Brexit: kötelezettségszegési eljárás a kilépési megállapodást sértő törvény miatt

  • 2020/10/08
  • Kutatócsoport2

Előzmények

Mint ismert, az Egyesült Királyság Unióból való kilépését szabályozó megállapodást 2020 január 31-én írták alá, mely 2020. február 1-jén hatályba is lépett. A megállapodás értelmében 2020. január 31-től 2021. január 1-ig átmeneti időszak veszi kezdetét az Egyesült Királyság és EU között. Ez idő alatt az Egyesült Királyságra még alkalmazni kell az uniós kereskedelmi és belsőpiaci szabályokat, melyet egy kereskedelmi egyezmény váltaná fel, amelynek feltételeiben az év végéig kellene megállapodnia az uniónak és a briteknek. Az Egyesült Királyság kormánya azonban szeptemberben 9-én egy - az Európai Bizottság szerint – a kilépési megállapodást sértő törvénytervezet nyújtott be a brit parlamenthez. Ennek következtében a felek között a tárgyalások elakadtak, illetve a Bizottság többszöri sikertelen felszólítása után kötelezettségszegési eljárást is indított az Egyesült Királysággal szemben.

A tárgyalások hiányában viszont félő, hogy a felek között nem jön létre az év végéig szabadkereskedelmi megállapodás, ami azt jelenté, hogy az Egyesült Királyság úgy lépne ki az unióból, hogy a felek közötti kereskedelmi kapcsolatokra nem lenne megállapodás,[1]

A törvénytervezet a kormány a szabadkereskedelmi megállapodás hiányától való félelem és a Brexit megállapodás északírországi-protokoll rendelkezése miatt nyújtotta be a parlamenthez, mely szerint Írország és Észak-Írország között nem lehet visszaállítani a határellenőrzést.[2]

Ugyanis, ha nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, akkor a vámhatárok visszaállítása miatt valahol meg kell állítani az EU és az Egyesült Királyság között mozgó árukat. A brit kormány pedig attól tart, hogy ha a brexit-megállapodás miatt ezt nem lehetne megtenni az Egyesült Királyság és Írország határánál, akkor az országon belül, Észak-Írország és Nagy-Britannia között kerülne erre sor.

A megállapodás végső célja tehát az, hogy akkor is ellehetetlenítse a vámhatár létrehozását Nagy-Britannia és Észak-Írország között, ha esetleg az Egyesült Királyság és az EU között nem jönne létre szabadkereskedelmi megállapodás.[3]

A törvényjavaslatot nemcsak a Bizottság, hanem több brit kormánypárti politikus is bírálta[4] azonban a brit parlament alsóháza mégis megszavazta azt, de mivel még a felsőházban nem döntöttek róla, így az nem emelkedett törvényi erőre.[5]

A Bizottság miután tudomást szerzett a törvénytervezetről az egyik alelnöke által az EU–Egyesült Királyság vegyes bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.  „Az ülés célja az volt, hogy az Egyesült Királyság az EU kérésére részletesen ismertesse szándékait, és reagáljon az EU részéről felmerült súlyos aggályokra.”[6]

Az ülésen az ülést kezdeményező alelnök kijelentette, hogy “a törvényjavaslat elfogadása a kilépésről rendelkező megállapodás és a nemzetközi jog rendkívül súlyos megsértését jelentené.”[7] Továbbá “felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy a lehető legrövidebb időn belül, de szeptember végéig mindenképpen vonja vissza az érintett intézkedéseket a törvényjavaslatból.”[8]

Visszavonás hiányában az alelnök a vegyes bizottság harmadik rendes ülésén is felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy vonja vissza a vitatott rendelkezéseket a törvényjavaslatból. Ezen az ülésen azonban az Egyesült Királyság kormánya már hivatalosan is megerősítette azon szándékát, hogy a törvényjavaslatot nem kívánja módosítani.[9]

Mivel a britek nem tettek eleget ennek a kötelezettségüknek, az Európai Bizottság 2020. október 1-én a kötelezettségszegési eljárás megindításaként felszólító levelet küldött az Egyesült Királyság kormányának.

A Bizottság szerint ugyanis az Egyesült Királyság azzal, hogy nem vonta vissza a törvényjavaslat vitatott rendelkezéseit, megsértette a kilépésről rendelkező megállapodás 5. cikkében foglalt jóhiszemű eljárásra vonatkozó kötelezettségeit.[10] A törvényjavaslat elfogadása ugyanis akadályozná a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtását.

A Bizottság szerint ugyanis az Egyesült Királyság kormánya 2020. szeptember 9-én egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely elfogadása esetén kirívóan sértené az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit, mivel lehetővé tenné az Egyesült Királyság hatóságai számára, hogy figyelmen kívül hagyják a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti jegyzőkönyv anyagi jogi rendelkezéseinek joghatásait.[11]

Az Egyesült Királyság kormánya el is ismerte ezt a jogsértést, úgy indokolva, hogy a törvénytervezet célja annak lehetővé tétele volt, hogy az Egyesült Királyság állandó jelleggel eltérhessen a jegyzőkönyvből eredő kötelezettségektől.[12]

Milyen következmények várhatók?

Mint ahogy a bevezetőben említésre került, a törvénytervezet pont azért problematikus, mert nemcsak, hogy megsérti a kilépési megállapodás rendelkezéseit, hanem el is lehetetleníti a további párbeszédet és a feltételekben való megegyezést a felek között. Így félő, hogy a felek között nem jön létre az év végéig szabadkereskedelmi megállapodás, ami azt jelenté, hogy az Egyesült Királyság az unió és közte közötti kereskedelmi kapcsolatra vonatkozó megállapodás nélkül esne ki az unióból.

Ebben az esetben az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokra a WTO szabályait kellene alkalmazni, a határon pedig újra lenne vámellenőrzés, ami megnövelné az adminisztrációs terheket, illetve a határ mindkét oldalán megdrágítani az életet. Ennek okán több szektor - köztük például az autóipar vagy a mezőgazdaság - is jelezte, hogy megállapodás hiányában igen komoly veszteséget szenvednének el, amely természetesen mindkét tárgyalófél gazdaságára is hatással lenne.[13]

A megállapodás hiánya mellett pedig van egy másik uniós jogi szempontból érdekes kérdés még pedig az, hogy ha valóban nem vonják vissza a törvényt a britek, akkor mi lehet a kötelezettségszegési eljárás eredménye, esetleg eljut-e az ügy bírósági szakig és ha el is jut odáig, akkor is mennyiben tudná az unió esetleg kikényszeríteni a kilépéstől évekkel később megszülető bíróság döntését a már nem tagállam Egyesült Királysággal szemben?[14] Mindezek a kérdések remélhetőleg hipotetikusak maradnak és sikerül megállapodniuk a feleknek.

 

Az összefoglalót készítette: Dr. Soltész Péter Ádám, MTA DE Közszolgáltatási Kutatócsoport

 

Források jegyzéke:

A Tanács 2019/C 384 I/01 közleménye: Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1798 (2020.10.09.)

https://hu.euronews.com/2020/10/09/mennyire-kellenek-a-britek-az-europai-unionak (2020.10.09.)

https://hu.euronews.com/2020/09/30/elfogadta-a-brit-alsohaz-a-brexitet-atiro-torvenyjavaslatot (2020.10.09.)

https://hu.euronews.com/2020/09/14/boris-johnson-uj-torvenyjavaslata-nemzetkozi-jogot-sert-egyre-nagyobb-a-felhaborodas (2020.10.09.)

https://hvg.hu/gazdasag/20201001_Eljarast_inditott_a_britek_ellen_az_Europai_Bizottsag?s=hk (2020.10.09.)

 

 

 

 

 

 


[4]Az Egyesült Királyság még élő öt korábbi miniszterelnöke (Theresa May, David Cameron,Tony Blair, John Major és Gordon Brown) mind elítélte a javaslatot.” - https://hu.euronews.com/2020/09/14/boris-johnson-uj-torvenyjavaslata-nemzetkozi-jogot-sert-egyre-nagyobb-a-felhaborodas (2020.10.09.)

[10] “Az Unió és az Egyesült Királyság kölcsönösen tiszteletben tartja és jóhiszeműen segíti egymást az e megállapodásból fakadó feladatok végrehajtása során. Az Unió és az Egyesült Királyság minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést meghoz az e megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.” - A Tanács 2019/C 384 I/01 közleménye: Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről 5. cikk

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

A Brexit nemzetközileg elterjedt elnevezés, amely az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésére utal. A British (magyarul brit) és az Exit (magyarul kijárat, kilépés) angol szavakból jött létre ezen elnevezés. 2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazást tartott arról, hogy az ország tagja maradjon-e az Európai Uniónak. 2017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Tanácsnak, hogy ki szándékozik lépni az Európai Unióból, és ezzel elindította az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti eljárást. 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. Azonban a megállapodás alapján egy átmeneti időszak áll fenn 2020.december 31-ig, amely azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt az Egyesült Királyság továbbra is uniós jogot és a tagállamok körébe tartozik ez idő alatt az Egyesült Királyság is. Az Egyesült Királyság kormánya 2017. márciusában bejelentette az uniós szerződés 50. cikkelye szerinti kilépési szándékát. A brit közgazdasági intézmények véleménye szerint a kilépésnek javarészt negatív következményei lesznek. A brit kormányfő (Boris Johnson) törvényjavaslata számos pontos ellentmond az Európai Unióval megkötött brexit-megállapodással. Ezen törvényjavaslattal a korábbi miniszterelnökök, illetve a kormány tagja is ellenezték és kimondták, hogy sérti a nemzetközi jogot. A törvény szükségességét azzal indokolták, hogy meg tudják őrizni a gazdasági és területi integritásukat, valamint kizárják a fő sziget és Észak-Írország között a vámellenőrzést, abban az esetben is, ha nem sikerül kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köti az Európai Unióval. Ennek a megállapodásnak a célja, hogy továbbra se tudjanak a korábban említett két terület között határellenőrzést bevezetni. Ezen területen hosszú ideje nincsen semmiféle ellenőrzési mechanizmus.

Véleményem szerint ez egy nagyon érdekes téma. Jelentős kérdéseket vet fel, egy állam esetében, hogy pozitív vagy negatív hatásai vannak, annak, hogy egy állam tagja-e az Európai Uniónak vagy pedig sem. Nyilván hátrányt jelent, hogy alkalmazkodni kell az Európai Unió jogszabályaihoz, de azonban nagyon sok terv nem valósulhatna meg az Uniótól kapott anyagi támogatások nélkül.

4 évvel a Brexit szavazás után végre elérkeztünk oda, hogy megegyezés született az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, és nemsokára 2021-be lépve az átmeneti időszaknak is vége lesz. Véleményem szerint a Brit Parlament egyik legszomorúbb döntése azaz, hogy nem folytatja tovább az együttműködést az Európai Unióval az oktatás terén és kiszáll az Erasmus+ programból. Ez a döntés annak ellenére történt, hogy komoly összefogás jött létre több egyetem, egyesület és európai diákszövetkezetek között annak érdekében, hogy arra ösztönözzék az angol kormányt, hogy vegye észre a program által hozott pozitív hatásokat és jusson az Európai Unióval közös megegyezésre.

Az Erasmus+ tavalyi statisztikái szerint1 az Egyesült Királyság benne volt az 5 legkedveltebb célországok között a diákok körében, valamint szintén a top 5-ben volt benne a programra jelentkező diákok terén.

Boris Johnson miniszterelnök "Hard Brexit" politikája ezzel végleg megvalósulni látszik, amit talán ő maga egy politikai győzelemnek könyvelhet el, mint erősen euro-szkeptikus politikus, de az egyetemek így nem vehetik fel többé az Erasmus+ program miatt a támogatásokat, és a hallgatók lehetőségeit jelentősen korlátozza, hiába akarnak egy saját ösztöndíj programot kialakítani, amiről jelenleg "Turing Scheme" néven lehet olvasni.

Még ha nem is tudott az Európai Unió és az Egyesült Királyság minden kérdésben dűlőre jutni, szerencsére az Észak-Ír határ problémájára mindenki számára kedvező megoldás született. Az Észak-Ír terült továbbra is az EU-s kereskedelmi- és vámtörvények szabadságát, tehát a szabad piac előnyeit élvezheti, és január 1-től ott fogják ellenőrizni a Nagy Britanniából érkező árukat. Ez viszont egy olyan problémát vet fel, hogy az Észak-Ír területeken székelő cégek jelentős előnyt élvezhetnek majd Brit társaikkal ellentétben.

Számomra ez a két téma volt mindig is a Brexiten belül a legfontosabb. Sajnos az oktatás terén ez egy nagy visszalépés, ugyanis évekbe fog telni, mire a „Turing Scheme” hasonló szintre jusson, mint az Erasmus+, de legalább az Észak-Ír protokollal kevesebb eséllyel térnek vissza a határmenti forrongások.

 https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/about/statistics_en1

Oldalak