Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?

  • 1 October 2016
  • Kutatócsoport4

Néhány nappal korábban közzétett bejegyzésünk a menekültkvótáról szóló október 2-i népszavazás kontextusában azt a kérdést vizsgálta, hogy folytathatnak-e az állami szervek politikai motiváción alapuló propaganda tevékenységet. Az alábbi írásban a kormányzati kampány tárgyát képező népszavazási kérdés jogi dilemmáit és politikai környezetét járjuk körbe, a tagállami és az uniós kormányzási szint viszonyát előtérbe helyezve.

 A köztársasági elnök által 2016. október 2-ára kitűzött népszavazáson, mindenki az alábbi kérdés kapcsán mondhatja el véleményét:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Ez a kérdés, különösebb vizsgálódás nélkül is számos dilemmát vett fel, így:

  • – Nem egyértelmű a kérdés, a Nemzeti Választási Bizottság mégis megfelelőnek ítélte.
    – Miért kellene kikérnie az Európai Uniónak az országgyűlés hozzájárulását?
    – Miért használják a „betelepítés” szót, amikor dogmatikailag nem helyes?
    – A népszavazás érvényessége és eredményessége esetén milyen következményekkel számolhatunk? (Az Európai Unióra egy tagállamban tartott népszavazás nem ró semmiféle kötelezettséget.)

A népszavazási kérdés alapját az Európai Unió Tanácsának az uniós tagállamok által két 2015. második felében elfogadott (és azóta módosított) határozata adja. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 160 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lennének kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni).

Mi értelme van a kvótának? Főszabály szerint, annak az országnak kellene elbírálnia a menedékkérelmet, ahol a kérelmező először belép az integráció területére. Igazságos? Mennyi esélye van annak, hogy Finnország és Görögország területén ugyanannyi kérelmet nyújtanak be? A kvótára vonatkozó döntés meghozatalakor az Unió fő szempontja az integráció határánál fekvő tagállamok tehermentesítése volt. Azonban az Európai Unió ezen elkésett és tagállamok által politikailag nem támogatott megoldása sem kikezdhetetlen, hiszen 160 ezer menekült áthelyezéséről döntöttek, holott az Európába érkezettek száma majdnem eléri a másfél milliót.

Magyarországnak 1294 ember menedékjogi kérelmét kellene elbírálnia, amiért az Európai Unió menedékkérőként hatezer eurót fizetne. Az ország hatóságai menekültügyi eljárás során saját maguk dönthetik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra. Ha az adott tagállam által elvégzett vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, menekült- vagy egyéb oltalmazotti státuszt, illetve tartózkodási engedélyt kaphatnak az adott országban, ellenkező esetben nem érvényesül a visszaküldés tilalmának elve és nem kötelező a befogadás.

Áttekintő táblázat:

Időpont

 

2015. szeptember 19.

A tagállamok önkéntesen átvállalják 40 ezer menedékkérő ügyének elbírálását Görögországtól és Olaszországtól

2015. szeptember 22.

Kibővítés 120 ezer főre (magyar kormány nemmel szavaz)

2015. november

A magyar országgyűlés elfogadott egy határozatot (55/2015. (XI. 6.) OGY határozat), mely a tanácsi döntést jogsértőnek, valamint a szubszidiaritás elvébe ütközőnek nyilvánította.

2015. december

Magyarország (és Szlovákia) az Európai Unió Bíróságán megtámadja a 120 ezres áthelyezésről szóló döntést. (Magyarország kontra Tanács, C-647/15. sz. ügy; Szlovákia kontra Tanács, C-643/15. sz. ügy)

2016. május

Az Európai Bizottság állandó áthelyezési rendszerre tesz javaslatot, abban az esetben, ha egyszerre nagyon sok menedékkérelmet adnak le az EU-ban

2016. október 02.

