Újabb fejlemények a CEU-ügyben

  • 19 August 2017
  • Kutatócsoport2

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. A Bizottság emellett ellentétesnek tartotta a szabályozást a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

A törvénymódosítást, amely a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények közül a New York állambeli székhelyű Central European University-t (CEU) érintette a leginkább hátrányosan – sőt, sokak szerint egyenesen annak ellehetetlenítésére irányult – nem csak az Európai Bizottság marasztalta el. A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, az elmúlt hét folyamán egy előzetes véleményt bocsátott ki, amelyben kritikával illette mind a törvénymódosítás tartalmát, mind pedig elfogadásának mikéntjét. A Velencei Bizottság álláspontja szerint a módosítást egy olyan, átláthatóbb és többszereplős jogalkotási folyamat keretében kellett volna kidolgozni és elfogadni, amely megfelelő lehetőséget biztosított volna a konzultációra a módosítás által érintett valamennyi féllel – mindez ugyanis nagymértékben hozzájárult volna a törvény demokratikus legitimációjának növeléséhez, valamint lehetővé tette volna, hogy megtalálják a ténylegesen leghatékonyabb megoldásokat a külföldi egyetemek jogi státuszával kapcsolatban felmerült problémákra. A Bizottság elismerte, hogy az új szabályozás alkalmas eszköznek bizonyulhat a magyarországi működésüket a jövőben megkezdő külföldi felsőoktatási intézmények vonatkozásában, mint az átlátható működés és a megfelelő minőségű képzés biztosítéka; mint ilyen, a más európai országokban alkalmazott garanciális mechanizmusokkal is összhangban van. Ugyanakkor a jelentősen szigorúbb működési követelmények megfelelően nyomós indok nélküli alkalmazása a már jelenleg is működő intézmények tekintetében – figyelemmel a rövid határidőkre és rendkívül súlyos jogkövetkezményekre is – komoly aggályokat vet fel a jogállami működés, valamint az alapvető jogok és azok garanciái szemszögéből. Az érintett – már működő – egyetemek, valamint azok hallgatói ugyanis a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, az egyetemi oktatás és kutatás szabadságát, valamint az oktatáshoz való jogot biztosító nemzeti és nemzetközi jogi előírások védelmét élvezik. A Velencei Bizottság véleménye arra is kifejezetten utal, hogy a kiterjesztett követelmények – így különösen az, hogy a külföldi egyetemnek a székhelye szerinti államban is oktatási tevékenységet kell végeznie, valamint annak tilalma, hogy az intézménynek különböző nyelveken azonos jelentésű neve legyen – a jelenleg működő intézmények közül elsősorban a CEU-ra nézve jelentenek aránytalan terhet.

A magyar kormány elutasító válasza sem az Európai Bizottság, sem pedig a Velencei Bizottság vonatkozásában nem váratott magára. Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményére válaszul a kormány – a kötelezettségszegési eljárás korábbi szakaszában hangoztatott álláspontjával megegyezően – azzal érvelt, hogy az oktatás minőségének biztosítása megköveteli a törvénymódosítást, amely nélkül nem lenne garantálható, hogy ne működhessenek tényleges oktatási tevékenységet nem folytató felsőoktatási intézmények („kamuegyetemek”) Magyarországon. Mivel a kötelezettségszegési eljárás második szakasza is azzal zárult, hogy a magyar kormány nem vette figyelembe a Bizottság érveit, az ügy a közeljövőben várhatóan az Európai Unió Bírósága elé kerül. A Velencei Bizottság véleményére adott válaszában a magyar kormány – szintén korábbi retorikájához ragaszkodva – azt hangsúlyozta, hogy a kettős mércét nem szabad elfogadni: „a törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell, így a Soros-egyetemre és más egyetemekre is.” A kormány indokolatlannak találta, hogy a Velencei Bizottság megállapításai döntő részben a CEU-val foglalkoztak, holott a testület elismerte, hogy a törvénymódosítás több, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint. A Velencei Bizottságnak azt az ajánlását illetően, hogy a már Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményre ne vonatkozzon a törvénymódosítás, a kormány egyenesen addig ment, hogy azzal maga a Bizottság sérti meg az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében deklarált egyenlő elbánás elvét.

Bár, mint látható, a kormányzati kommunikáció továbbra is hajthatatlannak mutatkozik arra nézve, hogy enyhítsen a törvénymódosítás vasszigorán, a gyakorlat eltérő képet mutat a CEU ügyében. A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy rövidesen aláírja New York állammal az intézmény további működését biztosító kétoldalú megállapodást: ez egy lényeges kompromisszumnak tekinthető, hiszen a kormányzat hónapokig ragaszkodott ahhoz, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal kösse meg az intézményt érintő megállapodást, holott az több ízben is hangsúlyozta, hogy a megállapodás megkötése a tagállami kormányok hatáskörébe tartozik. A kormány korábbi követeléseihez képest engedett az anyaországi képzés követelménye tekintetében is: immáron nem követeli meg, hogy a CEU saját képzési helyet tartson fenn az Egyesült Államokban, csak azt, hogy a magyarországi mellett ott is folytasson felsőoktatási tevékenységet. Mindezen fejlemények – kontrasztban a kormány nyilatkozatainak meg nem alkuvó hangnemével – arra engednek következtetni, hogy a magyar kormányzat is szeretné a továbbiakban is Magyarországon tartani a CEU-t. Ezt a narratívát látszik alátámasztani az is, hogy a CEU több épületének renoválása – amely a felsőoktatási törvény módosításának elfogadását követően félbeszakadt – az elmúlt napokban újra kezdetét vette. 

Az összefoglalót készítette: Dr. Szilágyi Dániel, PhD hallgató

A Velencei Bizottság előzetes véleménye: http://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-PI(2017)005-e

További cikkek a témában:
http://index.hu/belfold/2017/08/11/a_velencei_bizottsag_szerint_gondok_vannak_a_ceu-torvennyel/
http://mandiner.hu/cikk/20170811_kormany_a_kettos_mercet_nem_szabad_elfogadni
http://nepszava.hu/cikk/1137625-ceu---erveles-helyett-csak-az-idot-huzzak
http://hvg.hu/itthon/20170811_ceu_torveny_a_kormany_kioktatja_a_velencei_bizottsagot
http://hvg.hu/itthon/20170814_Megint_lesoporte_a_kormany_az_EB_aggalyait_Europai_Birosag_ele_kerul_a_CEU_ugye
http://hvg.hu/itthon/20170815_visszavonulot_fuj_a_kormanya_CEU_ugyeben
http://24.hu/kozelet/2017/08/16/sejtenek-mar-valamit-folytatja-az-epitkezest-budapesten-a-ceu/

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 

Hozzászólások

Az alábbi linken ismerhető meg a miniszterelnökséget vezető miniszter álláspontja:

http://index.hu/belfold/2017/07/06/lazar_elarulta_miert_nem_mukodhet_tov...

 

Téves információk a CEU-val kapcsolatban:

http://index.hu/belfold/2017/04/26/ceu_fidesz_hazugsag/

 

Oldalak