AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanság kriminalizálása
Előzmények
Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása alaptörvényi szintre emelte az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmát. A Parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt, melynek értelmében aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Amennyiben 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást.
Az indítványozó bírók szerint a támadott rendelkezések ellentétesek a jogállamiság elvével és az emberi méltósághoz való joggal. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság 2012-ben hozott döntésére, melyben megsemmisített egy hasonló szabálysértési tényállást, valamint arra, hogy az Alaptörvény időközben módosított szövege nem indokolja az életvitelszerű közterületi tartózkodás kriminalizálását.
Az AB döntése
Az AB a napokban közzétett határozatában úgy foglalt állást, hogy a megváltozott alaptörvényi szabályozásra tekintettel a korábbi 2012-es alkotmánybírósági határozat nem alkalmazható. Az AB hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény hatályos szövegét tekinti irányadónak, valamint az Alaptörvényt, illetve annak módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja felül.
A többségi vélemény szerint a támadott szabályozás megfelel a szabálysértési jog alkotmányos követelményének, valamint érvényesíti annak garanciáit. Úgy érvelnek, hogy a szabályozás azokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, valamint a többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással. Az AB szerint tehát a támadott tényállás tehát nem a hajléktalan létet szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt.
Az AB hangsúlyozza, hogy az Alaptörvényből az állam fokozott intézményvédelmi kötelezettsége következik, avagy az érintett személyeknek az ellátórendszerbe való bekerüléséről gondoskodni kell.Az egyén együttműködésének hiányában a szabálysértési szankció mint végső eszköz áll az állam rendelkezésére. Az AB kimondta, hogy a szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt.
Az AB szerint tehát nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályozása.
A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. A testület tehát 7:6 arányban szavazta meg jelen határozatot.
Kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján 2018 októberétől 2019 márciusáig összesen 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt. Úgy tűnik, a jogszabály a gyakorlatban megbukott, hiszen januártól március közepéig egyetlen hajléktalan embert sem állítottak bíróság elé azért, mert az utcán élt.
Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató
Felhasznált források:
https://alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-biroi-kezdemenyezes-targyaban/