Magyarország a kötelezettségszegési eljárások kereszttüzében

Az Európai Bizottság 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomagja több, Magyarországot érintő ügyben is számottevő jogi lépéseket fogalmaz meg. A csomag a Bizottság mindazon aktuális határozatait foglalja magában, amelyeket az uniós jogon alapuló kötelezettségeiknek eleget nem tevő tagállamokkal szemben abból a célból hozott, hogy a polgárok és vállalkozások érdekeinek védelmében biztosítani tudja az uniós jog megfelelő alkalmazását különböző, uniós hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken és gazdasági ágazatokban.

A kérdéses ügyek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a külföldről támogatott szervezetekkel kapcsolatos magyar törvény elfogadása okán megindított kötelezettségszegési eljárás kapta. A június 13-án elfogadott törvény, amely az évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k (nem kormányközi nemzetközi szervezetek) esetén kötelezővé teszi a nyilvántartásba vételt, továbbá azt, hogy közleményeikben, weboldalukon és sajtóanyagaikban „külföldről támogatott szervezetként” jelöljék meg magukat, valamint a támogatásukkal kapcsolatos konkrét információkat a magyar hatóságoknak bejelentsék, a Bizottság álláspontja szerint több ponton is összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A törvény sérti mindenekelőtt az EU Alapjogi Chartájában biztosított egyesülés szabadságához való jogot, továbbá indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a tőkemozgás szabadsága tekintetében azáltal, hogy diszkriminatív és az érintett szervezetekre nézve adminisztratív és reputációs többletterhet jelentő kötelezettségeket állapít meg. Az adományozókkal és az egyes ügyletekkel kapcsolatos részletes bejelentési kötelezettség – különösen annak fényében, hogy a hatóságok a beérkezett jelentéseket nyilvánosságra hozzák – egyidejűleg az adományozók magánélet és személyes adatok védelméhez való jogának sérelmét is felveti. A Bizottság mindezekre figyelemmel megindította Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást, amelynek első lépéseként felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyre egy hónapon belül kötelesek válaszolni.

A magyar felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszába lépett, amelynek keretében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak. Az ügy hátterében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény mindazon módosításai állnak, amelyek új követelményeket vezetnek be a külföldi felsőoktatási intézmények nevére, a Magyarország és az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények származási országa közötti kétoldalú egyezmény szükségességére és arra vonatkozóan, hogy az intézmények származási országukban is kötelesek felsőoktatási szolgáltatásokat nyújtani, valamint további követelményeket állapítanak meg a felsőoktatási szolgáltatások magyarországi regisztrálását és engedélyezését illetően. A Bizottság álláspontja szerint a módosított törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságát, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottság ellentétesnek tartja a szabályozást a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel. Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről, amelyek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Szintén a második szakaszba léptek a Bizottság által Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország ellen a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségeik megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárások. Az érintett államok egyike sem tett eleget a Tanács 2015 szeptemberében elfogadott két határozatán alapuló azon kötelezettségének, hogy egy gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta elhelyezési lehetőségeket ajánljon fel a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők számára, ezáltal hozzájárulva Görögország és Olaszország – a menedékkérők többségét fogadó két tagállam – tehermentesítéséhez. Figyelemmel arra, hogy a Bizottság 2017. június 15-én kiküldött felszólító leveleire adott válaszában a három tagállam egyike sem mutatott fel arra vonatkozó tervezetet, hogy gyors ütemű áthelyezéseket kezdenének a területükre, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt juttat el a tagállamokhoz, amelyre további egy hónapon belül kötelesek válaszolni. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Említést érdemel továbbá, hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásban. Az ügy hátterében álló magyar szabályozás, amely megtiltja a rövid forgalmazási ciklusú termékeket – pl. élelmiszert – értékesítő kiskereskedőknek, hogy folytassák tevékenységüket Magyarországon, ha két egymást követő évben veszteségesen működtek, a Bizottság álláspontja szerint sérti a letelepedés szabadságát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint a tőke szabad mozgását, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Az ügyben Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében meghozott intézkedésekről.

Az összefoglalót készítette: Dr. Szilágyi Dániel

Az Európai Bizottság sajtóközleményei a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokról:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-17-1935_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-17-1936_en.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1982_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1952_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2103_hu.htm