Európai Unió

A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább... (Csákó Tímea)

2017. szeptember 6-án ülésezett az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága, melyen tematikus megbeszélést tartott az Alaptörvény P) cikkében foglalt védelmi kötelezettségekről a termőföld forgalmához kapcsolódóan. Kiderült a résztvevők érdeklődéséből, hogy igény van a termőföldhöz kapcsolódó, a jogágakat átívelő szakmai polémiára a téma aktualitása, a szakmai és tudományos körökben felvetődő újabb és újabb megválaszolandó kérdések miatt. Jelen tanulmány a földforgalmi rezsim joggyakorlatának és az Alaptörvény P) cikkének kapcsolatát vizsgálja. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

2017. szeptember 21-én, csütörtökön a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara „A közpénzek keletkezéskori védelméről” címmel tartott konferenciát, mely az Igazságügyi Minisztérium által támogatott "A közpénzek keletkezéskori védelmének főbb területei" című projekt eredményeit mutatta be. A projekt 2017. január 1-én indult, és Prof. Dr. Horváth M. Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár szakmai irányítása mellett négy további kari oktató vett részt benne, akik egyben a konferencia előadói is voltak (Bartha Ildikó, Madai Sándor, Varga Judit és Bordás Péter). A kutatás fókuszában a közpénzek védelmének hazai és nemzetközi jogi szabályozása áll. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már kitértem rá (ld. Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?), az Európai Unió Tanácsa 2015-ben két határozatot fogadott el. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 120 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lettek volna kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni). Hol tart azóta az ügy? Tovább... (Lovas Dóra)

Az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít a többnyelvűségnek, a felnőttképzés terén is. Dokumentumaiban ajánlásokat fogalmaz meg e témában, anyagi támogatást nyújt tagállamainak, hogy azok polgáraik idegen nyelvi kompetenciáit fejlesszék. Az elérni kívánt cél legalább két élő idegen nyelv ismerete. A tagállamok maguk döntenek saját oktatáspolitikájukról, az Európai Bizottság csak ajánlásokat fogalmaz meg és segíti a tagállamokat céljuk elérése érdekében. Jelen írás Tóth Judit korábban megjelent felnőtképzéssel kapcsolatos tanulmányára reflektál. Tovább... (Szólik Ivett)

Az Európai Bizottság 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomagja több, Magyarországot érintő ügyben is számottevő jogi lépéseket fogalmaz meg. A csomag a Bizottság mindazon aktuális határozatait foglalja magában, amelyeket az uniós jogon alapuló kötelezettségeiknek eleget nem tevő tagállamokkal szemben abból a célból hozott, hogy a polgárok és vállalkozások érdekeinek védelmében biztosítani tudja az uniós jog megfelelő alkalmazását különböző, uniós hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken és gazdasági ágazatokban. Tovább... (Szilágyi Dániel)

A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

A piaci tevékenységek működtetésének szabályozási környezete, a reguláció különböző "színtereinek" szerepe Európa-szerte átalakulóban van. Míg a megelőző két évtizedet inkább a nemzetközi piacnyitás akadályainak elhárítására törekvés és az integrációk erősödése jellemezte, utóbb a liberalizáció ellenében átértékelődnek a korábban korlátozásra ítélt kormányzati fellépési eszközök, hangsúlyosabbá téve az ezeket – ténylegesen vagy formálisan – megalapozó társadalmi megfontolásokat is. (A vita időpontja: 2017. június 29. 10.00 óra) Tovább...

A Paks II. beruházás bejelentésekor az Európai Uniónak számos aggálya merült fel, mivel véleménye szerint az ellentétes lehet az integráció energiapolitikai irányelveivel, illetve a közbeszerzésekre és a tiltott állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal is. A bogbejegyzésben ezen utóbbi kérdéskört járom körbe, elemzem az Európai Bizottság megállapításait és az azokból levont következtetéseit. Tovább... (Lovas Dóra)