Fejlesztés vagy megszüntetés, avagy a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása

  • 10 January 2016
  • Kutatócsoport4

Jelen írás egy előző bejegyzésem szerves folytatása, ahol arra kerestem a választ, hogy a takarékszövetkezeti szektor „partikuláris szabadságának édes madara” (Kiss Gy., 2009) tényleg le lett-e lőve a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény elfogadásával. Tovább... (Hutóczki Katalin)

A gyermekvédelmi jelzőrendszer kapcsolat-hálózati szempontú megközelítése - új értelmezhetőségi lehetőségek

  • 6 January 2016
  • Kutatócsoport4

A jelen tanulmány középpontjában a gyermekvédelmi jelzőrendszer áll. Az elmúlt évek során számos olyan fontos változás történt – gondoljunk itt akár a jogszabályi kontextus változásaira vagy a gyermekvédelmet érintő illetékességi terület, ezáltal a feladatszervezés módosulásaira – melyek hatást gyakoroltak a gyermekvédelmi jelzőrendszer mindennapi feladatellátására. Tovább... (Bertalan Imre)

Helyi adózás: a szükséges rossz?

  • 17 December 2015
  • Kutatócsoport4

A helyi önkormányzati rendszer mostani átalakításakor látszólag egy dolog nem változott: megmaradtak a helyi adók. Sőt a helyi költségvetési bevételek között még nőtt is a súlyuk, mivel a korábbi támogatásigényes önkormányzati feladatok jelentős részét központosították. Valójában azonban a települési adó bevezetésével és a helyi iparűzési adó felhasználásának megkötésével elindult a helyi adók átrendezése. Tovább... (Péteri Gábor)

A PPP és a közúti közlekedési infrastruktúra Közép-Kelet-Európában

  • 13 December 2015
  • Kutatócsoport4

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése tőkeigényes, amelyre áldozni kell, hisz a gazdasági fejlődés egyik meghatározó faktora. Közép-Kelet-Európa államai - költségvetési forrásaik által megengedett kereteken belül - az uniós átlaghoz való felzárkózásuk végett komoly erőfeszítéseket tettek hátrányuk lefaragására. Vajon mennyiben segítette e törekvést a PPP konstrukció? Tovább... (Varga Judit)

A közjog és tudósai

  • 7 December 2015
  • Kutatócsoport4

Az, hogy kik számítanak a közjog tudósainak, politikai kérdés. A közhatalomgyakorlás igazolásának autentikus értelmezése a politikai tét. A közjog tudósának a státuszában markánsan összekapcsolódik a nyilvánosság fölötti hatalom igénye a nyilvánosság hatalmával, és a közhatalom nyilvánosság előtti igazolási kényszerével. Ma Magyarországon már nem a jogászok a közjog „tudósai”. Tovább... (Sólyom Péter)

Nem csak a jó pap tanul holtig…

  • 29 November 2015
  • Kutatócsoport4

Az egész életen át tartó tanulás fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni. Az Európai Uniónak is fontos stratégiai célja ennek elősegítése, a képzés-minőség, a hozzáférés feltételeinek javítása. Magyarország ugyanakkor mind az iskolázottsági szint, mind a felnőttképzés tekintetében elmarad az EU többi tagállamától. Vajon miért ilyen kedvezőtlen a helyzet hazánkban? Tovább... (Pénzes Ferenc)

Oldalak