Döntött az Alkotmánybíróság a betelepítési kvótáról szóló népszavazást támadó indítványokról

  • 6 July 2016
  • Kutatócsoport2

Az Alkotmánybíróság a 2016. 06. 28-án meghozott két határozatával elutasította valamennyi, a betelepítési kvótáról szóló népszavazás ellen benyújtott indítványt.

Az indítványokról

A kérdéses négy indítvány közül három a népszavazás kiírásának Alaptörvénybe ütköző voltára alapozta érveit.

Az ügyben az Alkotmánybíróság döntését gyorsított eljárás keretében hozta meg, melynek során a sérelmezett országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatta.

Az indítványozók – többek között Szanyi Tibor Európai Parlamenti képviselő- az Európai Bizottság 2016. 05. 04-én kelt közös európai menekültügyi rendszer újragondolására irányuló előterjesztését hívták fel, kiemelvén azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy Magyarország számára akár 100 milliárdos nagyságrendű költséget jelenthet, ha a migránsok áthelyezésére szolgáló mechanizmusból kimarad.

Az alkotmányossági kontroll jelen esetben mindössze a nevezett jogalkotási aktus megalkotására irányuló parlamenti eljárás Alaptörvénnyel összeegyeztethetőségére szorítkozott. Abban azonban az AB nem talált kivetni valót, határozatában megállapította, hogy az mindenben megfelel az arra előírt eljárási szabályoknak. A testület –az uniós jog elsőbbségére utalva- elvi éllel kijelentette, hogy az eljárásban érdemben nem vizsgálhatta az egyik indítványban szereplő azon felvetést, miszerint az adott névszavazási kérdés, lévén az Európai Unió közös politikái körében tartozó, eleve nem is az Országgyűlés hatáskörébe tartozott volna.

Döntött továbbá az AB a Magyar Liberális Párt elnökének indítványáról is, amely azt a kúriai határozatot támadta, melyben a legfelsőbb bírói testület a népszavazásra feltett kérdést akceptálta. Fodor Gábor arra alapozva kérte az aktus megsemmisítését, hogy álláspontja szerint a nevezett kérdés - „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”- az uniós szint reszortjába tartozó, túlmutat tehát a nemzeti parlament hatáskörén.

Az indítványozó kifejtette, hogy „a Házbizottságnak európai uniós napirendi pontként kellett volna meghatározni… közvetlen európai uniós érintettség esetén a kapcsolódó indítványt az Országgyűlés köteles európai uniós napirendi pontként tárgyalni”. Ezzel az indítványi elemmel kapcsolatban azonban az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését.

A Kúria döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz azonban nélkülözte az indítványozó személyes érintettségét, emellett nem felelt meg a jogállamiságra és jogbiztonságra hivatkozás alapvető feltételeinek sem.  Lévén, ezen alapvetések sérelmét csak a visszaható hatályú jogalkotás, illetve a felkészülési idő hiánya alapozhatja meg, ezekre azonban az indítványozó nem tudott rámutatni, arra alkotmányjogi panasz sem volt alapítható.

A döntés körülményei

Mindkét –teljes ülés keretében meghozott- határozat előadóbírója Sulyok Tamás elnökhelyettes úr volt, a döntést mindkét esetben egyhangúan támogatta a testület. Az ügy arra a ritka esetre is precedenst jelentett tehát, amikor adott ügyben nem fogalmazódik meg különvélemény, eltérő indoklással ugyan, de a testület valamennyi tagja ugyanarra a megoldásra jutott a jogi probléma kapcsán.

Hogyan tovább?

Summa summarum, az Alkotmánybíróság tehát helyben hagyta az országgyűlési határozatot. A hatályos szabályozás értelmében ezt követően az államfő joga és egyben kötelezettsége is kitűzni a népszavazás időpontját. Az erre nyitva álló határidő a határozat jogorvoslati szakasza lezárultától számított 15 nap. A népszavazás időpontja pedig a kitűzéstől datált 70. és 90. nap közötti időpontra, a köztársasági elnök hivatalának közleménye szerint október 2-ára esik majd.

Az Országgyűlés döntése ellen jogorvoslatnak a továbbiakban helye nincs. A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panasz előterjesztése elvben nem kizárt, egy esetleges ilyen lépést május 3-ától számított 60 napos határidő belül, tehát legkésőbb július elejéig lehet megtenni.

Egyébiránt a kötelező menekült-betelepítési kvóta ügyében párhuzamosan más eljárás is fut. Magyarország még a tavalyi év decemberében az Európai Unió Bíróságán támadta meg az úgynevezett „kötelező kvótadöntést”.  A luxembourgi illetőségű testület rendszerint egy-két év leforgása alatt határoz, a döntés tehát leghamarabb 2016 végére, valószínűleg inkább a 20107-es évre várható.

 

Készítette: Gaál Szilvia, joghallgató

Források:

 

Kategória: