Döntött az EJEB a magyar tankönyvpiac államosításának ügyében

2019. március 19-én elutasította az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) öttagú tanácsa a magyar kormány fellebbezését abban az ügyben, melyben a törvényszék elsőfokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.[1] Ezzel jogerőssé vált az EJEB 2018. október 16-án meghozott döntése.

Az ügy 2013. március 26-án került az EJEB elé, mivel három nagy cég, -akik a tankönyvek forgalmazásával foglalkoztak a 2013-as szabályozás bevezetése előtt- kérelmet terjesztettek elő a bírósághoz[2], azon az alapon, hogy Magyarország megsértette az Egyezmény 1. Kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, a 6. cikk szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot és ezekkel összefüggésben a jogorvoslati jogot biztosító 13. cikket, valamint a diszkriminációt tiltó 14. cikket.[3]

Az ügy előzménye az volt, hogy az a három cég, akik a kérelmet előterjesztették 2013 előtt tankönyvek forgalmazásával foglalkoztak, azonban 2013-tól az állami szabályozás következtében kiszorultak a piacról. Mivel az új szabályozás szerint: „az iskolai tankönyvek megrendelése, megvásárlása, leszállítása, valamint a tankönyvek beszerzési árának megállapítása az állam feladata, melyet az állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. lát el.”[4]

A kérelmezők az összes hazai jogorvoslati lehetőség -kivéve az alkotmányjogi panasz-kimerítését követően fordultak az EJEB-hez. Bár a kérelmezők az alkotmányjogi panaszt is benyújtották az Alkotmánybírósághoz, de annak döntését nem várták meg. mivel szerintük hatékony jogorvoslatot nem remélhettek ettől a testülettől, hiszen még, ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi is a vitatott jogszabályt, az sem fogja orvosolni az általuk elszenvedett anyagi károkat.[5] Az Alkotmánybíróság végül érdemi vizsgálat nélkül el is utasította a panaszt.[6]

A kérelmezők a kérelemükben a fent említett cikkek megsértésére hivatkoztak, mivel szerintük „az állam központilag monopolizálta az iskolai tankönyvek piacát és 20 százalékos árrést alkalmaz, mely a korábbi piaci verseny során alkalmazottnál is magasabb, illetőleg a korábbi piaci szereplőknek semmilyen kártalanítást nem nyújtottak ezen intézkedések miatt”.[7]

A kérelmezők hangsúlyozták továbbá azt is, hogy „az EJEE Első Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglalt tulajdon fogalmát tágan kell értelmezni, és a fizikai javakhoz hasonlóan bizonyos jogok és érdekek is tulajdonnak minősülhetnek. Így jelen esetben a kérelmezők által felhalmozott jelentős üzleti know-how, az ügyfélkapcsolati kör (iskolákat és iskolai kiadókat) is a tulajdon körébe tartoznak, ugyanis ezek is értéket képviselnek a tankönyvek terjesztésében. A kérelmezők továbbá kifejtették, hogy az állam az új rendeletek révén nem egyszerűen korlátozta üzleti tevékenységüket, hanem teljesen lehetetlenné tette azt.”[8]

Ezzel szemben a magyar kormány a kérelem elutasítását kérte, érvei a következők voltak. Először is vitatta azt, hogy a kérelmezők kimerítették volna az összes hazai jogorvoslati lehetőséget, továbbá a kormány szerint az „ügyfélkör” nem tartozik az EJENY által védett tulajdon kategóriába, mivel az EJEE hatálya jövőbeni tulajdon megszerzésére nem terjed ki. Hivatkozott ezzel kapcsolatban arra is, hogy a kérelmezők 2013 után ugyanúgy részt vehetnek a közbeszerzéseken, mint korábban, így nincsenek kizárva a piacról. [9] Végül a magyar kormány azt is felhozta érvként, hogy a magyar állam jogszerűen járt el, hiszen a hatóságok számára széles mérlegelési lehetőséget biztosítottak a jogszabályok megváltozására.[10].

A felek által felhozott érvek után a bíróság megvizsgálta a kérelmet, de csak a tulajdonjog védelmét biztosító 1. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikk vonatkozásában. A vizsgálat alapján megállapította a bíróság, hogy a kérelmezők által hivatkozott elveszített ügyfélkör az Egyezmény hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy ugyan elképzelhető, olyan tevékenység –pl.: a veszélyes üzleti tevékenység esetében-, ahol indokolt lehet az olyan állami szabályozás, amelynek következtében a valamely személynek a magántulajdona vagy az ügyfélköre elveszik, azonban jelen ügyben az állami szabályozással való központosításnak nem volt legitim oka.[11]

A szabályozás következtében monopol piac alakult ki, melyben az érintettek olyan helyzetbe kerültek, hogy az ügyfélkörük fenntartása, illetve üzletük folytatása lehetetlenné vált. Egyetlen pályázatra sem hívták őket, tehát de facto kiszorultak a tankönyvpiacról. Kártalanításukról pedig nem gondoskodott az állam annak ellenére, hogy az érintettek a tankönyvpiacon kívül nem tudtak folytatni más gazdasági tevékenységet.[12]

Megállapította továbbá a bíróság azt is, hogy a szabályozás sem a szülőknek, sem a diákoknak nem volt hatékony illetve, hogy a 20%-os árrés alkalmazása lényegesen meghaladta a kérelmezők által korábban realizált hasznot.[13]

Ezek alapján az EJEB arra az álláspontra jutott, hogy „a kérelmezők tulajdonhoz való jogába való állami beavatkozás aránytalan volt az elérni kívánt célhoz képest és az új szabályozással járó jelentős hátrányokat pedig a kérelmezőknek maguknak kellett viselnie, így Magyarország megsértette az EJENY 1. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkét”[14]. A kártérítés összegéről viszont csak később fog dönteni az Emberi Jogok Európai Bírósága.[15]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató, DE ÁJK

Források:

http://www.atv.hu/belfold/20190319-jogeros-elmarasztalta-magyarorszagot-strasbourg (2019.03.26.)

https://jogaszvilag.hu/vilagjogasz/ejeb-elkaszalt-tankonyvpiaci-allamositas/ (2019.04.05.)

https://ejeb.atlatszo.hu/2019/01/23/konyv-tar-egyezmenyserto-volt-a-hazai-tankonyvpiac-allamositasa/ (2019.03.26.)

https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/08_Uitz_Renata.pdf (2019.04.05.)

https://smartlegal.hu/hu/publikaciok/torvenyes-volt-a-tankonyvpiacrol-valo-allami-kiszoritas---strasburg-dontott (2019.03.26.)

https://merce.hu/2019/03/19/az-emberi-jogok-europai-birosaga-jogerosen-elitelte-a-magyar-tankonyvpiac-atalakitasat/ (2019.04.05.)

https://24.hu/belfold/2019/03/19/tankonyvek-allami-monopolium-emberi-jogok-europai-birosaga-jogeros-itelet/ 2019.04.05.)