Európai Unió

A főtanácsnoki indítvány szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal az előzetes döntéshozatal lehetőségét korlátozó magyar szabályozás

  • A főtanácsnoki indítvány szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal az előzetes döntéshozatal lehetőségét korlátozó magyar szabályozás

    Pikamae főtanácsnok álláspontja szerint a nemzeti bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk minden olyan magyar szabályozást és bírói gyakorlatot, amely sérti az előzetes döntéshozatali lehetőségüket és kérdés intézését az EUB-hez. Az előzetes döntéshozatalra feltett kérdés arra vonatkozik, hogy ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését – annak a jelen ügyre vonatkozó jogi hatályát nem érintően – törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve másrészt az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek. Tovább... (Szutor Beáta)

Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

  • Szövetséges vagy ellenfél? – az EU-USA „digitális kereskedelmi háborújának” margójára

    A legnagyobb világgazdasági szereplők egyre éleződő konfliktusa figyelhető meg napjainkban. A nemzetközi kereskedelem szereplőinek súlya egyre inkább szélsőségessé válik, csak az USA, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság a világkereskedelmi forgalom 42%-át bonyolítja, így ezen szereplők viszonya határozza meg napjaink globális gazdaságát. A 2020-as amerikai választások fényében felmerül a kérdés, hogy partnerre talál-e az Európai Unió és Joe Biden adminisztrációja a digitális platformok monopóliumának megtörése tekintetében? Tovább... (Bak Márton Ferenc)

Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

  • Magyar ügy kapcsán értelmezte az EUB a külföldi utasok áfa-visszatérítési jogosultságát

    Az Európai Unió Bírósága a C‑656/19. számú Bakati ügyben nemrégiben hozott ítéletével több kérdésben is állást foglalt, mely kérdéseket a határ-menti kereskedés és az áfa-mentesség (az uniós jogban: hozzáadottérték-adó, röviden: héá), uniós jogi szabályozásának értelmezése kapcsán előzetes döntéshozatal során terjesztett a magyar bíróság az EUB elé. A döntés számos problémás kérdést rendezett, mely által a határmenti kereskedők részben fellélegezhetnek. Tovább… (Szutor Beáta Bella)

Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

  • Köztulajdonú gazdasági társaságok úton a társadalmi felelősségvállalás felé? – egy kormányrendelet újszerű olvasata

    Hazánkban 2019. év végén született egy sokat kritizált, alkalmazásának kezdő időpontját többször elhalasztott kormányrendelet, nevezetesen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet, amelyben van egy rejtett lehetőség arra, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésüket úgy gondolják végig és egyben újra, hogy a jövőbeli folyamatokban az etikai elvek, hovatovább a társadalmi elelősségük erőteljesebben mutatkozzon meg. A tanulmányom célja, hogy felhívja a figyelmet erre az új olvasatra, és rámutasson arra, hogy hogyan tehetőek meg az első lépések e szemlélet kialakításának irányába. Tovább… (Puskás Ágnes)

Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

  • Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

    2021. január 1. napjától megváltoztak az egységes európai uniós szabályozást követően a légiközlekedésről szóló törvény rendelkezései Magyarországon. A drónok ipari felhasználásán túl, azok hobbi-alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít, mely ily módon a drónozás teljeskörű szabályozásának bevezetését igényelte. Azonban a drónhasználattal kapcsolatos fejlesztések és technológiai változások egy olyan állandó jellegű, gyors, jogi környezethez alkalmazkodó reakciót igényelnek, amely a fejlett kor vívmányait egy újonnan megjelenő követelményrendszerhez igazítják. Tovább... (Kovács Viktória)

A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

  • A koronavírus-járvány hatása az állami támogatások uniós versenyjogára

    A rendkívüli hirtelenséggel felbukkanó koronavírus nemcsak a társadalmat, de a gazdaságot is megrendítette. Az élet és a megélhetés is komoly veszélybe került. Az Európai Unióban 2020 tavaszán mind a tagállami döntéshozók, mind az Európai Bizottság számára világossá vált, hogy vállalkozások ezrei, sőt egész szektorok mehetnek tönkre, ha nem avatkoznak be. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a 2008-as válságkezeléséhez hasonlóan valamennyi szükséges eszközt hajlandó bevetni.  Ennek jegyében létrehozott egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert is, a fennálló járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Tovább... (Széles Krisztina)

EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

  • EP ajánlás a mesterséges intelligencia jogi és etikai vetületeiről

    Az Európai Parlament nemrégiben tartott plenáris ülésén elfogadott egy olyan ajánlást, amelyben a mesterséges intelligenciát és annak etikai, bizalmi kérdéseit rendezte. Az egyre erősödő innováció ellenére ugyanis bár születtek érdemi javaslatok a szabályozás kapcsán, mégis vannak megválaszolatlan kérdések: Ha egy technológia által károkozás történik ki fogja viselni a felelősséget? Mi történne, ha ezek a mesterséges eszközök átvennék az emberek feletti hatalmat? Tovább... (Kovács Viktória)

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • Döntött az EUB a Lex CEU-ról

    Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Európai minimálbérre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

  • Európai minimálbérre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

    Az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság. A javaslat célja az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének, és méltányos minimálbérének biztosítása, bárhol is dolgozzanak az uniós munkavállalók – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Bár javaslat szakpolitikailag megosztó, ugyanakkor a járványhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt nagyon is aktuális. Tovább... (Szabó Sarolta)

Főtanácsnoki indítvány alapján nem sérti az uniós jogot a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó szabályozása

  • Főtanácsnoki indítvány alapján nem sérti az uniós jogot a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó szabályozása

    A 2020. október 15-ei indítványában Juliane Kokott főtanácsnok azon véleményét fejtette ki, miszerint a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. Az ügyben azt vizsgálták, hogy az állami támogatások jogával ellentétesek-e a vállalkozások progresszív szerkezetű adóval (a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó) való megadóztatása. A főtanácsnok indítványozza, hogy a Bíróság utasítsa el a Bizottság fellebbezését, továbbá hagyja helyben a Törvényszék ítéleteit. Tovább... (Szutor Beáta)

Oldalak