Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

  • 12 February 2018
  • Kutatócsoport2

Az Európai Bírósághoz két új kereset is érkezett az elmúlt napokban, Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU és a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt már háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma az országgal szemben.

Február 1-én megérkezett a Bizottság keresete az Európai Bírósághoz, amely a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó törvénnyel kapcsolatos. A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban módosították úgy, hogy a továbbiakban a budapesti CEU – és minden más unión kívüli külföldi egyetem is – csak akkor adhatja ki anyaországa diplomáját, ha a másik országban is campust nyit, illetve ha bilaterális nemzetközi egyezmény születik az egyetem működéséhez Magyarországon.  Ezekre tekintettel a Bizottság álláspontja az, hogy Magyarország indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését az országban.  Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke a közleményében kifejtette, hogy a Lex CEU sérti a szolgáltatásnyújtás, oktatás és letelepedés szabadságát, amelyeket az EU Alapjogi Chartája deklarál.  Az Európai Unió egyik fontos alapelve, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak különösen indokolt esetben lehet korlátozni. A Bizottság úgy látja, hogy a törvény súlyosan korlátozza a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban.  A törvény rendelkezései nem kompatibilisek a felsőoktatási intézmények azon jogával, hogy szabadon választhassák meg a működésük helyszínét az Európai Unión belül.

A másik kereset 2018. február 8-án érkezett be a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A kereset beérkezésével a kötelezettségszegési eljárás, csak úgy, mint a CEU esetében, a harmadik szakaszba lépett. Erre a lépésre, azért volt szükség, mert a civil törvény ügyében nem történt előre lépés, Magyarország nem módosította azt. A törvény rendelkezései ebben az esetben is olyan, az Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokba ütköznek, mint az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme. Továbbá korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.  A törvény rendelkezése értelmében, a civil szervezet köteles bejelenteni, ha a külföldről kapott támogatás összege egy évben eléri a 7,2 millió forintot. Ebben az esetben a civil szervezet köteles magát külföldről támogatott szervezetként feltüntetni a kiadványain.      
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a Bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

A napokban az Európai Parlamentben felmerült annak a lehetősége, hogy egy ún. demokrácia alapot hozzanak létre, amelyből támogatni lehetne a civil szervezeteket. Javasolták továbbá, hogy az alap finanszírozására külön költségvetést hozzanak létre. Erre azonban a jelenlegi keretek között nincsen lehetőség, ugyanis az EU 2014 és 2020 között olyan civil szervezeteket támogat, amelyek az afrikai és ázsiai fél-diktatúrák ellen küzdenek. Az alap létrehozásakor még nem számítottak rá, hogy több uniós tagállamban, köztük Magyarországban és Lengyelországban is hasonló problémákkal kell majd megküzdeniük.

A Lex CEU és a civil törvény jelenleg Európa szerte több bírósági fórum előtt is vita tárgyát képezi. Nem csak az Európai Bírósághoz érkeztek meg a keresetlevelek. 14 civil szervezet a strasbourgi székhelyű, Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ezek a szervezetek korábban az Alkotmánybírósághoz is panaszt nyújtottak be, amely január 16-án tartotta meg az első ülését a civil törvény ügyében.

 Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató                                                                                                    

Források:

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brusszel_tenyleg_beperelte_magyarorszagot_a_lex_ceu_miatt.656054.html

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012P%2FTXT

http://hvg.hu/itthon/20180129_Civiltorveny_Strasbourgban_perlik_a_magyar_allamot_a_civilek

http://hvg.hu/itthon/20180202_Birosag_elott_a_lex_CEU

http://nepszava.hu/cikk/1150098-alkotmanybirosagon-a-civiltorveny

http://mfor.hu/cikkek/makro/Mar_az_Europai_Birosag_elott_van_a_civiltorveny_ugye_is.html

https://mno.hu/belfold/brusszel-megvedene-a-sokat-tamadott-magyar-civileket-2446057

https://www.nonprofit.hu/hirek/Mar-az-Europai-Birosag-elott-van-a-civiltorveny-ugye-is

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: