Európai Unió

Az Európai Parlament 2016. február 2-án plenáris ülésen tárgyalta a Bizottság társasági adó átalakítására vonatkozó javaslatát. Az adónem átalakítása azért szükséges, mert az adócsalás és adóelkerülés évek óta károkat okoz az Európai Unió gazdaságában és komoly bevételkiesést (becslések szerint 50-70 milliárd) jelent a költségvetésben.

Az okos mérésnek több ágazatban, de különösen a villamos energia szolgáltatás terén van ma aktualitása. Ez a szektor kiemelést érdemel azért is, mert az Európai Unió klímapolitikai célkitűzései elsősorban rá vonatkoznak. Okos hálózatok nélkül e célok aligha teljesíthetők. De vajon milyen kilátásai, illetve szabályozási kihívásai vannak a rendszer bevezetésének az EU-ban és Magyarországon? Tovább... (Fodor László)

Az Európai Bizottság január 19-én közzétett sajtónyilatkozata szerint az Európai Unió tagállamai hozzájárultak ahhoz, hogy az Unió 217 millió eurót fektessen a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos egyes kulcsfontosságú programokba, elsősorban Közép- és Dél-Európában.

Az Európai Bizottság 2015. évi jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) végrehajtásáról és együttműködés új prioritásairól

Az Európai Unió Bírósága 2015. október 22-én hozta meg ítéletét a C-185/14.

Az Európai Bíróság ítélete (C‑552/13. sz. ügy)
A közkórházak hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatások magánintézményekben való nyújtásáról (egy adott településen való nyújtására vonatkozó követelmény).

Az ügy előzménye:

http://dailynewshungary.com/hungary-jumps-more-than-10-places-in-world-banks-ease-of-doing-business-ranking/

Az Európai Bizottság közzétette az e havi (2015. október) kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban hozott döntéséinek listáját, melyben hazánk a kiemelt és nevesített hat szakpolitika közül háromban érintett, segyedül Csehország kapott a hónapban több (5 db) figyelmeztetést, mint Magyarország (lásd: I. melléklet).

In recent times much of the news and political discussion in Europe and beyond has been dominated by the issue of the present situation in Greece, in particular its debt problem,  relationship to other EU Member States and place within the Eurozone. The major source of contention has been the differing opinions about the measures that Greece should implement in order to receive bailout money so as to avoid defaulting on its debts and remain a member of the Eurozone. The Syriza government elected at the beginning of this year employed rhetoric emphasising the democractic will of the Greek people in order to renegotiate the country’s relationship to its creditors on more favourable terms. However, it often seems to be forgotten by those who promote and support this narrative that in the other 18 Eurozone countries there is also a democratic will and voting public which is concerned in particular with the way in which tax-payer money and public funds are to be spent, a concern which relates directly to the Greek situation, as the citizens of these countries have contributed to past bailouts for Greece, and will fund any future finanincial assistance for the country. Among these states is Germany,   the economic powerhouse of Europe, and Slovakia and the Baltic states, which are smaller post-communist countries that have also gone through their own experiences of austerity and economic hardship. This article shall briefly survey the attitudes of certain elements of the governments and general publics of these countries in relation to the issue of funding for a new bailout agreement for Greece in order to obtain a more complete and balanced picture of the present crisis in the Eurozone. Read more... (Daniel Haitas)