Lex Taigetosz - Megoldás egy rendszerszintű problémára?

  • 23 June 2017
  • Kutatócsoport2

112 igen, 56 nem szavazattal fogadta el május 30-án a parlament, Áder János pedig június 9-én írta alá a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól, így akár 2018-tól meg is buktathatóak. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Kiket „hagy sorsukra” a Lex Taigetosz?

Az elfogadott törvénymódosítás kapcsán nem teljesen tisztázott, hogy milyen tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre vonatkozik: az oktatási jogok biztosa szerint a sajátos nevelési igényű, például diszgráfiás gyerekekre nem vonatkozik a jogszabály. A legtöbben kiemelték, hogy az új jogszabály az írási, olvasási, számolási zavaros (szaknyelven diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) gyerekekre is vonatkozik, azaz osztályozhassák, mondjuk írásból azt a diákot, akinek megvan az – egyébként fejleszthető – diszgráfia nevű részképességzavara.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint ez azonban nincs így, ezekre a gyerekekre nem vonatkozik a törvény. Az oktatási biztos elmondása szerint a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi le a sajátos nevelési igényű (sni) kategóriát. Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar – magyarázta az ombudsman. A „diszesek” a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, és erre nem vonatkozik a törvény.

Csakhogy a különböző "diszes" problémák, legalábbis azok enyhébb formái, mint tanulási nehézségek, ugyanúgy megfelelnek a törvényben szereplő BTMN kategóriának –Gál Judit diszlexia szakértő álláspontja szerint. "Természetesen a diszes gyerekek is beletartozhatnak ebbe a kategóriába. Ha egy gyereknek olvasási nehézségei vannak, az már a diszlexia enyhébb formája lehet" – mondta a szakértő, rámutatva a merev, bürokratikus felmérésekkel kapcsolatos aggályokra: ha egy teszten 40 hibaponttól számít a gyerek diszlexiásnak, akkor, ha 38-39 pontot szerzett, már azt lehet mondani, nincs semmi problémája, nem kell neki felmentés?

A törvénymódosítás indoka

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által benyújtott törvényjavaslat indoklásában az szerepelt: az értékelés és minősítés alóli felmentés „szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz”, a törvényalkotó szerint ezzel sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére.

A törvényjavaslat indoklásában a kormány célként fogalmazta meg, hogy a felmentés helyett a fejlesztésre és a kompenzációra helyezzék a hangsúlyt.

A köznevelési törvény módosítása azzal is jár, hogy egyes tantárgyak – így a rajz, a testnevelés, a technika, az ének-zene vagy az etika – esetén gyógypedagógus helyett a szakos tanárok is foglalkozhatnának az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokkal. Az előterjesztő ezt a módosítást azzal indokolta, hogy az intézményfenntartó a „gyógypedagógus-kényszer” feloldását kérte, vélhetően szakemberhiány miatt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is reagált a Taigetosz-törvényre közölte az MTI-vel, hogy az iskoláknak ezentúl is kötelező fejleszteniük a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. A vitákra reagálva kiemelte, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a magára hagyás, a lemondás és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz. A közleményben kitértek arra is, hogy a jogszabálymódosítás szakmai kezdeményezésre született.[1]

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ahogy eddig, a továbbiakban is számos kedvezményt élveznek. Például számukra a középiskolai felvételi írásbeli feladatainak megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használjanak, az írásbeli helyett szóbeli vizsgát tehetnek, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehetik le. A szóbeli vizsga esetén a vizsgázó számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni.

A törvénymódosítással elérni tervezett változtatás annyi, hogy az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles a tanuló fejlesztéséről gondoskodni a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján.

Kitértek arra is, változatlanul megmarad az a kötelezettség is, hogy a felmentéstől függetlenül az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót fejlesztőpedagógus fejlessze, sőt, a törvény megerősítette ezt a kötelezettséget. Ehhez 2013-2016 között 1300-al növelték a fejlesztőpedagógusok számát az iskolákban, továbbá az idén 800, jövőre pedig további 400 álláshely létesítésére biztosít forrást a kormány a szakszolgálatoknál. A közleményben jelezték azt is, hogy a módosítás szakmai tapasztalatait és hatását az Emmi a szakmai munkacsoport tagjai és a Köznevelési Kerekasztal követni és értékelni fogják.

A törvénymódosítás kapcsán sokan Áder Jánost is megkeresték, ő a következőket nyilatkozta: a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök szerint a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért. Köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.

A mérleg másik serpenyőjében: a Lex Taigetosz kritikusai

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné nyilatkozata szerint elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak a módosítás ellen. Veszélyesnek és a tanári szakma lenézésének tartja azt is, hogy a törvény értelmében pedagógus végzettség nélküli oktatók is taníthatnak majd iskolákban – a kormány így orvosolná a pedagógushiányt.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága (melynek a PSZ is tagja) épp kedden, a törvénymódosítás elfogadása után tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárral. "Inkább csak beszélgetés volt. A törvényt elfogadták, az egyeztetés okafogyottá vált" – fogalmazott Galló Istvánné, aki szerint a helyettes államtitkár nem kommentálta érdemben a felmerült aggályokat. Maruzsa szerint egyébként is minden rendben. Az ATV szerdai híradójában úgy nyilatkozott, például a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók továbbra is kaphatnak felmentést, a törvénymódosítás "csak" a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekeket érinti.

Gál Judit, diszlexia szakértő rendkívül embertelennek és igazságtalannak gondolja a kormány érvelését, mely szerint a felmentés megvonása "motiváló" lesz a BTMN-es gyerekek, szüleik és tanáraik számára, hogy leküzdjék a tanulási nehézségeket. Hiszen most már meg is buktathatják ezeket a diákokat. "Aki ilyet állít, annak fogalma sincs arról, felmentéssel együtt is mennyit kell küzdeniük ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek azért, hogy a gyerek helytálljon. Hogy lehet olyat mondani, hogy majd ettől lesznek motiváltabbak?" – fogalmazott a szakértő.

A Tanítanék Mozgalom felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztés sok helyen már most is elérhetetlen a gyógypedagógusok hiánya miatt. A civil szakmai mozgalom szerint az a kormányzati érv sem állja meg a helyét, hogy sokan visszaélnek a felmentésekkel – ezt semmilyen felmérés nem erősíti meg, a kormány híresztelésekre alapozva alkot törvényt. "Az emberek keresztyén szolgája szerint a felmentések megvonása majd motivál a jobb tanulásra. Mintha a vak jobban látna, ha egy kicsit megerőlteti magát" – mutattak rá a helyzet abszurditására, embertelenségére.

Az LMP a köznevelési törvény módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője elmondta, a "Lex Taigetosz" néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá. Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, "egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná". Az egyes gyermekek alapvető jogait sértő változtatásról a kormány egyáltalán nem egyeztetett az érintettekkel, és nem is vizsgálta annak várható hatásait. Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény "botrányos és elfogadhatatlan", a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.

A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSZSZ) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon működő Logopédiai Szakcsoport közleményéből kiderült, hogy ők korábban egyeztettek a törvényt előkészítő munkacsoporttal, de a kormányoldal nem hallgatta meg őket. A törvényt nem tartják alapvetően rossznak, inkább a megvalósításához szükséges intézményrendszert hiányolják. A korábbi rendszer, amiben a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket egyszerűen felmentették bizonyos tantárgyakból, hibás, mert ez a gyerekek támogatásának feladásával egyenlő. A gyerekeket értékelni kell, és a jó jegyek megszerzését ösztönözni kell, de ehhez speciális, személyre szabott, felzárkóztató oktatási módszereket kell biztosítani számukra. Nem az a cél, hogy a gyerek ne kapjon jegyet matematikából, hanem az, hogy tudjon számolni.

A legfontosabb stratégiai lépések, amit a kormánytól várnának az

  • a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzését segítő oktatás,
  • a szakemberhiány megszüntetése,
  • a már dolgozó tanároknak szóló továbbképzések indítása,
  • valamint a tanulási nehézségek diagnosztikai rendszerének fejlesztése, hogy minden gyermek időben megkaphassa a szükséges segítséget.

Gyarmathy Éva gyermekpszichológus szerint semmilyen szakmai megalapozottsága nincsen, semmilyen előnnyel nem jár a módosítás. A gyermekpszichológus szerint járhatatlan a törvénymódosítás, ezek a gyerekek sok kudarccal küzdenek majd. Szerinte el lehetne törölni, hogy beilleszkedési vagy tanulási zavar, de ehhez az érintett gyerekeknek speciális oktatásra lenne szüksége. A gyermekpszichológus szerint betenni őket az egyentanításba, “mint annak idén a 20. századi menetelős korszakban”, képtelenség. Kijelentette: “nevetséges, amikor azt mondjuk, hogy egy felzárkóztató évet csinálunk, mert akkor majd szép, egyengyerekeket kapunk, nem, ez nem fog menni”. Úgy gondolja, hogy mivel minden gyermek más, ezért személyre szabott oktatásra van szükségük az egyéni igények alapján. Vannak, akik több hazai “alternatív megoldás” közül is választhatnak, viszont van, ahol a szülő sehová sem tudja vinni a gyermekét. „Ők közmunkát sem tudnak majd végezni, olyan szinten leamortizálódik majd a gondolkodásuk” – tette hozzá.

Ahogy láthatjuk, igen erős érvek és ellenérvek csapnak össze a Lex Taigetosz körüli vitában, melynek végére az Alkotmánybíróság tehet majd pontot.

Az összefoglalót készítette: Csákó Tímea, joghallgató

 

Források:

http://nepszava.hu/cikk/1130878-csendben-elfogadtak-a-taigetosz-torvenyt

https://444.hu/2017/06/09/ader-janos-rabolintott-a-lex-taigetoszra

http://24.hu/belfold/2017/06/01/az-oktatasi-jogok-biztosa-szerint-a-diszesekre-nem-vonatkozik-a-taigetosz-torveny/

http://eduline.hu/kozoktatas/2017/6/2/Aary_oktatasi_ombudsman_diszlexia_Z0R94K

http://24.hu/belfold/2017/06/01/taigetosz-torveny-szorongobba-valnak-a-jegyek-miatt-rettego-gyerekek/

http://nepszava.hu/cikk/1130993-lex-taigetosz-embertelen-elfogadhatatlan

http://eduline.hu/kozoktatas/2017/6/13/Alkotmanybirosag_elott_a_lex_Taigetosz_Z4XCMX

http://inforadio.hu/belfold/2017/06/12/taigetosz-torveny_alkotmanybirosaghoz_fordul_az_lmp/

http://index.hu/belfold/2017/06/11/ket_hettel_a_taigetosz-torveny_elfogadasa_utan_megszolaltak_a_logopedusok/

http://24.hu/belfold/2017/06/06/taigetosz-torveny-kozmunkasnak-sem-lesznek-jok-az-elkallodott-gyerekek/

Kép1: http://nepszava.hu/picture/116119/normal/463/00463952.jpeg

Kép2: http://24.p3k.hu/app/uploads/2017/04/dbelo20120502015-1024x576.jpg

Kép3: http://www.kisalfold.hu/cikk/253/2522452/1280.jpg

 

 

[1] A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai: a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői.

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: