hatalom által ellenőrzött „foglyul ejtett intézménnyé” vált is, az a tény, hogy hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy engedélyezi-e vagy sem a bírói tisztségek ellátásának meghosszabbítását, önmagában nem elegendő a bírói függetlenség elve megsértésének megállapításához.
    Ezt követően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre fejtette ki álláspontját és megállapította, hogy a bírói tisztség további betöltéséről szóló KRS-határozat alapjául szolgáló kritériumok túlságosan homályosak és ellenőrizhetetlenek. Kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a lengyel törvény nem ír elő határidőt, amelyen belül a KRS-nek el kell fogadnia a határozatát. A főtanácsnok véleménye, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a bíró azon szándéknyilatkozatának érvényességét, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is bírói tisztséget kíván ellátni, olyan hatóság engedélyétől teszi függővé, amely bizonyítottan nem független a jogalkotó vagy a végrehajtó hatalomtól, és amely a határozatait homályos és nehezen ellenőrizhető kritériumok alapján hozza meg.
   A szándéknyilatkozattal kapcsolatban megállapítja, hogy a lengyel törvényben előírt hat hónapos határidő, elég hosszú ahhoz, hogy a bírónak lehetősége legyen átgondolt döntést hozni azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, hogy továbbra is el kívánja-e látni a tisztségét. Ezen jogvesztő határidő elmulasztásának következményei alóli mentesítés kizártsága pedig nem teszi ki a bírákat semmilyen külső nyomásnak vagy befolyásnak, és az ráadásul megfosztja a KRS-t a mérlegelési jogkör gyakorlásának lehetőségétől.
    Ettől az értékeléstől függetlenül a főtanácsnok szerint a rendkívüli felülvizsgálati tanács feladata e jogvesztő határidő arányosságának vizsgálata.

 

Az összefoglalót készítette: Gál Klaudia Kitti, 4.éves joghallgató

 

Források jegyzéke:

A főtanácsnok indítványa a C-718/21. sz. Krajowa Rada Sądownictwa (A bírói tisztség további betöltése) ügyben

 

 

 

Kategória: 
Alapjogok
Európai Unió
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: