Uniós „atomfegyver” kerül bevetésre Lengyelországgal szemben? - A lengyel igazságügyi reform

  • 28 February 2018
  • Kutatócsoport2

A tavalyi évben tíznél is több törvény elfogadásával igyekezett Lengyelország az igazságszolgáltatását megreformálni. Ezen törvényeket azonban nem csak az ellenzék, de maga az EU is kritikusan szemlélte. Andrzej Duda lengyel államfő és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása alapján 70-ről 65 évre csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát Lengyelországban. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet. A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban. A törvények felmentették vagy nyugdíjazták a legfelsőbb bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivont ennek hatálya alól. Megszüntették 15 bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódait a parlament alsóháza választja meg, s nem a szakmai szervezetek, mint korábban.
A törvény olyan hatáskörrel is megbízza a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenek. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnek, amely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozik majd a 2017 decemberében elfogadott, sokak által vitatott törvények alapján.

EU-s kritika

Az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozták magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasította belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt 2017 júliusában megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt. A tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezeknek a szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.
A brüsszeli bizottság összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított el. Korábban jelezte: amennyiben a lengyel elnök által megvétózott két törvény mégis hatályba lépne, kész elindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. A megvétózott két törvény azonban 2017 decemberében elfogadásra került és azóta hatályba is lépett.

A képviselőtestület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig "súlyosan aláássa" a demokráciát. A dokumentumban ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették. Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.
A bizottsági döntés kihirdetésekor a következőként érvelt Frans Timmermans: „Nem vitatjuk, hogy egy nemzetállam megreformálhatja a bíróságait, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy a folyamat közben tiszteletben kell tartani az uniós jogot és a saját alkotmányukat is.” Az Európai Bizottság első alelnöke hangsúlyozta, hogy a hatalmi ágakat továbbra is szét kell választani, de az EU-tól független Európa Tanács alkotmányügyi szervezetének a véleményéből is látható, hogy ez a lengyel változtatásnál nem valósult meg.

A rettegett hetes cikk

A folyamatban lévő lengyel igazságügyi reform azon témák egyike, melyek miatt Brüsszel tavaly januárban elindította Varsóval szemben a jogállamisági mechanizmust, amelynek harmadik szakasza, a hetes cikk szerinti eljárás végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség. (Magyarország és Litvánia is nyíltan kiáll azonban Lengyelország mellett és ellenzik az Uniós nyomásgyakorlás ezen módját.)

A jogszabály szerint a 7. cikk alkalmazása a következők szerint valósulhat meg:

Először is az uniós kormányokat képviselő Tanácsnak – a tagállamok négyötödös többségével, vagyis jelenleg legalább 22 tagállam egyetértésével – meg kell állapítania, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit. Ehhez szükség van arra is, hogy az Európai Parlament egyetértsen a bizottsági javaslattal.
Ezt követően a Tanács felkéri Lengyelországot észrevételeinek benyújtására, majd egyhangúlag megállapíthatja, hogy Varsó ténylegesen súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Amennyiben erre a megállapításra jut, a Tanács úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.
A Tanácsnak a későbbiekben – szintén minősített többséggel – kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben „az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be”.
A 7. cikket ezelőtt még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.

Magyar vonatkozás

Az Európai Bizottság 2014 márciusában hozta létre az ellenőrző mechanizmust, amellyel saját kezdeményezésére vizsgálódhat egy tagállamban, és a Magyarországon végrehajtott közjogi változtatások ihlették a lépést. Az EB ugyanis meglehetősen küszködött akkor, amikor a 2010 utáni magyar alkotmányozás komplex problémájával találta magát szembe. Az aggályos jogszabályok ellen, ahol volt uniós jogalap, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, de nem tudták kezelni azt a rendszerszintű átalakítást, amit a Fidesz hajtott végre. Magyarországon azonban mégsem vetették be ezt a jogi lehetőséget, hiába kérte ezt már több alkalommal is az Európai Parlament.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke más lehetőséget is kínál a jogállamiságot fenyegető veszélyek kiszűrésére, azt az eljárást azonban a tagállami kormányokat összefogó Tanács indíthatja el, nem az Európai Bizottság. Mivel pedig a hetes cikk egyúttal a renitens országokra kivethető szankciókról is rendelkezik, az elmúlt években ráragadt a „politikai atombomba” címke, amely inkább elrettentésre jó, nem pedig tényleges párbeszédre.
Később azonban többek közt a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvények miatt az Európai Parlament szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon, és azt kérte, hogy az Európai Unió indítsa el a „hetes cikk” néven elhíresült vizsgálatot. Felszólították az Európai Bizottságot is, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

Mindenképpen érdemes és tanulságos lehet tehát a Lengyelországgal szembeni eljárást nyomon követni.

Az összefoglalót készítette: Csákó Tímea, joghallgató

Források:

https://index.hu/kulfold/eurologus/2016/01/13/hivatalosan_is_vizsgalja_a_lengyel_demokraciat_az_europai_bizottsag/

http://kitekinto.hu/2017/07/29/europai-ugyek/rossz-hirt-kapott-lengyelorszag-nem-ures-fenyegetes-volt-a-brusszeli-igeret/

https://index.hu/kulfold/ep/2017/05/17/a_hetes_cikk_eloszobajaba_leptunk/

http://kitekinto.hu/2018/02/18/europai-ugyek/litvania-kiallt-a-lengyelek-mellett/

https://444.hu/2017/11/15/az-europai-parlament-a-hetes-cikk-szerinti-eljaras-elokesziteset-keri-lengyelorszaggal-szemben

http://kitekinto.hu/2017/12/16/europai-ugyek/lengyelorszagnak-nemsokara-nagyon-meggyulhet-a-baja-az-eu-val/

https://magyaridok.hu/kulfold/brusszel-meginditotta-hetes-cikk-szerinti-eljarast-lengyelorszaggal-szemben-2601136/

http://kitekinto.hu/2017/12/16/europai-ugyek/lengyelorszagnak-nemsokara-nagyon-meggyulhet-a-baja-az-eu-val/

http://kitekinto.hu/2017/07/29/europai-ugyek/rossz-hirt-kapott-lengyelorszag-nem-ures-fenyegetes-volt-a-brusszeli-igeret/

 

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: