Európai Unió

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

    A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

    Van-e alapvető emberi joga minden embernek az egészséges ivóvízhez? És van-e ilyen alapvető jogunk itt Magyarországon? Vajon a víz áru-e az Európai Unióban, vagy pedig olyan jószág, amelynek szolgáltatása kivételt képez kereskedelmi regulák alól? A vízhez való jog egyike napjaink aktuális (politikai) témáinak, jogi szempontból pedig különösen izgalmas kérdés, hogy vajon sikerülhet-e alapvető jogként történő elismerése a közeljövőben, illetve amennyiben igen, akkor milyen tartalommal. Mindeközben a kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a víziközmű-szolgáltatások kapcsán is napjainkban, azt firtatva, hogy a nyújtott szolgáltatásnak vajon meg kell-e immáron felelnie a vízhez való jognak. Tovább... (Szilágyi János Ede​)

Az Európai Bizottság véleménye az EKB granuláris hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló rendelettervezetérő

A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

  • A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

    A 2014-es és 2015-ös évek a brókercégek, hitelintézetek hanyatlásainak időszakai voltak. Szinte minden ember rendelkezik bankszámlával, kötvénnyel, ezért egy ilyen helyzet rendkívül nagy hatással van az emberek vagyoni viszonyaira; továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy egy hitelintézet bukása nem csak közvetlenül, de akár közvetetten – például az államháztartásra gyakorolt hatásával, vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülésével – is okozhat károkat. Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a MNB felügyeleti hatáskörében eljárva kezdeményezi egy-egy pénzügyi intézmény felszámolását, mivel Magyarországon a jegybank látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét, amely többek között a 2007-től kezdődő, Európában 2008-ban eszkalálódó világválságnak köszönhető. Tovább... (Lovas Dóra)

     

A Bizottság újabb lépése a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében

Oldalak