Jogállam

Az elsőbbség elve az európai jog egyik alapelve, mely az európai jognak a nemzeti jogok feletti felsőbbrendűségét biztosítja. Ez az elv abszolút, azaz minden kötelező erejű európai jogi aktusra érvényes, attól függetlenül, hogy elsődleges jogból vagy másodlagos jogból származik-e. A lengyel Alkotmánybíróság a kormányfő 2021. márciusban tett indítványa alapján látott neki a lengyel alkotmány és az uniós jog elsőbbsége közötti kapcsolat vizsgálatának, mely alapján 2021. októberében arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel alkotmánnyal ellentétesek bizonyos uniós előírások. Tovább... (Szabó Sarolta)

Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről. Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

Michal Bobek főtanácsnok álláspontja szerint kifogásolható az a lengyel jogszabály, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára – aki a legfőbb ügyész pozícióját is betölti – , hogy mérlegelése alapján bármikor kirendelhetők és visszahívhatók legyenek a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírák. A főtanácsnok kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az uniós jog nem rögzíti a tagállamok számára alkalmazandó alkotmányos modellt, követelmény a hatalmi ágak alapvető szétválasztásának fenntartása. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

A 2020. október 15-ei indítványában Juliane Kokott főtanácsnok azon véleményét fejtette ki, miszerint a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. Az ügyben azt vizsgálták, hogy az állami támogatások jogával ellentétesek-e a vállalkozások progresszív szerkezetű adóval (a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó) való megadóztatása. A főtanácsnok indítványozza, hogy a Bíróság utasítsa el a Bizottság fellebbezését, továbbá hagyja helyben a Törvényszék ítéleteit. Tovább... (Szutor Beáta)

Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

A fellebbviteli fórumként eljáró Európai Bíróság 2020. június 4-én tette közzé a C-456/18. P. számú Magyarország kontra Bizottság ügyben született ítéletét, amely a magyar félre nézve kedvező döntéssel zárta le a 2015 óta húzódó jogi procedúrát. Az ítélet értelmében a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért tartotta szükségszerűnek az előtte folyamatban lévő eljárás lezárásáig a Magyarország által a dohányipari vállalkozásokra kivetett egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozásokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését. Továbbá a Bíróság hatályon kívül helyezte az ügyben első fokon eljárt Törvényszék a Bizottság rendelkezéseit megerősítő ítéletét. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

2019. február 21-i napján a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal lefolytatása iránti kérelemmel kereste meg az Európai Unió Bíróságát. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 364. §‑a (1) bekezdésének 5. pontja értelmében a törvény célja a 2003/88 irányelv végrehajtása. A probléma viszont ott merült fel, hogy a törvény nem határozza meg sem a „munkaidő”, sem a „pihenőidő” fogalmát. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Az alapvető jogok biztosa jelentésben foglalt állást a gyámhatósági eljárás alkotmányos visszáságaival kapcsolatban. Az ügy tényállása szerint a különélő, de a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők között vita alakult ki a gyermekük iskolaválasztásával kapcsolatban. Az apa fellebbezése folytán eljáró másodfokú gyámhatóság a gyermek iskolájául a jelenlegi iskoláját jelölte ki, azonban a kérelmet a megadott 60 napos ügyintézési határidő helyett 6 hónap alatt bírálta csak el, így több mint 4 hónappal túl lépte a megadott ügyintézési határidőt. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Az Európai Bíróság ítéletet hirdetett azon magyar ügyek kapcsán (C-496/18. és C-497/18), melyek alapja az volt, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az Európai Unió Hivatalos Lapjában a magyarországi, budapesti 4-es metrószakasz építésével kapcsolatban két külön közbeszerzési szerződés odaítélése céljából ajánlati felhívást tett közé. A nyertessel 2006-ban írták alá a szerződést, majd 3 évvel később előre nem látható körülményekre hivatkozva 2009-ben módosították a szerződést, és erről egy hirdetményt is közé tettek a Közbeszerzési Értesítőben. Tovább... (Nagy Péter zsombor)