Népszavazás Magyarországon

A 2015 óta fokozottan zajló „népvándorlás” megállítására, illetve mérséklésére még nem született megfelelő megoldás. A tagállamok szeretnék saját érdekeiket előtérbe helyezni és saját módszereiket alkalmazni a probléma megoldása során, míg az Európai Unió egyre elkeseredettebb megoldásokat kreál. A kvótarendszer, illetve Törökországban kiépítés alatt álló diktatúra támogatása nem megoldás, de ugyanúgy nem vezet tartós eredményre a határt lezáró kerítés építése vagy a katonaság bevetése sem. Azonban az, hogy hogyan tudjuk megoldani a „menekültkérdést” , az a jövő titka.

A 2015-2016-os évben számos tudományterületen szervezett konferencia, illetve előadás választotta fő témájául a menedékkérők (emberi) jogi, gazdasági helyzetét, az Európai Unió és a tagállamok menekültekkel kapcsolatos politikáját, valamint a menekült kérdés kezelésének tagállamok gazdaságára gyakorolt hatását.

Így említhető meg példaként a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének 2016. szeptember 28-án rendezett ülése, amelynek központi témája a menedékkérők jogi helyzete és az európai integráció menekültpolitikai hatásköre volt. Az ülés vendége és főelőadója Köves Nóra, az Eötvös Károly Intézet munkatársa, emberi jogi szakértő volt.  A rendezvényen részt vett a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának több oktatója is, így dr. Balogh Éva, dr. Bartha Ildikó, dr. Kovács Ágnes, dr. Varju Márton, illetve dr. Zsugyó Virág az ülés moderátora és levezető elnöke, valamint a DE-ÁJK hallgatói, doktoranduszai (köztük a KÖZJAVAK.HU blog több munkatársa) is.

Az előadás a 2015. év elejétől kezdve vette végig a népszavazást megelőző eseményeket, amikor is nagy tömegek indultak meg Európa felé, feszültséget előidézve egyes európai uniós tagállamokban (és tagállamok között). Szó volt nemcsak emberi jogi kérdésekről, hanem a tagállamok és az Unió menekültekkel kapcsolatos politikájáról is. Külön kiemelést kapott Törökország, mint az európai országok menekültekkel szembeni ellenszenvéből leginkább "profitáló" állam, illetve ezzel kapcsolatban az Erdoğan által kiépítés alatt álló diktatúráról (lásd: A kormányzás kihívásai Törökországban - egy régóta fennálló feszültség kibontakozása). Az előadás további fő kérdése volt, hogy miről is szavazunk 2016. október 02-án, (azaz a már elfogadott uniós jogi normára vagy az Unió jövőbeni hatáskör-gyakorlására vonatkozik a népszavazási kérdés), illetve milyen közjogi következményei lehetnek egy eredményes[1] népszavazásnak.

Az ülésen tehát e kérdéseket elemezték a résztvevők, közösen keresve a lehetséges válasz-alternatívákat. A rendezvény iránti érdeklődés és a kialakult érdemi diskurzus is igazolja, hogy a közjogi tudományok fórumainak igen fontos szerepe van – nem csupán a jogtudomány számára érdekes kérdések tisztázásában, hanem abban is, hogy állampolgári jogainkat felelősen tudjuk gyakorolni. Hasonló tudományos viták sorozata – függetlenül a népszavazás érvényességétől és eredményétől – remélhetőleg október 2. után is folytatódni fog.
 

Források:

http://index.hu/belfold/2016/09/17/ontsunk_tiszta_vizet_a_poharba_kvota-ugyben/
http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/09/22/magyarorszag_leszavazta_a_menekultkvotakat/
http://hvg.hu/vilag/20160919_juncker_szavai_magyarazat_menekultkvota_europai_bizottsag
http://jog.tk.mta.hu/blog/2016/02/magyarorszag-keresete-unios-kvotarendszer
http://nol.hu/belfold/nepszavazas-kvota-bevandorlas-magyarorszag-europai-unio-1633311
http://www.ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=940
http://republikon.hu/elemzesek,-kutatasok/160930-nepszavazas-kutatas.aspx
a DE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének 2016. szeptember 28-án rendezett ülésén elhangzottak

 


[1] A Republikon kutatásának szeptember 30-án közzétett eredménye szerint a megkérdezettek 51%-a biztos abban, hogy mindenképpen elmegy a népszavazásra, míg 23%-a csak valószínűnek tartja azt.

Letölthető tartalom: 
Szerző: 

Lovas Dóra, PhD hallgató, DE-ÁJK

Hozzászólások

Az UNICEF is megpróbálta elérni Ádernél, hogy ne írja alá a szigorítást, amely egyebek mellett előírja, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. 

A jogi határzár szigorításával kapcsolatban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága súlyos aggályait fejezte ki, az Amnesty International szerint pedig minden határon túlmegy.

http://hvg.hu/itthon/20170316_alairta_a_jogi_hatarzar_szigoritasat_ader

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntése alapján Magyarország jogszerűtlenül tartotta fogva, majd küldte vissza Szerbiába a menedékkérőket.

Két bangladesi állampolgár, Iliasz Iliasz és Ali Ahmed azt követően fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy a kérelmük elutasítása után, 2015 szeptemberében 23 napig nem hagyhatták el a röszkei tranzitzónát, majd visszatoloncolták őket Szerbiába. A bíróság szerint ez az eljárás megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezménye 5. cikkelyének első és negyedik paragrafusát, amely a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogról rendelkezik. A hivatalos magyar álláspont alapján a tranzitzóna szabadon elhagyható Szerbia felé, a gyakorlatban azonban ez nem valósult meg, így a döntés szerint jogellenesen tartották őket fogva, és a jogorvoslathoz való jogukat sem tudták érvényesíteni. 

Strasbourg szerint Iliasz Iliasz és Ali Ahmed visszaküldése is jogsértő, ugyanis a magyar hatóságok nem indokolták meg, hogy miért tekintik biztonságos országnak Szerbiát. Az indoklás alapján fennállt annak a veszélye, hogy ott embertelenül bánnak velük. 

Az elsőfokú ítélet szerint Magyarországnak fejenként 18705 eurót kell fizetnie a sértetteknek, ebből tízezer euró a kártérítés, a többi a perköltség. A strasbourgi döntés precedenst teremthet: amennyiben jogerőssé válik, az összes menedékkérő jogorvoslatért fordulhat majd a bírósághoz. A kormánynak három hónapja van fellebbezni.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a fellebbezés bejelentése mellett azt is leszögezte, hogy Magyarország nem enged migrációs politikájából, mivel meggyőződése, hogy jogilag helyesen jár el, továbbá határvédelmi rendszerével nem csak a magyar, de valamennyi európai polgár biztonságát szolgálja.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint Magyarország az EJEB által vizsgált esetben is teljes mértékben törvényesen bírálta el a menedékkérelmeket, a Szerbiába történő kiutasításról pedig úgy született döntés, hogy a hatóságok meggyőződtek arról, biztonságos harmadik országról van szó.

A kormányfő belbiztonsági főtanácsadója elmondta továbbá, hogy még mindig keresik azt a 18 éves marokkói és 22 éves algériai férfit, akik március 16-án délután szöktek meg a kiskunhalasi őrzött szállásról, egy feltehetően összehangolt, csoportos kitörési kísérlet részvevőiként.

Bakondi György közölte azt is, hogy a déli határszakaszon idén 7204-en próbálták meg tiltott módon átlépni a határt, közülük 4472 embert feltartóztattak, 2740-et pedig visszafordítottak. A magyar hatóságokhoz eddig 1134 menekültügyi kérelmet nyújtottak be a múlt évi mintegy 30 ezer után, a hatóságok pedig 54 kérelmezőnek adták meg a nemzetközi védelmet, míg 13 ember menekült-, 36 oltalmazotti, 5 pedig befogadott státuszt kapott. Embercsempészet gyanúja miatt 35 emberrel szemben indult eljárás, a tavalyi több mint 250 hasonló eset után.

A főtanácsadó a javuló időjárás, valamint az Európai Unió és Törökország között éleződő konfliktus miatt az illegális bevándorlók számának növekedésére számít.

http://hvg.hu/itthon/20170318_menekultugy_megfellebbezi_a_kormany_a_stra...

Oldalak